* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.49 MB | |
| 2025-12-01 15:12:47 | |
 | |||||||
Nyilvános  1 | 1 | 1996. november 12. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Határozat száma: 278/1996-tól 290/1996-ig. Rendeletek száma: 33/1996, 34/1996, 35/1996, 36/1996, 37/1996. Napirendi pontok: 10.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 11.) Javaslat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 12/1996. (III. 26.) rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 12.) Javaslat a nevelési és oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíj összege megállapításának szabályairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat a Délkeleti városrész Részletes Rendezési Terve szabályozási előírásairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 14.) Javaslat a Központi temető és bővítése Részletes Rendezési Terve szabályozási előírásairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 15.) Javaslat Nagykanizsa városközpontjának forgalomcsillapítására a.) 17-18. oldal b.) 31-35. oldal Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Középiskolai Koncepciójára (írásban) Előadó: Dr. Horváth Gyögy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 17.) Tájékoztató az 1996/97-es tanév indításáról (írásban) Előadó: Dr. Horváth Gyögy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 18.) Javaslat Nagykanizsa-Sánc városrész csatornázása beruházási okmány jóváhagyására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Javaslat a szelektív hulladékgyűjtés 1996. évi kiterjesztéséhez szükséges edényzet beszerzési költségének biztosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Javaslat a mennyiségarányos hulladékszállítási díj bevezetésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 21.) Javaslat a Városi Kórházat Felügyelő Tanács létrehozására (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 22.) Előterjesztés foglalkoztatási referens alkalmazására (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 23.) Kiegészítés a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű- és Fürdő Vállalat kezelésében lévő erdők műveléséről való lemondásról készült előterjesztéshez (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 24.) Tájékoztató a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nagykanizsai Csoportja 1996. évi tevékenységéről, az önkormányzati támogatás felhasználásáról (írásban) Előadó: Kovács László az MMSZ nagykanizsai csop. vez. 25.) Magyar József és Papp Ferenc képviselők indítványa (ír.) 26.) Javaslat Nagykanizsa városban új utcanevek megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-23/1996. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1996. november 12-i folytatólagos üléséről Határozat száma : 278/1996-tól 290/1996-ig. Rendeletek száma: 33/1996, 34/1996, 35/1996, 36/1996, 37/1996. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. november 12-én (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak; Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Deiszinger József, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Magyar József, Marton István, Mayer Ferenc, Őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Beznicza Miklós, Karmazin József, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán önálló csoportvezetők, Simánné Mile Éva, Imre Béla osztályvezető helyettesek, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Teleki László Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kámán László az IKI intézményvezetője, Dr. Szabó Csaba orvosigazgató, Makrai Márton a Saubermacher-Ryno Kft. ügyvezetője, Schmidt István a VÍZMŰ Vállalat képviseletében, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm az ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, az ülést megnyitom. Napirend el6tt Javaslat a 247/1996. számú határozat határidejének hosszabbítására Marton István: A november 5-i közgyűlésen kértem egy szavazást a VEKTOR "üggyel" kapcsolatosan, hogy a könyvvizsgálói jelentés kézhezvétele után egy héten belül kelljen a Pénzügyi Bizottságnak leadni a vizsgálati anyagot. Kérem a szavazás pótlását a mai ülésen. 2 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a könyvvizsgálói jelentés leadását követő 1 héttel zárja le a vizsgálatot a Pénzügyi Bizottság, valamint az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 278/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 247/1996. számú határozat határidejét meghosszabbítj a. Felkéri a Pénzügyi Bizottságot, valamint az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot, hogy a könyvvizsgálói jelentés leadását követő egy héten belül zárja le a vizsgálatot és annak eredményéről tájékoztassa a közgyűlést. Határidő: a könyvvizsgálói jelentés leadását követő egy hét Felelős : Marton István a Pénzügyi Bizottság elnöke Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke Napirendi pontok: 10.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 11.) Javaslat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 12/1996. (III. 26.) rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 12.) Javaslat a nevelési és oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíj összege megállapításának szabályairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat a Délkeleti városrész Részletes Rendezési Terve szabályozási előírásairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 3 14.) Javaslat a Központi temető és bővítése Részletes Rendezési Terve szabályozási előírásairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 15.) Javaslat Nagykanizsa városközpontjának forgalomcsillapítására a.) 17-18. oldal b.) 31-35. oldal Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Középiskolai Koncepciójára (írásban) Előadó: Dr. Horváth Gyögy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 17.) Tájékoztató az 1996/97-es tanév indításáról (írásban) Előadó: Dr. Horváth Gyögy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 18.) Javaslat Nagykanizsa-Sánc városrész csatornázása beruházási okmány jóváhagyására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Javaslat a szelektív hulladékgyűjtés 1996. évi kiterjesztéséhez szükséges edényzet beszerzési költségének biztosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Javaslat a mennyiségarányos hulladékszállítási díj bevezetésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 21.) Javaslat a Városi Kórházat Felügyelő Tanács létrehozására (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 22.) Előterjesztés foglalkoztatási referens alkalmazására (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 23.) Kiegészítés a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű- és Fürdő Vállalat kezelésében lévő erdők műveléséről való lemondásról készült előterjesztéshez (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 24.) Tájékoztató a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nagykanizsai Csoportja 1996. évi tevékenységéről, az önkormányzati támogatás felhasználásáról (írásban) Előadó: Kovács László az MMSZ nagykanizsai csop. vez. 25.) Magyar József és Papp Ferenc képviselők indítványa (ír.) 4 26.) Javaslat Nagykanizsa városban új utcanevek megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 10.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó; Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Suhai Sándor: Aki egyetért a rendelet módosításával, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a következő rendeletet alkotja: 33/1996. (XI. 12.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/1996. (XI. 12.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 2/1996. (II. 6.) sz. rendelettel módosított 31/1994. (X. 31.) számú rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 11.) Javaslat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 12/1996. (III.26.) sz. rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Suhai Sándor: Aki egyetért a rendelet módosításával, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 34/1996. (XI. 12.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 34/1996. (XI. 12.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 12/1996. (III. 26.) számú rendelet módosítására (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) 5 12.) Javaslat a nevelési és oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíj összege megállapításának szabályairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor; Felhívom figyelmüket az előterjesztés 3. §-ára. A tervezett rendelkezések a nevelési és oktatási intézmények tanulóinak csak kis hányadát érinti, mivel térítési és tandíjat csak akkor kell fizetni, ha az igénybe vett szolgáltatás meghaladja a közoktatási törvény 114. §-ban felsorolt ingyenesen igénybe vehető ún. alapszolgáltatások körét. Tarnóczky Attila: 1993-ban született a közoktatási törvény keretében a tandíj. A törvényben nem lett rögzítve az, hogy az önkormányzatoknak meddig kell helyi rendeleteiket megalkotni. Ennek megfelelően 1993-tól (kivéve a zeneiskolákat) sem Nagykanizsán, sem másutt ilyen helyi rendelet és tandíj nem létezik. Az új közoktatási törvényben sem szerepel az, hogy az önkormányzatoknak meddig kell helyi rendeletet alkotni. Helyi rendelet nélkül az igazgatóknak törvényesen nincs joguk bevezetni a tandíjat. A közgyűlés választás előtt áll, bevezeti-e a tandíjat vagy nem. Igaz a polgármester azon állítása, hogy nagyrészt kevesebbre vonatkozik a tandíjkötelezettség, a térítési díj kötelezettség. Egy tekintetben azonban nem igaz, mert a levelező tagozat III. és IV. évfolyamán -XI. és XII. évfolyam -mindenkinek mindenért fizetni kell (az órákért is) , ezt a törvény tartalmazza. Nagykanizsán is vannak olyan iskolák, amelyeket előnytelenül fog érinteni ez a tandíj rendelet. Azokban az iskolákban, ahol keveseket érint, ott is olyan bonyodalmakat fog okozni a rendelkezés, amelyek azt eredményezik, hogy a jelentéktelen bevétel nem fog arányban állni az okozott kellemetlenséggel. A rendelet-tervezet szerint az iskolának meg kell állapítani a tandíjat és térítési díjat, melyről jegyzőkönyvet kell vezetni, erről értesíti levélben a tanulót, ha kiskorú akkor a szülőt. Utána beérkeznek a kérelmek, melyben a tanuló anyagi helyzetére tekintettel kérik a tandíj mérsékelését. Ez újból elbírálásra kerül, melyet jegyzőkönyvbe kell foglalni, és erről ki kell értesíteni a tanulókat. Azután következnek a fellebbezések, amelyeket elbírál a polgármester, az iskolaszék, vagy a bíróság. Polgármester urat, adott esetben az iskolát az elbíráló testületek újabb megállapításra utasíthatják, melyet nem kötelező elfogadni, bírósághoz lehet fordulni. Hosszadalmas folyamatról van szó. Javaslom, hogy Nagykanizsán ne vezessük be a tandíjat ezekben az intézményekben. Igaz, ennek ellentmond az, hogy jelenleg is vállalkozási keretben tandíjas tanfolyamok zajlanak. Azonban a rendelet nem vonatkozik vállalkozási keretben folytatott oktatásra. Ha mégis rákényszerítjük az iskolákat arra, hogy a vállalkozási keretben folytatott tanfolyamaikat a "normális" oktatás keretei között folytassák, akkor fizetni kell, mert az itt beszedhető tandíj messze nem lesz elég a költségek fedezésére, és akkor az önkormányzatnak kell fizetni. A rendelethez mellékelni kell a szükséges összegeket is, amelyből a most működő vállalkozói tanfolyamok ilyen körülmények között működtethetők továbbra is. 6 Dr. Pintérné Grundmann Frida: A testület már alkotott térítési díj és tandíj kötelezettséget a Zeneiskolákra vonatkozóan. Ennek egyik oka az volt, hogy az akkori törvény nem tartalmazott egyértelmű megfogalmazást. A mostani törvény 124. § (21) bekezdése szerint viszont: "A nevelési oktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat a fenntartásában lévó nevelési oktatási intézmény tekintetében rendeletben megállapítja azokat a szabályokat ....". A fenntartónak kizárólag két esetben van jogosítványa a törvény által kötelezően előírt tandíj és térítési díj csökkentésére, mégpedig tanulmányi eredmény alapján köteles csökkenteni, illetve szociális alapon csökkenthető a díj. Az intézmények a közoktatási törvény alapján működnek, az igazgatónak a közoktatási törvény szellemében kell eljárnia. A törvény által biztosított plusz órakeretek, amelyek az egyéb tevékenységre vonatkoznak, behatárolnak bizonyos lehetőségeket. Pl. óvodában semmi nincs térítési díjhoz és tandíjhoz kötve. Ha az óvoda nyelvoktatást vezet be, akkor ezért a tevékenységért fizetni kell, hisz ez nem alapfeladata az óvodának. Általános iskolánál ugyanígy van, tehát csak a plusz feladatokért kell térítési díjat fizetni. Igazából a középfokú intézményeket érinti a térítési díj. Tarnóczky képviselő által említett levelezés oktatás térítési díját valóban előírja a törvény, de az nem tandíj. Ez azt jelenti, hogy a szakfeladatra jutó folyó költség 20-40%-kát kell először megállapítani és ebből az összegből ad az intézmény vezetője a tanulmányi eredmény alapján vagy szociális alapon kedvezményt, és állapítja meg a térítési díj mértékét. Nagykanizsa város vonatkozásában ez nagyon kis létszámot érint. Véleményem szerint nem baj, ha térítési díjhoz kötjük a tevékenységet akkor, amikor beiratkozó 90 első osztályosból a levelező tagozaton 15-en vannak IV. évfolyamon és 12-en érettségiznek. Ezt a "névleges" összeget el lehet várni azért, hogy komolyan vegye az iskolában folyó tevékenységet. A tandíj és a vállalkozás különbözik egymástól. Akkor vállalkozhat az iskola, ha a közgyűlés az alapító okiratban erre engedélyt ad, ekkor viszont más adózási rendszerbe esik az iskola. Nem célszerű vállalkozási jogosítványokat kiadni. A közgyűlés dönti el tehát, hogy milyen tevékenységet folytathat tandíjért az adott iskola. TüttS István; Ha támogatjuk a rendeletet, akkor megadjuk a lehetőséget arra, hogy az iskola vezetője döntsön a kérdésben. Tarnóczky Attila: Az alpolgármester értelmezése nem állja meg a helyét, hiszen nem lehetőséget adunk meg az iskola vezetőjének, hanem kötelezettséget. Tény, hogy amennyiben 90 főből csak 15 teszi le az érettségi vizsgát és iratkozik be, akkor az egész oktatás városi szinten ráfizetéses, mert a város nem kap fejkvótát a hiányzó diákok után. A 15 fős létszám jelzi, hogy a levelező tagozaton történő érettségi vizsgának is van jelentősége. Kérem, ha nem lesz más felszólalás, akkor szavazzon a testület a javaslatomról, miszerint ne vezessük be a tandíjat Nagykanizsán. Ezt megteheti a közgyűlés, törvényes oldalról nem kerül mulasztásos helyzetbe. 7 Suhai Sándor: Előterjesztőként nem értek egyet a javaslattal. Aki egyetért azzal, hogy Nagykanizsán ne kerüljön bevezetésre a tandíj ebben az évben, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: A tervezetet összehasonlítva az oktatási törvénnyel, megállapítható, hogy a rendelet-tervezet nagyrésze az oktatási törvényből szó szerint átvett pontokat tartalmaz. A térítési díj esetében a rendelet tartalmazza, hogy 20-40%-a a költségnek a térítési díj, 20% ha a diák jól tanul, 40% ha rosszul tanul. Az iskola igazgatója állapítja meg, hogy ezek alapján hány százaléka a költségnek a térítési díj. A 7. §-ban szerepel, hogy tanulmányi eredmény figyelembevételével \ az előbb már a tanulmányi eredmény figyelembevételével csökkentett összeget újra csökkenteni kell, pl. 4,51-4,99 tanulmányi átlag esetén csak 5%, 2,0 és ez alatti átlag esetében 75%. Miért kell kétszer csökkenteni a fizetendő összeget a tanulmányi eredmény figyelembevételével? Nem derül ki, hogy minek a %-át kell venni? A 8. §-ban arról van szó, hogy a tanuló családjának szociális helyzete alapján a díj csökkenhet 25%-kal, 50%-kal, 75-100%-kal. Megint nem derül ki, hogy minek a %-át kell venni? A levelező tagozatos diákok 2/3 részének nincs szakmája, 2/3 része 20 év alatti, 5/6 része 22 év alatti - gyakorlatilag az a korosztály, amelyik nappali tagozatra jár -, 2/3 részének nincs munkahelye, nem is volt fiatal kora miatt. Méltánytalannak tartom ezt a korosztályt másképp kezelni, mint a nappali tagozat III-IV. évfolyamos középiskolásait. Javasolom - mivel a törvény lehetővé teszi az ingyenes szolgáltatások körének bővítését -, adjon a közgyűlés felhatalmazást az iskola igazgatójának, hogy amennyiben indokoltnak tartja, akkor a levelező tagozat III-IV. évfolyamán ► tehesse ingyenessé mindazt a szolgáltatást, ami nappali tagozaton is az. Legyen egy (4) bekezdése az 5. §-nak, amely a következőképpen szóljon: "Ha az iskola igazgatója indokoltnak tartja, a rendelet 5. § (2) c) pontja szerinti szolgáltatásokat az ingyenesen igénybevehető szolgáltatások közé sorolhatja." Azért az igazgatónak kellene felhatalmazást adni, mert a törvény erre ad lehetőséget, a közgyűlés nem nyilváníthatja a III-IV. évfolyamon az alapórák tartását ingyenessé. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Tarnóczky képviselőnek igaza van, a levelező tagozaton az említett korosztály van jelen. Ennek a korosztálynak hoztuk létre a közgyűlés egyetértésével a szakmunkások ifjúsági tagozatát, mely azt jelenti, hogy a munkahellyel nem rendelkező 22 évnél fiatalabb tanulók nappali oktatásban vesznek részt. Az említett III-IV. évet ott váltják ki, és teljesen tandíj és térítési díj mentesen vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. Valóban vannak e kornál idősebbek is, akik érettségihez szeretnének jutni, ezért egyetértek azzal a javaslattal, hogy az igazgatónak ezt a jogosítványt a közgyűlés megadja. 8 Tudomásom szerint a megyei jogú városokban mindenütt működik a térítési és tandíjra vonatkozó rendelet. Úgy gondolom, nem a rendelet hibája, hogy tól-ig adták meg a százalékhatárokat. Az iskola igazgatónak valami alapján döntenie kell. Nem igazán látok más lehetőséget, mint a tanulmányi eredmény alapján a két szélsőértéknek a megállapítása. Iskolatípusonként nagyon különböző az odajáró gyerekeknek a szociális háttere, ezért a tanulmányi eredmény alapján való döntésen túl legyen az iskola működési szabályzatában lehetőség arra, hogy a közbülső értékeket megállapíthassa. Matematikailag nem látom bonyolultnak ezt a számítást. Kiszámítja a két szélsőértéket - a működési szabályzat előírja, hogy milyen százalékot állapít meg - és az így megállapított összegre jön a tanulmányi eredmény alapján a díj kiszámítása. Ugyanez vonatkozik a szociális alapon adható kedvezményre, ugyanennek az összegnek az adott százalékát kell kiszámítani az intézményvezetőnek. A számítás alapja a szakfeladatra jutó folyó kiadások (előző évi költségvetési adat), hiszen azt tartalmazza a rendelet is javaslatként, mert az mindig egyértelműen megadható. Ahol nincsen előző félévi eredmény, ott az előző félévi eredmény az előző tanév végi eredményt jelenti. Suhai Sándor: A Tarnóczky képviselő által kért kiegészítésnek nincsen jogszabályi akadálya? Dr. Pintérné Grundmann Frida: Ha az igazgató adja meg ezt a jogosítványt, akkor nem ütközik törvénybe, mert a törvény tartalmazza ezt a mondatot. Tarnóczky Attila: A levelező tagozaton tanulók 2/3 részének nincsen szakmunkás bizonyítványa, tehát Őket a szakmunkások továbbképzési rendszerében lehetetlen lenne átjuttatni. Ezek azok a diákok, akiket nem vettek fel gimnáziumba, szakközépiskolába, ipari iskolába. Nagy többségben gyenge előképzettségű diákokról van szó, akiknek a szociális helyzete is felelős a rossz tanulmányi eredményért. A számítási módot illetően a rendelet-tervezet tele van ellentmondással, pl. azt tartalmazza, hogy a fizetendő díj a csökkentések utáni összeg, ezzel szemben az 5. §-ban kijelenti, hogy a fizetési díj a költség 20-40%-a, vagy valahány százaléka, amelyet ismét lehet csökkenteni. Ki tud arra választ adni, ha van egy III. osztályos levelező tagozatos tanuló, akinek 4,1 a tanulmányi eredménye, 1,8-szeres a minimálbérnek az egy főre eső jövedelem és 10.000 Ft az egyéves költség, akkor hogyan számolható ki a fizetendő összeg? Zsoldos Ferenc: Egyetértek Tarnóczky képviselő javaslatával, különösen a levelező oktatás térítési díjaival kapcsolatosan. Valóban a levelező oktatásba azok kényszerültek bekapcsolódni, akiknek nem volt módjuk más egyéb oktatási formát vállalni, részben mert nem a városban laknak, részben családi nehézségeik és körülményeik nem tették lehetővé. Az oktatási törvény egyik alapvető gondolatát segíti a javaslat, melynek lényege az, hogy minél többen eljussanak az érettségihez. Kötelességünk biztosítani azokat a feltételeket, amelyekkel ha nem is nagy létszámú, de évente legalább 20-30-40 fiatal a városban 9 érettségihez juthat. A térítési díj levelező tagozatra kiterjedő fizetési kötelezettsége számításaim szerint egy iskola költségvetésében nem okoz nagy változást, ugyanakkor az igazgatói hatáskörbe való utalás áthidalhatóvá teszi a levelező oktatás várható erőteljes csökkenését a térítési díjak bevezetése miatt. Nem elsősorban arról van szó, hogy az óraadás lehetősége is mérséklődne és ez a tanárok foglalkoztatási problémáját is jelentené, hanem arról, hogy ahol lehetőségünk van, ott kötelességünk szabad mozgásteret biztosítani. Magyar József: Nem tudom, hogy mekkora terhet jelent ez a lakosságnak. Véleményem szerint ha extra igénybevételt biztosított az óvoda vagy az iskola a gyermekeknek, akkor eddig is történt díjmegállapítás. Nem tudom, hogy az alapszolgáltatásba beletartoznak-e ezek a szakkörök. Szerencsésebb lenne a "legkisebb munkabér" kifejezést a "minimálbérre" változtatni. A legkisebb munkabér kinek a legkisebb munkabérét jelenti? Helyesebb lenne, ha a 8. §-ban a "legkisebb munkabér" helyett a "mindenkori minimálbér másfélszerese" szerepelne. Kelemen Z. Pál: Elhangzott Tarnóczky képviselőtől, hogy a levelező tagozatra járók 2/3-a 22 éven aluli, jövedelem, munka, és képzettség nélküli fiatal, ebben a tekintetben egyetértek a módosító javaslattal. A fennmaradó 1/3 résznek, aki önálló jövedelemmel rendelkezik, meg kell fizetnie a szolgáltatás árát. Ha az egészre kiegészítjük a szolgáltatás fizetését, akkor elvész a szociális tartalma a javaslatnak. Véleményem szerint szociális támogatást olyan rászorultak kapjanak, akiknek jövedelmi, szociális viszonyaik azt indokolttá teszik. Elfogadom Tarnóczky képviselő javaslatát azzal, hogy akik önálló jövedelemmel rendelkeznek, azokra a 7. és 8. § vonatkozik. Kalmár István: A rendelet tervezet menetéből nem derül ki egyértelműen, hogy a 6. §-tól kezdődően a megállapított tandíj és térítési díj összegét 100 Ft-ra lefelé történő kerekítéssel kell megállapítani. Nem derül ki egyértelműen, hogy ettől kezdődően valóban együtt kell érteni a tandíjat és a térítési díjat, vagy pedig továbbra is a 7. és 8. §-ban lévő rendelkezések a térítési díjra vonatkoznak. A 7. § (1) bekezdése is úgy kezdődik, hogy "A díjat", tehát ez nem tartalmazza a térítési vagy tandíjat. Kérdezem, hogy helyesen értelmezem-e ezt? Javaslom, hogy a 8. § (2) bekezdésében az szerepeljen, hogy a csökkentés mértéke a 7. § (2) bekezdésében meghatározott díjnak 25, 50, 75-100%-a. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Felhívom Kalmár képviselő figyelmét arra, hogy a 2. § úgy kezdődik, hogy "Tandíjat, illetve térítési díjat (a továbbiakban díjat)". A 7. §-tól kezdődően a díj mértéke - függetlenül attól, hogy tandíj vagy térítési díj - a tanulmányi eredmény alapján az alábbi százalékos megállapítás mértékét jelenti, tehát mindkettőre vonatkozik a díj fogalom. A szociális résznél lévő kiegészítést el tudom fogadni. Magyar képviselőnek válaszolom, készítettünk számítást, hogy milyen nagyságrendeket jelent a tandíj bevezetése. Pl. egy szakközépiskolás harmadik bukás esetén ez 15, 25%, amely a 10 tavalyi költségvetési adatok alapján 18.705, illetve 31.174 Ft-ot jelent, erre jön az az adott százalék, ha a 75%-át kell automatikusan befizetni mert ismétlő, melyre adhat az igazgató -ha szociális helyzete indokolja - kedvezményt az ott leírtak alapján. A nagyságrendet tekintve pillanatnyilag a városban meglévő ilyen jellegű tevékenységek nem érik el az 1 millió forintos összeget, mert pillanatnyilag az adott órakedvezményekben, illetve a törvény által előírt plusz óraszámokból oldják meg az intézmények azokat a plusz feladatokat - szakköri és egyéb tevékenységeket -, amelyeket elvileg a törvény értelmében térítési díjhoz is lehetne kötni. Az intézményvezetők igyekeznek ezeket az adott óraszám keretében megoldani. TüttS István: Támogatom Tarnóczky képviselő azon javaslatát, hogy adjuk meg a jogosítványt az intézményvezető részére. Suhai Sándor: Tarnóczky Attila képviselő javasolta az 5. § (3) bekezdése után új (4) bekezdés kerüljön a rendeletben, a többi bekezdés számozása értelemszerűen változik. Az új (4) bekezdés a következőképpen szólna: "Ha az iskola igazgatója indokoltnak tartja a rendelet 5. §-ának (2) bekezdés c.) pontja szerinti szolgáltatásokat az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások közé sorolhatja." Mint előterjesztő, elfogadom ezt a kiegészítő javaslatot. Aki a kiegészítő javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Kelemen Z. Pál módosítani kívánja ezt a javaslatot? Kelemen Z. Pál: Már nem. Kalmár István: Javaslom, hogy a 8. § (2) bekezdésében az szerepeljen, hogy a csökkentés mértéke a 7. § (2) bekezdésében meghatározott díjnak 25, 50, 75-100%-a. Suhai Sándor: Előterjesztőként el tudom fogadni a javaslatot. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Magyar képviselő javasolta a "legkisebb bért" "mindenkori minimálbér"-re módosítani. Előterjesztőként el tudom fogadni a javaslatot. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. 11 Suhai Sándor; Aki a rendelet-tervezetet - figyelemmel a módosításokra - elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 35/1996. (XI. 12.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/1996. (XI. 12.) számú rendelete a nevelési és oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíj összege megállapításának szabályairól (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 13.) Javaslat a Délkeleti városrész Részletes Rendezési Terve szabályozási előírásairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Suhai Sándor: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke távollétében ki helyettesíti az előadót? Krémer József: A bizottság nem döntött abban, hogy ki helyettesíti Dr. Fodor Csabát távollétében. Karmazin József: A bevezető szöveg első sorában tévesen szerepel az 1996-os Általános Rendezési Terv elfogadásának dátuma, hiszen ez 1994-ben történt. A hatályba lépés (november 1.) az anyag elkészítése óta aktualitását vesztette, kérem módosítani november 15-re. Magyar József: Ha elfogadjuk a rendezési tervet, akkor a jövőben meg kellene határozni azokat az irányvonalakat, amely alapján megvalósul. Elképzelhetetlennek tartom, hogy úgy valósuljon meg, hogy pl. nem készül el egy elkerülő út a Hevesi út meghosszabbításában, hiszen egyetlen egy út a temetői hídon keresztül vezet ehhez a területhez. Rendkívül igényes munkának tartom az előterjesztést, elfogadásra javaslom. Suhai Sándor: Biztos vagyok benne, hogy megvalósítási terv is fog készülni, de az nem a rendezési tervhez közvetlenül kapcsolódó feladat. Krémer Józsefi A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság néhány észrevételt tett az előterjesztéssel kapcsolatosan, melyekről a közgyűlésnek döntenie kellene. 12 Egyetértek a rendezési terv körforgalmi javaslatával, ellentétben a bizottság többségével. Kérem képviselőtársaimat szavazzák meg a körforgalmat és ne támogassák a bizottság többségi akaratát. Kelemen Z. Pál: A tervezet 11. § (3) bekezdésében kertépítészeti engedélyezési kiviteli terv szerepel. Magánházas építkezés van, az előkertektől eltekintve hogyan próbálja ezt megvalósítani, tulajdonképpen mit jelent ez? Karmazin József: A szabályozási előírásban megfogalmazott kertépítészeti terv elkészítése feltehetően nem telkenként célszerű, hanem tömbönként, vagy nagyobb szerkezeti egységenként. Ennek elkészítése az önkormányzat feladatát képezi, tehát egyes telkeknél ez már adottságként, előírásként fogalmazható meg. Palotás Tibor: Emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság még egy észrevételt tett, amely nem szerepel az előterjesztésben. Nevezetesen az Erdész utca, a Levente utca meghosszabbítása és a D-i elkerülő út dél felé tartó szakaszai - ami a terven nem látszik - három út tart egy irányba, amelyek valahol, valamikor találkoznak. Elhangzott a bizottsági ülésen, hogy ez pazarlás. Akkor beszélt a bizottság arról, hogy olyan út tervet kell készíteni, hogy a három egy irányba tartozó út ne egy pontban találkozzék, hanem gazdaságos megoldás szülessen. Kérem, hogy ezzel kapcsolatban a közgyűlés foglaljon állást. Karmazin József: A DK-i elkerülő út teljes szakasza nem szerepel ezen a tervezési területen, emiatt nem látható a rajzokon Palotás képviselő javaslata. Valóban célszerű ilyen megfogalmazásban rögzíteni, és a későbbiek során ezt figyelembe venni a csomópont kialakításánál. Marton István: A rajzon két körforgalom szerepel. Biztos vagyok benne, hogy a három út találkozásánál kell a körforgalmat kialakítani. Akkor viszont a délre eső felesleges, mert 500 inként nem kell körforgalmat elhelyezni. Tarnóczky Attila: Nem tudom, hogy ezek az észrevételek a rendelet-tervezetben szerepelnek-e valahol, de ha igen, akkor meg kell mondani, hogy a rendelet-tervezetnek melyik szakaszát milyen értelemben akarjuk módosítani, mert így szavazni a rendelettervezetről nem célszerű, hiszen a végszavazáskor senki sem tudja, hogy mi szerepel a rendelet-tervezetben. Karmazin József: A rendezési tervek jóváhagyása két részre bontható. Egyrészt a közgyűlés jóváhagyja a tervben foglaltakat a hozzá tartozó műszaki leírással és a háttér anyagokkal, másrészt megállapítja a szabályozási előírásokat. Ez a két fajta dokumentáció fedi egymást, de nem ugyanazt mondja ki. A bizottság által javasoltak a rajzi munkarészeket érintik. A tervezővel olyan szerződést kötöttünk, mely szerint a közgyűlési jóváhagyás után dokumentálja véglegesen a terveket. Tehát ezek a megállapítások a rajzon átvezetésre kerülnek és így működik a szabályozási előírás is. 13 Tarnóczky Attila: A 7. § például felsorolja az egyes tervezett utcák szélességét. Ezzel szemben van egy javaslat, hogy valamelyik utca legyen szélesebb. A felsorolásban ez nem szerepel? A rendelet-tervezet ezen a pontját módosítani kell. Karmazin József: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által javasoltak a temetó bejáratával szemben lévó csomópontot emelték ki, a 7. § pedig az utaknak a szabályozási szélességét rögzíti, ott csak a csomópontnak a paramétereit javasolta a bizottság változtatni. Suhai Sándor: A szakmai vélemény szerint elfogadhatjuk a rendeletet és a szabályozási előírás során lehet figyelembe venni a bizottság, illetve Palotás képviselő által elhangzott javaslatokat. Aki a rendelet-tervezetet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a következő rendeletet alkotja. 36/1996. (XI. 12.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 36/1996. (XI. 12.) számú rendelete a Délkeleti Városrész Részletes Rendezési Terve szabályozási előírásairól (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Suhai Sándor: Szabályozási előírásként a Hevesi utca meghosszabbításában az új híd és gyújtőhíd csatlakozásánál nem tartja indokoltnak a beépítési javaslat szerinti körforgalom megvalósítását. Krémer képviselő szerint erre szükség van. Marton képviselő javaslata szerint nincs szükség két körforgalomra, mert ha megvalósul a délebbi, akkor nincs szükség az 500 m-rel előtte lévőre. Aki elfogadja a bizottság véleményét, hogy nincs szükség a körforgalomra, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért a bizottsági javaslattal, a beépítési javaslat szerinti déli körforgalom csökkent paraméterekkel történő figyelembevételével, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 14 Suhai Sándor: Aki egyetért a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatával, miszerint a temetőtől és bővítésétől keletre tervezett 160 férőhelyes parkoló két részre bontása, a temető bejárattól zöldterületekkel történő elválasztása célszerű, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatával, miszerint a meglévő temető bejárattal szemben lévő új csomópont szabályozási szélessége növelendő, teresedés kialakítása szükséges, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Palotás Tibor javaslatával, miszerint az Erdész utca és a Levente utca hosszát a lehető legrövidebbre kell áttervezni, akár körforgalom tervezésével is, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Marton képviselőtől kérdezem, fenntartja-e javaslatát? Marton István: Meggyőződésem, hogy a három körforgalomból a középső biztosan felesleges. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a Délkeleti Városrész előterjesztésben szereplő határozati javaslat 1. pontját, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 279/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert, hogy 1. a.) a jóváhagyott Részletes Rendezési Terv, és a belterülethez történő csatolást előkészítő munkarész alapján a belterületbevonást hajtsa végre. 15 b.) gondoskodjon a rendezési tervben foglaltak alapján az Általános Rendezési Tervvel való összhang biztosításáról . Határidő: 1997. június 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 2. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság alábbi javaslatait a terv véglegesítése során át kell vezetni: a Hevesi utca meghosszabbításában az új híd és gyűjtóhíd csatlakozásánál indokoltnak tartja a beépítési javaslat szerinti körforgalom megvalósítását, a beépítési javaslat szerinti déli körforgalom csökkent paraméterekkel történő figyelembevétele, - a temetőtől és bővítésétől keletre tervezett 160 férőhelyes parkoló két részre bontása, a temető bejárattól zöldterületekkel történő elválasztása célszerű, a meglévő temető bejárattal szemben lévő új csomópont szabályozási szélessége növelendő, teresedés kialakítása szükséges, az Erdész utca és a Levente utca hosszát a lehető legrövidebbre kell áttervezni, akár körforgalom tervezésével is. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 14.) Javaslat a Központi temető és bővítése Részletes Rendezési Terve szabályozási előírásairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Karmazin József: A hatálybalépés időpontját javaslom módosítani. Suhai Sándori A hatálybalépés értelemszerűen módosul. Tarnóczky Attilái A rendelet tervezet 10 §-ának (1) bekezdése szerinti visszautalásnál - "a meglévő sírházakat, a 3 §. szerinti jegyzékben foglalt ...." - a 3. § helyett nem a (3) bekezdésről 16 van szó? Ugyanis a 3 §-ban semmiféle olyant nem találok, amelyre ez a visszautalás vonatkozhatna. Ha a (3) bekezdésről van szó, akkor javaslom a változtatást. Karmazin József: Igaza van Tarnóczky képviselőnek, a visszautalásnál (3) bekezdésről van szó. Suhai Sándor: Aki a rendelet-tervezetet elfogadja - figyelemmel a hatálybalépés módosítására és a 3. § javítását (3) bekezdésre -kérem szavazzon. A közgyűlés 2 0 szavazattal (egyhnagúlag) a következő rendeletet alkotja. 37/1996. (XI. 12.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 37/1996. (XI.12.) számú rendelete a Központi Temető és Bővítése Részletes Rendezési Terve szabályozási előírásairól (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Suhai Sándor: Aki el tudja fogadi)i a Központi temető és bővítése Részletes Rendezési Tervében szereplő határozati javaslatot, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja és a következő határozatot hozza. 280/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert, hogy: 1. a.) gondoskodjon a rendezési tervben foglaltak alapján az Általános Rendezési Tervvel való összhang biztosításáról b.) a fejlesztési igényekkel összehangoltan készíttesse el a terv megvalósításához szükséges engedélyezési és kiviteli terveket. Határidő: 1997. december 31. és folyamatos Felelős : Suhai Sándor polgármester 17 2. A rendelet 10. §. (1) bekezdés szerinti feladat végrehajtását úgy kell szervezni, hogy az "Épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről" szóló többször módosított közgyűlési rendeletbe beépítésre kerüljenek. Határidő: 1997. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 15/a Javaslat Nagykanizsa városközpontjának forgalomcsillapítására Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A módosító javaslatokat Dr. Fodor Csaba, Magyar József, Dr. Kerekes József, Krémer József, Tarnóczky Attila, Dr. Horváth György, Zsoldos Ferenc, Dr. Csákai Iván, Palotás Tibor, Tüttő István, Mayer Ferenc, Ferenczy Zoltán képviselők, Szálka Miklós nyújtották be. Szakmailag ezeket a módosításokat átvizsgáltuk, és úgy összegeztük, hogy a több helyen elhangzott módosító javaslatok egy szavazással elfogadhatók legyenek. Megkérem osztályvezető-helyettes urat, hogy ossza ki ezt az anyagot. Az egyik felvetés volt a Rozgonyi utca egyirányúsítása. Az volt a szakmai javaslat az elnapolás időszakában, hogy hagyjuk ki a Rozgonyi utca és a Zrínyi utca egyirányúsítását. Krémer József: Véleményem szerint ezt az anyagot át kellett volna tanulmányozni, ezért vagy tárgyaljuk későbbi napirendi pontként, vagy vegyük le napirendről. Suhai Sándor: Véleményem szerint ez ugyanaz, mintha végigmennénk a félbemaradt módosító javaslatok szavazásán. Próbáltuk egyszerűsíteni, egységes szerkezetbe foglalni, hogy látszódjék, milyen változásokat jelent az egy-egy módosító javaslat megszavazása. Ez az anyag az Önök módosító javaslatainak az összegzése. Magyar József: Véleményem szerint ez az anyag így összefoglalva újabb óriási vitát fog kezdeményezni. Javasolom, hogy amíg az elkerülő utakból legalább a Zrínyi utca összekötése az Arany János úttal, valamint a buszpályaudvar rekonstrukciója után a Rozgonyi utca átvezetése a Zrínyi utcába nem valósul meg, addig ne alakítsunk ki forgalomcsillapítást a városban. Suhai Sándor: A kompromisszum lényege az, hogy 70 km-es sebesség legyen az elkerülő szakaszon, ugyanakkor alakítsunk ki a belvárosban egy 30 km-es sebességkorlátozású övezetet, továbbá nem javasoljuk most a négysávos főút szűkítését, és próbáljuk a teherforgalmat a belvárosból elterelni. Amikor a forgalom a következő három hónapban modellezhetóvé válik, a 3 hónap után még 18 mindig módosíthatunk a tavaszi megnövekedett forgalom elótt. Változatlanul hagyjuk az egyforgalmú utcákat a Csengery utcának a Kisfaludy és a Fő út közötti részénél, a Zrínyi utcánál, a Rozgonyi utcánál. A tehergépjárművek elterelése részben a Király utca, a Zrínyi utca, Kisfaludy utca, Szemere utca felé történne ha Surd felé mennek, ha visszafelé jönnek, akkor nem kötelezően, de ajánlott útiránnyal mehetnek az Erdész, a Vécsey, a Kisfaludy utcákon. A behajtani tilos 5 tonnás tehergépjárművekre vonatkozóan a Kisfaludy és a Csengery utca sarkán jelenne meg három jobbra kanyar, de a balra kanyar (Szemere utca, Kisfaludy utca) is nyitva van. Csak erről az öt pontról kellene szavaznunk. Krémer József; Véleményem szerint az elfogadhatatlan, hogy egy héttel ezelőtti anyagot, most a napirend tárgyalása előtt kapunk kézhez. Az ügyrendi javaslatom arra vonatkozott, ha nem vesszük le napirendről, akkor tárgyaljuk később, de még a mai napon. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a következő szünet után első napirendként tárgyaljuk ezt az anyagot, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 16.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Középiskolai Koncepciójára (írásban) Előadó: Dr. Horváth Gyögy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Dr. Horváth György: Az előző két koncepció megmutatta, hogy helyes irányban járunk és jó úton haladunk ahhoz, hogy egy egységes távlatokban tervezett iskolaszervezete, rendszere legyen a városnak. A koncepciót az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság több alkalommal tárgyalta, a bizottság és az Érdekegyeztető Tanács egyhangúlag elfogadásra javasolta. Tarnóczky Attila: Minden olyan indítványt, amely esetében az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság úgy érzi, hogy a közgyűlés döntése, felhatalmazása szükséges hozzá, szerepeltetni kell a határozati javaslatban. Véleményem szerint a lényeg a 31. oldalon szereplő cselekvéssor javaslat, erről mindenképpen döntenünk kell, ezért azt javaslom, hogy az eredeti határozati javaslat, ami 2.) pontjában azt mondja: "a közgyűlés elfogadja az intézkedési tervet," legyen úgy módosítva, hogy "az alábbi intézkedési tervet" és a határozatban pontonként ez az összes intézkedési javaslat szerepeljen felelősökkel, határidőkkel, tehát a határozat része legyen. Suhai Sándor: Tehát a cselekvési sor javaslat legyen a határozat része. 19 Kelemen Z. Pál: Ha megnézzük a tanulólétszám összetételét, olyan szempontból, hogy ki kanizsai, ki vidéki, azt látjuk, hogy évente 1800-2000 a nem kanizsai diák, és ezeknek a diákoknak 38-40%-a jár középiskolába, tehát ez a középiskolai koncepció túlmutat Nagykanizsán. Ebben a kérdésben egyeztetés történt a Megyei Közgyűlés Oktatási Bizottságával, de véleményem szerint szükségszerű lenne határozati javaslatban megfogalmazni azt, hogy ezt a középiskolai koncepciót ha elfogadjuk, eljuttatjuk a Megyei Közgyűlésnek, hogy része legyen a megye oktatáspolitikájának, mint ahogy része Nagykanizsa a térség oktatási rendszerének. Javaslom, hogy fogalmazódjon meg a határozati javaslatban a következő: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az intézkedési tervet jóváhagyja, felkéri a polgármestert, hogy a középiskolai koncepciót a Megyei Közgyűlésnek felhasználás céljából eljuttassa." Dr. Pintérné Grundmann Frida: Kelemen Z. Pál képviselőnek válaszolom, hogy az új közoktatási törvény módosításában kötelező a megyei fejlesztési tervet elkészíteni, és ennek az egyik eleme a megyei jogú városoknak a saját terve, tehát ha ezt határozatban rögzítik, az ráerősít arra, amit a törvény kötelezően előír számunkra. Mayer Ferenc: A koncepciót a nagykanizsai középfokú intézmények megkapták időben és lehetőség volt arra, hogy a nevelőtestületek is véleményezzék. A stratégiai kérdésekben, amelyekben állásfoglalást vár majd ez a koncepció a közgyűléstől, úgy tűnik, hogy teljes az egyetértés. Egyetértek Tarnóczky képviselő javaslatával, hogy a határozat része legyen ez az intézkedéssorozat, mert véleményem szerint a vitatandó kérdések majd akkor kerülnek a közgyűlés elé, amikor az egyes részterület konkrét intézkedési terve elkészül. Azért javaslom elfogadásra a koncepciót, mert ez teljes egészében megegyezik a törvény módosításával is, és egyáltalán azzal a hivatalos oktatáspolitikával, amely sok elvárást megfogalmaz. A középfokú oktatás kiterjesztése állami politika rangjára emelkedett kérdés. Arról van szó, hogy esetleg a tanköteles kor is kitolódik 18 éves korra, ezért szeretnék óva inteni attól, hogy netán az ágazat érdekei jelennének meg túlságosan ebben a koncepcióban. Az köztudomású, hogy különösen a szakképzési törvény megjelenése, és a különböző korszerű szakképzési modellek indulása óta bizonyos szakképzés állandóan tolódik kifelé. Bármennyire ellentmondásnak tűnik az, hogy egy csökkenő gyermeklétszámmal állunk szemben és érdemi tanulócsoportcsökkenés, érdemi leépítés nem nagyon lehetséges a középfokú oktatásban, ha mi azt szeretnénk, hogy valamennyi arra érdemes szakma igénye kielégítésre kerülne. Dr. Horváth György: Ha megnézik az első és a második részét a koncepciónak, azon az úton haladtunk, amelyet Tarnóczky képviselőtársam kér. Két részből áll: egy határozati javaslatból és egy cselekvési sorból. A cselekvési sor számunkra eddig is kötelező volt, figyelemmel kísérjük mindig. Nem tartanám megfelelőnek a határozati javaslatba tételét, mert akkor az összeset át kellene fogalmazni, mert a cselekvési sor nem alkalmas határozati javaslatnak. Az egyértelműen a közgyűlés 20 joga, a Művelődési Osztálynak, és az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságnak kötelessége, hogy ezeket végrehajtsa, egyrészt a törvényi kötelezettség, a kényszer is erre kötelezi a bizottságot. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A cselekvési sorban nemcsak az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság került felelősként megjelölésre, hiszen itt olyan közgazdasági kérdések is vannak, amelyekben a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is felelős. Úgy értelmeztem a Tarnóczky képviselő kérését a határozati javaslattal kapcsolatban, hogy a cselekvési sor kerüljön végrehajtásra, nem minden cselekvési sorban szereplő pont legyen külön határozat. Ezt el tudom fogadni, így nagyobb erejű az a kötelezettség, amit a bizottságoknak érezni kell, hogy együtt kell működni ahhoz, hogy kidolgozásra kerüljön a helyi fejkvóta. A művelődési szakágazat nem tudja ezt végrehajtani, hisz olyan közgazdasági szakmai kérdések merülnek fel, amelyhez nincsenek szakembereink. Tarnóczky Attila: Az önkormányzati törvény kimondja, hogy* két önkormányzati döntés fajta van: határozat és rendelet. Ami nem szerepel egy elfogadott határozat szövegében, az nem döntés, ennek megfelelően senkire nem kötelező, és a közgyűlés nem is kérheti számon a teljesítését, hiszen nem hozott döntést az ügyben. Ezért tartom fontosnak, hogy a cselekvéssor összes pontja felsorolva kerüljön be a második mostani pont folytatásába és fogadja el a közgyűlés. Átfogalmazásra nincs szükség. A 32. oldalon felülről az ötödik indítványhoz kapcsolódva kérdezném, hogy mi lesz ennek a következménye? Visszakerül a közgyűlés elé vagy ezzel a közgyűlés lemond erről a jogosítványáról és átruházza az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságra? Dr. Pintérné Grundmann Frida: Úgy gondolom erről külön előterjesztés kell hogy készüljön, ami egyeztetési kötelezettséget is ró az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságra. Nem hiszem, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság ezt a hatáskörébe akarja átvenni, nem is teheti meg, önálló közgyűlési előterjesztésként kell, hogy bekerüljön a testület elé. A testület olyan döntést nem hozhat, hogy elbocsát, ezt az intézményvezetőnek kell megtennie. A törvény bizonyos fokig előírja 1997. szeptember l-jétől, hogy mely álláshelyek kötelezőek, és melyek adhatók. Ha határozati javaslatba bekerül ez a cselekvéssor, akkor például ennek a pontnak a határidejét kérjük módosítani 1997. augusztus 3l-re. Tarnóczky Attila: Nem értek egyet azzal a gondolatmenettel, hogy nem a közgyűlés fogja elbocsátani a dolgozókat, hanem az intézmény vezetője. Zsoldos Ferenc: Egyetértek azzal, hogy a koncepció elemző részét lezáró cselekvéssor javaslat a határozati javaslat második pontjához kapcsolódva kerüljön megerősítésre. Véleményem szerint, amennyiben a koncepciót a közgyűlés elfogadja, akkor a cselekvéssor javaslatot is kötelezővé teszi. A cselekvési javaslat pedig a határozati javaslat részét képezi. A 2. pontot 21 úgy módosítanám, hogy "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az intézkedési tervet - cselekvéssor javaslatot - jóváhagyja és felkéri ....". Megerősítjük ezzel azt, hogy a cselekvéssori javaslat határozati rangra emelkedjen. Mayer Ferenc: Tarnóczky képviselőnek válaszolom, hogy közgyűlési kompetencia a feltételek megteremtése vagy megtagadása. Javasolom, hogy az intézményi átvilágítás határidejét 1996. november 30-ról 1997. augusztus 31-re hosszabbitsuk meg, mert él a törvény, mely szerint a következő év szeptemberétől a kötelező óraszámok is megemelkednek, amely alaposan befolyásolja ezt a pontot. Tarnóczky Attila: Ez nem önállóan választható kérdés, hogy valamit határozati javaslatban rögzítünk vagy sem, azt a törvény eldönti. A határozati javaslat és a rendelet a két döntési formánk, ha egy kívülálló fellapozza az önkormányzat rendeleteit és határozatait, abból ki kell derülni, hogy mi történt Nagykanizsán. Kérem, hogy feleljünk meg a jogi formáknak. Magyar József: Nem sajtóhiba-e a 15/b. táblázatban 1993-ban a Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskolával kapcsolatosan a kollégiumi részen szereplő 9.681 eFt? Mi annak az oka, hogy 77.473 eFt-ról 116.000 eFt-ra nőtt? Az önkormányzati támogatás növekedése összefüggésben van a tanulólétszám csökkenésével. Kérdezném, hogy Nagykanizsa elbírja-e hosszútávon a két műszaki középiskolát? A koncepciónak azt a részét bővítettem volna ki, amely variációkban foglalkozik a műszaki középiskolák ügyeivel, és esetleg előrevetíti már azt a problémát is, amikor a piarista iskola, mint középiskola kezd működni. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Utána fogunk nézni, hogy valóban helyes-e a 9.681 eFt. Az önkormányzati támogatás növekszik, csak részben van köze ennek a tanulólétszám csökkenéséhez. Az idei évben került sor arra először, hogy az 1997-es évi normatívák valamilyen szinten kezelni próbálják az inflációt. A férőhelyek számát tekintve egyértelműen szükség van a középiskolai férőhelyek számára, hogy milyen funkcióval, annak a piaci viszonyokhoz kell igazodnia, mert számolnunk kell az akreditált képzés megjelenésével a városban, a szakmaváltások lehetőségét is biztosítani kell, hiszen azt a 85%-os expanziót, amit a középfokú oktatásban elvárnak, azt csak ezekben az iskolákban tudjuk megoldani. A férőhelyekre és a létszámra szükség lesz, a kimenő ágon a szakmákat kell majd igazítani az igényekhez. Papp Ferenc: Véleményem szerint szükség volt erre a részletes elemző anyagra, mert teljes képet kaphattunk az oktatási rendszer különböző területéről, a szakképzés illetve a középfokú oktatás különböző intézmény típusairól. Javaslom, hogy a 33. oldal 4. szakasza, utolsó előtti cselekvési program egészüljön ki azzal, hogy "ki kell dolgozni a felnőttoktatásra vonatkozó összehangolt városi project-et a közművelődési intézmények és szervezetek bevonásával". 22 Tarnóczky Attila: Papp Ferenc képviselő javaslatát kiegészíteném, a közművelődési intézmények mellett a közoktatási intézményeket is be kellene vonni. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselő javasolta, hogy a határozati javaslat 2.) pontjába kerüljön be az "intézkedési terv" után a "következő intézkedéseket", ahol tételesen fel lenne sorolva a cselekvési sor 18 intézkedése. Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a javaslattal? Dr. Horváth György: Igen. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Papp Ferenc képviselő javasolta, hogy a cselekvéssorban szereplő 17. szakasz "az összehangolt városi projektet a közoktatási és közművelődési intézmények és szervezetek bevonásával" egészüljön ki. Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a javaslattal? Dr. Horváth György: Igen. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 (szavazattal) egyhangúlag a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Kérdezem Kelemen képviselőt, fenntartja-e javaslatát? Kelemen Z. Pál: Nem tartom fenn. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a koncepció határozati javaslatait, és a 2. pontba beépítve a 18 intézkedést, mint határozatot, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 281/1996. számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a középfokú oktatásra vonatkozó koncepciót elfogadja. Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon az érintett intézményekkel való megismertetéséről az abban foglaltak folyamatos érvényesítéséről. Határidő: 1996. november 30. illetve folyamatos Felelős : Suhai Sándor polgármester 23 Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a középiskolai intézkedési tervet - a következő intézkedéseket-j óváhagyj a: A már Nagykanizsán működő szakmacsoportokhoz tartozó képzések többlépcsős (legalább egy érettségi alatti és legalább egy érettségit igénylő) kibocsátási szintjeinek kialakítása. A képzésben végre kell hajtani azokat a szűkítéseket, ahol a beiskolázási érdeklődés hiánya, valamint az elhelyezkedési negatív trend indokolja. Határidő: 1997. december 31. Felelős : Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Ki kell dolgozni azokat a lehetőségeket, hogy a nagyobb érdeklődésű szakmacsoportokban (nem megalapozott igény, ha a "divat" alapján, két-három egymásnak teljesen ellentmondó intézetet jelölnek meg) városi szintű működtetéssel, profiltisztítással, esetleg intézmények összekapcsolásával a képzésben résztvevők aránya, száma megnövekedjen. Két intézményben egymást kiegészítve is működhet a "kedvelt" és a munkaerőpiacon is igényelt szakmacsoport. Határidő: 1997. december 31. Felelős : Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Felül kell vizsgálni, hogy mely szakmákban, szakmacsoportokban nincs Nagykanizsán képzés, kell-e újabb szakmacsoportot létrehozni, vagy melyik bővítésével rendezhető a képzési kínálat szélesítése. Határidő: 1997. december 31. Felelős : Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 24 Ki kell dolgozni a szakképzési bázisok gyakorlati képzés lehetőségeit, a tanműhelyek és gyakorlóhely ideális kihasználtságára és működtetésére egy városi szintű önálló programot kell készíteni a kamarák bevonásával (bázisgyakorlóhelyek). Határidó: 1998. május 31. Felelős : Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Át kell tekinteni az oktatási-nevelési intézmények keretein belül működő résztevékenységek (pl.: tangazdaság) közalapítványként vagy közhasznú társaságként történő átalakításának lehetőségeit. Határidő: 1997. június 30. Felelős : Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Ki kell dolgozni a nyelvi és számítástechnikai képzés összehangolt, kiemelt képzésének feltételeit. Határidő: 1997. június 30. Felelős : Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Készüljön el egy a tehetséggondozás városi szintű összehangolására és gazdasági fedezetére vonatkozó javaslat. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 25 Át kell tekinteni intézményenként a diákélelmezés hatékonyságát, az intézményi konyhák kihasználtságát és készüljön javaslat a szükséges racionalizálásra. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Felül kell vizsgálni a kollégiumok kihasználtságát, állagát és felszereltségét. Készüljön javaslat a hatékonyabb hasznosítási lehetőségekre, a felújításokra, tárgyi feltételek javítására vonatkozóan. Határidő; 1997. március 31. Felelős : Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Készüljön terv az át- és továbbképzési rendszer városi kialakítására vonatkozóan. Határidő: 1998. június 30. Felelős : Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke felkérésre: Zala Megyei Kézműves Kamara Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zala Megyei Agrárkamara Felül kell vizsgálni intézményenként a pedagógus, technikai, ügyviteli dolgozók létszámát. Egységes irányelvek, a törvényi szabályozók, eltérő adottságok figyelembevételével kell a létszámot megállapítani. Határidő: 1997. augusztus 31. Felelős : Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Elő kell készíteni intézményeként az új típusú képzésre (NAT) való fokozatos átállás tervezetét. Határidő: 1997. december 31. Felelős : Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság, elnöke, intézményvezetők A több szempontból is megváltozott feltételek miatt ki kell munkálni az új finanszírozási - "helyi fejkvóta" - módot városi szinten. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Rendezni kell az intézményvezetők feladathoz és gazdálkodáshoz kapcsolt érdekeltségét, juttatásaikat és pótlékát. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Az intézményi bevételek részben a működtetőt, részben a fenntartó tulajdonost illetik. Javasoljuk erre vonatkozóan az intézményi érdekeltségi rendszer tételes kidolgozását. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 27 r. El kell készíteni az intézmények szakmai ellenőrzésének ütemezését és ennek összegzéséről történő beszámolóját a közgyűlésnek. Határidő: 1997. június 30. Felelős ; Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke s. Ki kell dolgozni a felnőttoktatásra vonatkozó összehangolt városi projectet, a közoktatási és közművelődési intézmények és s zervezetek bevonásává1. Határidő; 1998. június 30. Felelős ; Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke, intézményvezetők t. Ki kell dolgozni városi szinten az idegen nyelv oktatásának hatékonyságát növelő anyanyelvi területen történő képzéseken és továbbképzéseken való részvétel lehetőségeit. Határidő: 1998. június 30. Felelős : Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke, intézményvezetők Felkéri a polgármestert, hogy a megfelelő előkészítés és törvényben előírt egyeztetések után terjessze a közgyűlés elé a soron következő feladatokra vonatkozó előterjesztéseket. Határidő: folyamatos Felelős : Suhai Sándor polgármester, Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke, Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 28 3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy intézkedjen a középfokú intézmények alapító okiratainak folyamatos felülvizsgálatáról és az indokolt változtatások után azokat terjessze jóváhagyásra a Közgyűlés elé. Határidó: 1996. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 4. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a koncepcióban megfogalmazott irányelvek alapján az induló tanulócsoportok számát a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően hagyj a j óvá. Határidő: 1997. szeptember 30. és folyamatosan évente szeptember 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megbízza az Oktatási, Kulturális és Sportbizottágot, hogy Nagykanizsa város felsőoktatási koncepciójának kidolgozására hozzon létre egy munkacsoportot és a munkacsoport által kidolgozott koncepciót terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: 1997. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 17.) Tájékoztató az 1996/97-es tanév indításáról (írásban) Előadó: Dr. Horváth Gyögy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Horváth György: A tájékoztató tartalmazza a létszámok és az osztályok realizálódását, részletes elemzés segíti a jobb eligazodást. A tájékoztató szerves része az előző két koncepciónak. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a tájékoztatót, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a tájékoztatót elfogadja. 29 18.) Javaslat Nagykanizsa-Sánc városrész csatornázása beruházási okmány jóváhagyására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor; A határozati javaslat 2. pontját pontosítom, a "társulatot" helyett "társulat" szerepeljen. Marton István; Az előterjesztés 2. bekezdés utolsó mondatában szereplő 1996. oktbóber 21-ére kitűzött alakuló ülés megtörtént. Több mint 75%-os a szervezettség és bízom abban, hogy ez a 3 éve kezdődött tevékenység jövő nyárra, őszre befejeződik. Suhai Sándor; Aki el tudja fogadni az előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) az előterjesztést elfogadja, és a következő határozatot hozza: 282/1996. számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1. sz. melléklet szerinti beruházási okmányt jóváhagyja. Felhatalmazza a Polgármestert az okmány aláírására. Határidő: 1996. november 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a Sánci szennyvízcsatorna Társulat a városrész csatornázási feladatainak végrehajtása céljából 1996. évben 4 millió Ft 1997. évben 52,5 millió Ft támogatást biztosít. A Társulattal a támogatás átadására vonatkozó megállapodást a Társulat költségvetési üteméhez igazodva a Polgármester kösse meg. Utasítja a Polgármestert a fenti összegek költségvetési rendeletben történő módosítására. Határidő: megállapodás megkötése 1996. november 3 0. Felelős : Suhai Sándor polgármester 30 19.) Javaslat a szelektív hulladékgyűjtés 1996. évi kiterjesztéséhez szükséges edényzet beszerzési költségének biztosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A szelektív hullaadékgyűjtés területi kiterjesztésével kapcsolatban korábban az alapszerződés azt tartalmazta, hogy 10% díjtételemelést erre a célra kell fordítani, amely 10% díjtételemelés napjainkban 9-10 millió Ft-ot jelent, ezért vállaltuk azt, hogy mi szerezzük be a szükséges edényzetet. Erre a területre vonatkozóan több ajánlatot kaptunk, a legmegfelelőbb került a közgyűlés elé. Magyar József: Korábban felvetettem, hogy különböző pályázatokon az edényzetbóvítésre fordított összegből valamilyen összeget visszaszerezzünk. Történt-e valami ennek érdekében? Véleményem szerint ha bármennyi pénzt vissza tudunk szerezni abból, amit edényvásárlásra fordítottunk, az hasznot jelent a szelektív szemétgyűjtés területén. Imre Béla: Az edényzet beszerzésére többféle kísérlet történt, mások által nem használt edényekre kaptunk ajánlatot, de ezek az edények nem voltak alkalmasak a szelektív hulladékgyűjtésre, egyéb pályázatokról nem tudok. Tüttő István: Véleményem szerint Magyar képviselő arra célzott, hogy pályázattal próbáltunk-e valamit visszanyerni? Úgy gondolom, hogy a lehetőség adott, de ebben az esetben "nem" a válasz. Magyar József: Figyelni kellene azokban a közlönyökben is, amelyek csak esetleg a vállalkozókhoz járnak, hogy hol jelennek meg ilyen lehetőségek, mert a korábbi évektől kezdve ezek folyamatosan jelennek meg, melyhez azonnal csatlakozni kellene, hiszen a szelektív hulladékgyűjtés nem mindenhol van az országban bevezetve. Véleményem szerint ha pályázunk, biztos tudunk valamekkora összeget visszanyerni. Suhai Sándor: Az iroda feladatává fogjuk tenni a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérését, sőt konkrét pályázást. Tarnóczkv Attila: Ha ezt a határozati javaslatot elfogadjuk, akkor január l-jétől indokát veszti ez a 10%-os szemétdíj-emelés, amely a régi szerződés alapján kötelességünk lenne? Annyival kisebb szemétdíj-emelés lenne aktuális? Suhai Sándor: Ez az 1996. évre vonatkozó edényszükséglet. Az 1997-es évben ugyanezt fogjuk javasolni, a következő napirendben szereplő számok nem tartalmazzák a 10%-os növelést, mert nem tudjuk, hogy a közgyűlés milyen területre fogják kiterjeszteni a szemétgyűjtést. Valószínű, hogy ilyen módon olcsóbban be tudjuk szerezni. 31 Tarnóczkv Attila: Nem az volt az indoka az idei január 1-jei 10 %-os díjemelésnek, hogy a kft-nek be kell szerezni ezeket az edényeket? Suhai Sándor: A cég edénybeszerzésre nem kapott tőlünk 10%-ot. Benne van az alapszerződésben, de nem sikerült ezt érvényesíteni. Makrai Márton: Magyar képviselő kérdésére válaszolom, hogy a pártprogramban van lehetőség edénytámogatás igénylésére. Egy előzetes anyagot nyújtottunk be erre, valószínű, hogy január hónapban lehet beadni, önkormányzatok részére igényelhető ez a pártprogrambeli támogatás. Az edények beszerzésére vonatkozóan valóban nem kaptunk 10%-ot egyik évben sem, eddig 12 és fél millió Ft-ot fordítottunk erre a célra. TüttS István: Lehetőségünk lesz jövőre a Területfejlesztési Tanácshoz pályázatot benyújtani, mert ott a környezetvédelemmel kapcsolatban ugyanilyen céllal lehet pályázni. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni az előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) az előterjesztést elfogadja, és a következő határozatot hozza: 283/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésének 1996. évi üteme szerint Palin és Korpavár városrészek hulladékgyűjtő edényekkel történő ellátásához szükséges 3.200 eFt fedezetet a céltartalékként hulladéklerakó építésére biztosított keretből átcsoportosítással biztosítja. b.) felkéri a polgármestert, hogy a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésére fordítható támogatásként ezt az összeget a Saubermac-her-Ryno Hulladékgyűjtő Kft. részére adja át. Határidő: 1996. november 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester 15/b Javaslat pítására Előadó: Nagykanizsa városközpontjának forgalomcsilla-Suhai Sándor polgármester 32 Suhai Sándor; A határozati javaslat e.) pontját javaslom kivenni, mert erre nincs lehetőségünk. Véleményem szerint az maradna helyette, hogy "70 km/óra sebességet engedélyezünk az elkerülő szakaszon". Az előterjesztés összegzése a múltkori módosító javaslatoknak. A Zrínyi utca északi és déli pontjának kiépítése szükséges ahhoz, hogy nagyobb változtatást végrehajthassunk. Dr. Kerekes József; Véleményem szerint a forgalmi rendet addig nem tudjuk megvalósítani, amíg az elkerülő szakaszok megfelelően ki nem alakulnak. Továbbá úgy gondolom, hogy a b.) pontban szereplő csomópontoknál és a hozzá tartozó útszakaszoknál a 30 km/h-s sebesség maximálása forgalmi dugót okozna a város központjában, amely egészségileg is káros lenne a városra. A csomópontok közelsége miatt nem javaslom a 30 km/órára való csökkentést. Suhai Sándor; Az Eötvös tértől Király utca Zrínyi utcai körforgalomig végig 30 km/h-s sebességgel közlekedjen az, aki a városba be-, illetve kifelé közlekedik. Magyar József; Egyetértek Kerekes képviselővel. A térképen zölddel vannak jelölve azok az elképzelések (5 db) , amelyek a költségvetést tekintve elérhetők. Úgy gondolom sorrendet kellene meghatározni, hogy ezek minél előbb megépüljenek. Véleményem szerint az elkerülő utakat felül kellene vizsgálni, alkalmasak-e arra, hogy elbírják a ráterelt tehergépkocsi forgalmat. Dr. Kerekes József véleményét azzal egészíteném ki, hogy ha bevezetjük a 30 km/h-s sebességet és a lámpákat is ehhez igazítjuk, akkor a város közepén ez dugót fog eredményezni, hiszen a 40-50 km/h sebességgel közlekedő járműveket a lámpák megállítják, mert azok 30 km/h sebességre lesznek beállítva. Nem tudom elfogadni a határozati javaslat b.) pontját. Kelemen Z. Pál: A határozati javaslat a.) pontjához lenne észrevételem. Aki közlekedik a városban az tisztában van vele, hogy a Király, a Zrínyi és az Ady utcán a közlekedés lehetetlen a piac mellett a tehergépkocsik nélkül is. Amíg a jelenlegi helyén van a piac, az iparcikk-piac és a havi vásár, ez az utca erre a célra nem lesz használható. TüttS István: Forgalomcsillapítás két úton oldható meg: vagy elterelem a forgalmat, vagy minél nagyobb sebességgel áthaladok ezeken a kritikus területeken, és az ott tartózkodást, a káros anyag kibocsátását csökkentem. Azokban a városokban, ahol a 30 km/h-s sebességkorlátozást bevezetik, ott többnyire amiatt teszik, mert a különböző veszélyforrások miatt - gyermekek kiszaladása az úttestre - sebességkorlátozásra szükség van. Az iskolák közelében ezt előírnám, de nem vagyok biztos abban, hogy a belvárosban ez az eredmény pozitív hatású lesz. Palotás Tibor: Nem tudom, kinek az érdeke a forgalomcsillapítás e módon való bevezetése. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a tervet nem támogatta. Az Arany János utca meghosszabbítása nélkül, a BILLA Áruház melletti út kiépítése 33 nélkül, a Zrínyi és a Király Pál utcai forgalmi csomópontban a körforgalom kialakítása nélkül nem fog javulni a város forgalmi helyzete. Kérem, hogy ezt a forgalomcsillapítási ötletet halasszuk arra az időpontra, amikor a szükséges útépítések elkészülnek, és akkor újra átgondolva próbáljunk meg megoldást bevezetni. A Kisfaludy utcában lakók - az általuk még nem is ismert - bevezetésre kerülő forgalomváltozás megakadályozását. Dr. Kerekes József: Miért is alakul ki forgalmi dugó? Elméletileg 50 km/órás sebességgel lehet közlekedni a városban, de tudjuk, hogy a Teleki utcáról, a Balatoni útról, Kiskanizsa felől jóval magasabb sebességgel közlekednek a gépkocsivezetők. Ha 50 km/órás sebességgel jönnek, utána kénytelenek 30 km/h-ra csökkenteni a sebességet, a mögöttük 50 km/órás sebességgel haladó autók pedig ott fognak feltorlódni. A másik torlódás a becsatlakozó utakon fog bekövetkezni, amikor a lassúbb forgalom miatt a besorolás is sokkal lassabban fog megtörténni, és nemcsak a főútakon, hanem becsatlakozó útvonalakon is torlódás lesz. Zsoldos Ferenc: Az eddigi felszólalások során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a város forgalmi helyzetének javasolt változásával kapcsolatosan nincsenek meg a megfelelő feltételek legfeljebb a határozati javaslat c.), és d.) pontjait lehetne alapul venni, de ezek is csak részletkérdéseket tartalmaznak. Javasolom, hogy ezt az előterjesztést vegyük le a napirendről és majd egy későbbi időpontban, amikor a megfelelő feltételek meglesznek, tárgyaljuk újra. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az előterjesztést vegyük le a napirendről, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 3 tartózkodással, a javaslatot nem fogadja el. Krémer József: Palotás képviselőnek válaszolom, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság támogatta ezt a előterjesztést, az 6 elképzelései vannak beépítve a határozati javaslati pontokba, amennyiben a közgyűlés ezeket elfogadja, akkor megteremti a feltételét annak, hogy rövid időn belül a forgalomcsillapítás hatékonyan működjön. Ha egy városban forgalomcsillapítás lép életbe, az problémákkal fog járni az első időszakban. Véleményem szerint a forgalomcsillapításra azért van szükség, hogy a jövő közlekedési rendszerét próbáljuk meg módosítani. Nem hiszem, hogy Nagykanizsának meg kell várni azt a szituációt, amikor kényszer hatására kell cselekedni, mert olyan forgalmi problémák adódnak, melynek tünetei ma is jelentkeznek. Véleményem szerint el kellene kezdeni a bevezetést, meg kellene vizsgálni, hogy ez milyen hatással jár, mit kell rajta módosítani. Erre ez a tél a legalkalmasabb, amikor a gépjármű terhelése a belvárosnak kisebb, mint a nyári időszakban. Javasolom az előterjesztés elfogadását. 34 Deiszinqer Józsefi Javasolom a Budapest felól jövő úton a Nagykanizsa helységjelzó táblát az elkerülő szakasz és a Hevesi kereszteződés elé helyezni. Suhai Sándor; Meg fogjuk nézni, milyen lehetőségünk van a tábla mozgatására. MaqYar József: Véleményem szerint pontonként szavazzunk a határozati javaslatról. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a határozati javaslat a.) pontját, mely az 5 tonnát meghaladó tehergépjárműveknek a belvárosból történő elterelésére vonatkozik, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki elfogadja a határozati javaslat b.) pontját, mely a 30 km/h-s sebességkorlátozásra vonatkozik, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért a határozati javaslat c.) pontjával, mely az előkészítésre vonatkozik, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a határozati javaslat d.) pontjával, mely szerint az Arany János utca és a Zrínyi utca összeköttetését, a Király utcai és a Zrínyi utcai körforgalmat a következő évi költségvetés tervezésekor szerepeltetni kell, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni az elkerülő szakaszon a 70 km/h-s sebesség bevezetését, valamint Deiszinger József javaslatának megvizsgálását, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 35 284/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a belváros forgalomcsillapításának I. ütemeként a kővetkező forgalomtechnikai beavatkozások elvégzését jóváhagyja: a.) 5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegú tehergépjárművek részére terelő út kijelölése a következő útvonalakon: - 7-es elkerülő út - Camping út - Vár út -Király út - Zrínyi u. - Ady út - Szemere u. , illetve Erdész u. és Kisfaludy u. - Kórház u. - Eötvös tér - Petőfi u. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) A dokumentációban szereplő 1997. és 1998. évre ütemezett intézkedéseket forgalomtechnikai tervvel alátámasztva elő kell készíteni és az 1996. évi módosítások tapasztalatainak figyelembevételével a Gazdasági és Városüzemeltetési, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elé kell terjeszteni. Határidő: 1997. április 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester c.) Az 1997-98. évi intézkedések megvalósíthatósága érdekében az Arany J. u. - Zrínyi u. közötti összeköttetéshez, Zrínyi u. keleti irányú meghosszabbításához és a Király u. -Zrínyi u. csomópont körforgalmú átalakításához szükséges útépítések költségigényét az 1997. évi költségvetés tervezésekor szerepeltetni kell. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester d.) A 7-es számú főútvonal elkerülő szakaszán az út kezelője és a Közlekedési Felügyelet megkeresésével kezdeményezni kell a 70 km/h-s emelt lakott területi sebességkorlátozás bevezetését, valamint ugyanezen szervezetek bevonásával meg kell vizsgálni a "lakott terület eleje és vége táblák 7-es elkerülő és 61 számú főútvonal csomópontja elé való helyezését. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 36 20.) Javaslat a mennyiségarányos hulladékszállítási díj bevezetésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor; Ez nem igazán mennyiségarányos díjbevezetés, hanem az ürítő edény és az ürítés gyakoriságának alapján történő egyfajta díjmeghatározás. Egy kompromisszumos megoldás, arra törekedtünk, hogy igazságosabb elosztást tegyen lehetővé, ugyanakkor be kellett építeni az alapdíjat a javaslatba. Az 1. számú mellékletben próbáltunk differenciált alapdíjat megállapítani. Az alapdíjra vonatkozó kedvezményeink szociális szempontokat tükröznek, ha nyugdíjasoknak a nyugdíj összege a 15 ezer Ft-ot nem éri el, akkor alapdíjmentes, ugyanakkor a nagycsaládosok, a gyermeket egyedül nevelő szülők és egyedülélők függetlenül jövedelmi viszonyaikra - 50 %-os alapdíj kedvezményt kapnak. Az edénycsere lebonyolításáig két család használhat egy 110 l-es kukásedényt. A Saubemacher-Ryno céggel megállapodtunk abban, hogy fél év után áttekintjük a befizetéseket, és ha 86 millió Ft-nál lényegesen kevesebb a cég bevétele, akkor közbeavatkozunk, ha több a bevétele, akkor az önkormányzati támogatást csökkentjük. Dr. Kerekes József: Érdekel, hogy milyen javaslat fog születni az idevonatkozó rendeletünk azon pontjának az áthidalására, mellyel a lakosságra bízzuk, hogy hányszor kívánja a szemetet elszállítatni. A megoldási javaslat az volt, hogy alapdíjat vezetnek be, amelynek költségét a város viseli. Megítélésem szerint ezek az alapdíjak meg fognak maradni, a szemétszállítási díjak pedig évről évre emelkedni fognak. Az előterjesztésben az szerepel, hogy egy magasabb színvonalú szolgáltatás igénybevételére kell a lakosságot kényszeríteni, és ezáltal a második szemétszállítás valamivel kedvezőbb, mert 70 fillér helyett 40 fillért kell literenként fizetni. Hol van itt a kulturáltabb, magasabb szintű szolgáltatást, ha ugyanazt a szolgáltatást fogja nyújtani, mint ami jelenleg is van? Véleményem szerint a szolgáltató cég árbevételével nincs jogunk foglalkozni. Foglalkoznunk kellene viszont azzal, amit az 1993. évi együttműködési szerződésben rögzítettünk. Az előző napirend kapcsán, a polgármester úr kifejezésre juttatta, hogy a szelektív gyűjtésre szolgáló edényeket, mégsem a szolgáltató, hanem mi vesszük meg, tehát egyedül az inflációs mértékű díjemelésre van joga a szolgáltatónak. 1993-ban 38 Ft/helység volt a díj, 1994-ben 50 Ft, 1995-ben 75 Ft, 1996-ban 96 Ft, és a tervezet szerint 1997-ben 138 Ft lenne. Nagykanizsán általában három helyiséges lakások vannak, idén 288 Ft-ot kell fizetni, jövőre pedig - ha az alapdíj és a kétszeri szállítás továbbra is fennmarad - 414 Ft-ot. Egy 56 lakásos társasháznál a számla a konténer bérleti díján kívül 16.128 Ft havonta. Ha ez a lakóközösség továbbra is heti kétszeri ürítést kíván és fizeti az 56 lakásra az alapdíjat, akkor jövőre 23.200 Ft-ot kell havonta fizetnie, mely 43,85%-os áremelést jelent. Ha ehhez hozzátesszük az évi 10 millió Ft-os támogatást, akkor egy lakásra havonta plusz 43,40 Ft-tal többet kell fizetni. A családi házas jellegű városrészekben 100 Ft alapdíj havonta, ha kétszer ürítenek, akkor 584 Ft-ot kell 37 családi házanként fizetni, ami 105%-os áremelést jelent. Nagykanizsa környéki községekből ugyanez a cég fele ennyiért szállítja a szemetet. Semjénháza községgel júniusban kötöttek szerződést, mely szerint 1.480 Ft+Áfá-ért viszi el házanként a szemetet. Ebben a faluban 234 ház van ez 3.316 Ft-ba kerül egy évben, azaz havonta 276 Ft. Tőlünk pedig 414 Ft-ot kérnének, illetve 584 Ft-ot. Hajqató Sándor: Kiskanizsán heti egyszeri szállítás is elég lenne, ezt már többször elmondtam, de érdemleges választ nem kaptam. Kérdezem, hogy a heti egyszeri szállítást tudomásul veszi a vállalat vagy sem? Véleményem szerint alkotmányellenesen történt ez a vállalkozás, mert szerződést kellett volna kötni a tulajdonosokkal. A lakosság azt várja, hogy javulás történik az érdekükben. Mit óhajt tenni a városvezetés, vagy a vállalat? Béres Márton: Egyetértek Kerekes képviselővel, hogy olyan nagy jelentőségű ügyről van szó, amely a város minden polgárát érinti. 1996. június 3-án volt a közgyűlés korábbi ajánlása alapján az a fórum, ahol az alapszerződés áttekintésére kerülhetett volna sor. Tisztában vagyok azzal, hogy az alapszerződés egy megbízási szerződés, ugyanakkor nem tudom, hogy ki az, aki a megbízó nevében utasítást ad a megbízottnak. Ismert-e a hivatalban az a személy, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik? A vélt adatok alapján működik a kalkuláció, mintha 1993 óta nem lett volna bázisadatok gyűjtésére mód, vagy lehetőség. Vagy az érdekeket nem sikerült tisztázni vagy szándékosan nem lehet rálátni ezekre az adatokra. Véleményem szerint ha Nagykanizsa-Bagola gyűjtőhelyre a cég elvállalta, hogy 1994-ig megszünteti a gyűjtést, és 1997-ben arról fogunk tárgyalni, hogy ott folytassák ezt, akkor súlyos ellentmondások vannak az egykori ajánlat és a mostani gyakorlat között. Meg kell néznie a közgyűlésnek a rendeletalkotás előtt, hogy ebben a kérdésben mi a helyzet. Megvannak az eszközök arra, hogy akár a tulajdonosi jogokat gyakorló polgármester urat beszámoltassuk az NSR-rel kapcsolatos ügyekről, akár a cégadatoknak nézzünk utána, hogy milyen esetleges összeférhetetlenségek vannak, hányféle érdek ütközik, hányféle manipuláció van. Az előterjesztésben 19.000 lakásról esik szó, egy másik előterjesztében pedig 23 szerepel. Ez egy jelentős tartalék. Vagy az esetleges díj nem fizetőinek a tartalékait most megpróbáljuk elrejteni az előterjesztésben? Véleményem szerint ne foglalkozzunk most ezzel a napirenddel, hogy legyen alkalmuk a képviselőknek felkészülni és úgy állást foglalni. TüttS István: Véleményem szerint olyan kérdésben kell döntenünk, ami kettős problémát okoz a közgyűlés számára. Meghagyták az önkormányzatok számára azt a jogosítványt, hogy a díjat megállapítsa. De nem hagyták meg azt a jogosítványt, hogy olyan céget működtessünk, ami felett mi rendelkezünk. Ennek a problémának az a következménye, hogy meghatározhatunk bármilyen alacsony szintű díjat, azonban egy céget arra nem lehet kényszeríteni, hogy ezt elfogadja. Nem lehet, mert kimutatja, hogy számára gazdaságtalan működtetést biztosítunk. Ennek az a következménye, hogy vagy eláll az üzlettől, vagy nem találunk olyan vállalkozót, aki ezt ilyen feltételek mellett vállalja. A Saubermacher-Ryno céggel van az Önkormányzatnak egy örökölt 38 szerződése, aminek az a következménye, hogy bázisszemléletúen kell kialakítani az árakat. Megkérjük a szakértőket, hogy részletesen indokolják ezeket a magas számokat. Tudomásul kell venni azt is, hogy a mennyiségarányos díjazásnak lesznek olyan vetületei, amelyek felborítják a korábbi struktúrát. A családi házaknál a fajlagos költségek növekednek, itt van arra lehetőség, hogy szelektíven gyűjtés valósuljon meg, a biológiailag újra felhasználható hulladék eleve nem kerül a gyűjtőedénybe. A jelenlegi előterjesztés lényegesen közelebb van ahhoz a realitáshoz, mint amit korábban megismertünk, sehol az országban erre vonatkozóan megfelelőbb helyzetet nem tudtak kialakítani. Dr. Bárányi Enikő: A szolgáltatást igénybevevőknek bizonyos döntési lehetőségük lesz arra vonatkozóan, hogy milyen edényméretet és heti hányszori ürítést rendel meg, ezt pozitívumként értékelem. A heti egy vagy kétszeri szállítás igénybevételéről a város különböző területein háztartásonként fognak dönteni. Javasolom, hogy a három vagy többgyermekes családok is kapjanak alapdíjmentességet. Röst János: Elfogadásra javasolom a rendeletet. Korábban is, ebben az évben is nagyon jelentős támogatást adott az önkormányzat. Az áremelés mértékénél ez is jelentősen befolyásoló tényező volt. Az előterjesztésben szerepel egy 10 millió Ft-os támogatás lehetősége, amit szeretnék beépíteni a határozati javaslat c.) pontjába, egészítsük ki a gondolatjelet követően, hogy "az első félévet követően a felülvizsgálattal alátámasztott számításokon nyugvó közgyűlési döntéssel - önkormányzati támogatást biztosít. Kérném, hogy ez - a költségvetés tervezésekor - legyen beépítve a költségvetési tételek közé. Magyar József: Valamikor Nagykanizsán a szemetet a Kaposvári út mellett jobbra helyezték el. A városnak közel 30 millió Ft-ba került, míg azt a szeméttelepet felszámolta. Kialakult Bagola környékén egy olyan szemétlerakás, ami nem veszélyezteti a várost azzal, hogy újra egy olyan helyzet fog kialakulni és nem kell újra 40 millió Ft-ot annak az eltakarítására fizetnünk. Amikor a vállalkozónak az ügyeit minősítjük, nem kellene a belső ügyeibe beleszólni, vagy elfogadjuk a szolgáltatását vagy elutasítjuk. Úgy gondolom, hogy ez a szelektív hulladékgyűjtés nagyobb hatékonysággal bír, mint eddig bármelyik. Véleményem szerint félévkor felül kell vizsgálni, hogy több lesz a bevétel, vagy olyan kevés, hogy nem lehet ilyen színvonalon tovább vinni a szemétgyűjtést Nagykanizsán. Javaslom, hogy fogadjuk el az itt meghatározott díjakat, mert ezek sokkal alacsonyabbak, mint amit a Gazdasági és Városüzemltetési Bizottság beterjesztett volna. Nincs olyan város Magyarországon, amelynek a képviselő-testülete ne támogatná a város szemétgyűjtését. TüttS István: Több olyan városnak megnéztem a hulladékgyűjtéssel összefüggő díjazását, amelyek hasonló nagyságrendűek. Nem találkoztam a városokban olyan jellegű szociálpolitikai elemekkel, amely nem lehetne része egy vállalkozói 39 tevékenységnek, de mi el tudtuk érni. Úgy gondolom, hogy a Saubermacher-Ryno Kft. eddigi munkájával a minőség oldaláról nem lehet kifogást emelni. Javasolom az előterjesztés elfogadását. Suhai Sándor: Magyar képviselő felvetésére válaszolom, hogy 106 millió Ft-tal kezdődött ez a tárgyalás a cég és a polgármester között, most 86 millió Ft-nál tartunk. 20 millió Ft-ot takarítottunk meg a lakosságnak, vagy az önkormányzatnak. Dr. Kerekes József képviselőnek válaszolom, rossz alapon számolt, mert lehetetlen, hogy olyan nagy mértékű emelés jöjjön ki végeredményként. Feltételezem, hogy nem vette figyelembe azt, hogy egy személy egy nap 3 litert szemetel. Egész héten nem szemetelhet többet 63 liternél, tehát ne számoljon kétszer 110 literes ürítéssel, mert az pazarlás lenne. Ha megnézzük azt, hogy egy háromtagú családnál lévő 50 literes edényt lehet, hogy elég egyszer üríteni, akkor negyedére esik vissza a Kerekes képviselő által kiszámított összeg. t Hajgató Sándor képviselő kérdésére válaszolom, hogy Kiskanizsán választhatnak a családok, mert minden családdal megkötik a szerződést. Ha 70 év feletti, akkor nem kell fizetni, ha nyugdíjas egyedülálló, akkor nem lesz alapdíja, ha komplett két család, akkor ehhez hozzáadódik a 150 Ft alapdíj havonta. Az állampolgár aláírja, hogy mit rendelt és annak megfelelően fog fizetni. Béres Mártonnak válaszolom, hogy az alapszerződés áttekintése megtörtént, az inflációnak csak a 80%-áról beszélünk ebben az anyagban. A Saubermacher-Ryno Kft-nek 1%-ban sem vagyunk tulajdonosa. Dr. Bárányi Enikő képviselő javaslatát a nagycsaládosokra vonatkozóan támogatom. Röst János képviselő felvetésére válaszolom, hogy az előterjesztés határozatában nem szerepel, de a mellékletekben fel van tüntetve a 10 millió Ft is. Természetesen a határozatban is szerepeltethetjük. Dr. Kerekes József: Az 1993. évi szerződés tartalmazza, hogy > mennyi a kiindulási alap, amely a Városgazdálkodási Vállalatnál volt. Ehhez még hozzátevődik az évenkénti infláció, illetve plusz 10% a szelektív hulladékgyűjtésre való átállás, de ennek a feltételeit az önkormányzat biztosítja. Kérdezzük meg a Statisztikai Hivataltól mekkora volt az infláció, vegyük elő a korábbi ármegállapításaikat, hogy az előző évihez képest mennyivel emelték meg a díjakat. Ha ez megegyezik a Statisztikai Hivatali mértékkel, akkor visszavonom a korábbi állításomat. Véleményem szerint ez a cég szeretne az 6 szempontjából minél több eredményt elérni. Kérdezem, ha a lakosságnak elég a kéthetenkénti szemétszállítás, akkor mi a szemétdíjat annyival emeljük meg, hogy a cég rá ne fizessen? Suhai Sándor: Véleményem szerint ezt a céget el kell fogadni, mert ennél kevesebbért nem találunk másik céget, aki megoldja Nagykanizsán a szemét elszállítását. Megnéztük a környező városokban is, és azt láttuk, hogy a kiharcolt áraink mindenütt kedvezőbbek. Kerekes képviselő által emlegetett VGV Vállalat 40 dolgozik még Szombathelyen, ahol még ezután teszik rá az inflációt az áraikra. Ezeket a számításokat sokszor és pontosan el kell végezni, de megígérem, ha kiderül, hogy a cég 40%-os emelést hajtott végre 20% helyett, akkor intézkedek arra, hogy a cégtói a plusz 20% elvonásra kerüljön. Dr. Bárányi Enikő: Javasolom, hogy szavazzunk a vita lezárásáról. Suhai Sándor: Aki egyetért a vita lezárásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándori Aki el tudja fogadni az előterjesztést azzal a kiegészítéssel, hogy a nagycsaládosoknak nem kell alapdíjat f fizetni, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással az előterjesztést elfogadja. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni Röst képviselő javaslatát, mely szerint a határozati javaslat c.) pontját egészítsük ki a gondolatjelet követően, hogy "az első félévet követően a felülvizsgálattal alátámasztott számításokon nyugvó közgyűlési döntéssel - 10 millió Ft önkormányzati támogatást biztosít", kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. ^ Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a határozati javaslatot - figyelemmel a módosításra -, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 285/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) felkéri a polgármestert, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 10/1996. (III. 10.) az önkormányzati rendelet 19. §. (1) bekezdése alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos díjakról szóló rendeletet készítse elő és azt terjessze a Közgyűlés következő ülésére. 41 b.) a rendelet alkotásakor a fenti előterjesztésben vázolt, tételesen az 1. sz. mellékletben meghatározott konszenzusos álláspont szerinti díjtételeket alkalmazza. c.) megállapítja, hogy a korszerű hulladékgazdálkodási rendszer működtetéséhez szükséges feltételként 86 millió Ft nettó árbevételt, mint a szolgáltató indokolt ráfordításának fedezetét elismeri és az előzetes kalkulációk bizonytalanságából fakadó eltérés esetén annak mértékéig - az első félévet követően a felülvizsgálattal alátámasztott számításokon nyugvó közgyűlési döntéssel - 10 millió Ft önkormányzati támogatást biztosít. d.) felkéri a polgármestert, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 10/1996. (III. 10.) sz. önkormányzati rendelet szükséges módosítását terjessze a közgyűlés elé, annak érdekében, hogy az előterjesztés szerinti elveken nyugvó hulladékdíj megállapításának és az említett kedvezmények nyújtásának rendeleti feltételei biztosítottak legyenek. Határidő; 1996. november 30. Felelős ; Suhai Sándor polgármester 21.) Javaslat a Városi Kórházat Felügyelő Tanács létrehozására (írásban) Előadó; Tüttő István alpolgármester TüttS István: A bizottságok megtárgyalták a tagokra tett javaslatot, Béres Mártont a Szociális és Egészségügyi Bizottság, Kalmár Istvánt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, Marton Istvánt a Pénzügyi Bizottság, Dr. Éberling Györgyöt az Orvosi Kamara, Pintér Zoltán sormási jegyzőt a Kistérségi Társulás javasolta. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem, ugyanakkor a Szociális és Egészségügyi Bizottság támogatta azt a javaslatot, hogy a tanács tagjai díjazásban részesüljenek, ezért mindkét javaslat az anyagban szerepel, kérem, ebben foglaljunk állást a testület. A jogászra tettünk javaslatot, amelyet a bizottságok nem fogadtak el, a másik jelölt pedig visszalépett. Dr« Bárányi EniKS: Egyetértek az előterjesztéssel, a bizottság véleményét is részben tolmácsolom. Véleményem szerint a főigazgatói, gazdasági, ápolási és orvosvezetői álláshelyek pályázatát célszerű lenne szerepeltetni, tehát az ápolási vezetői álláshelyre is véleményezési joggal rendelkezzen a Tanács. A Felügyelő Tanácsban jelenlévők között nem sok az önkormányzati 42 képviselő? Ez a Felügyelő Tanács összetételét tekintve mennyiben fogja a lakosság véleményét és a visszajelzéseit megjeleníteni? Véleményem szerint delegáltatnunk kellene egy személyt a nagycsaládosok egyesületéből. A határozati javaslat b.) pont "A" változatában megjelenik, hogy "felkéri a polgámestert a díjak fedezetének biztosítására". Abban az esetben, ha a közgyűlés a c.) variációt fogadja el, akkor ezt ott is fel kellene tüntetni. Kelemen Z. Pál; A bizottságban négy önkormányzati képviselő szerepel, melyet nem tartok soknak. A határozati javaslatban a díjazásnál a b.) változatot, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményét támogatom. Javaslatot tennék a jogász személyének kinevezésére Dr. Stepán Annamária ügyvéd személyében, aki a Nagykanizsai Ügyvédi Munkaközösség tagja. Balogh Tibor: Ha a határozati javaslat b.) pontjában az "A" változat kerülne elfogadásra, ki az aki ezt a díjazást finanszírozza? A kórház vagy a hivatal költségvetéséből kell ezt fedezni? Suhai Sándor: Véleményem szerint el kellene dönteni, hogy a kórház vagy a hivatal felügyelőbizottságáról van szó. Javasolom, hogy a határozati javaslat b.) pontjában a "B" változatot fogadja el a közgyűlés és így tisztelettel megköszönhetjük képviselőtársainknak azt az áldozatos plusz munkát, amit a kanizsai egészségügyért tesznek. Dr. Kerekes József: Nem tartom megfelelőnek, hogy képviselők legyenek tagjai a Felügyelő Tanácsnak, különösen nem ilyen számarányban. A kórház Nagykanizsán kívül elég nagy térséget lát el, éppen ezért kevésnek találom az egy külsős tagot, a sormási jegyzőt arra, hogy csak 6 képviselje a vidéket a tanácsban. A vidéknek nagyobb szerepet kellene kapnia. Egyetértek Dr. Bárányi Enikő képviselővel abban, hogy a nagycsaládosok képviselőjének feltétlenül helyet kellene biztosítani a Tanácsban. Suhai Sándor: Felhívom a figyelmet, hogy Dr. Éberling György háziorvos nagyrécsei, tehát nem egy, hanem két vidéki delegált is van. Bics&k Miklós: A határozati javaslat b.) pontjának "B" változatát javaslom elfogadásra. Véleményem szerint a képviselők meg fogják mutatni, hogy egy képviselő nemcsak a tiszteletdíjért, hanem a közérdekért dolgozik. Dr. Bárányi Enikő: Véleményem szerint arról kellene vitatkozni, hogy a négy képviselő tag nem sok-e. Továbbá arról, hogy a díj összege ennyi legyen vagy kevesebb? Az viszont, hogy társadalmi munkában felelősséggel végezze munkáját a tanácsban megkérdőj elezhető. Kalmár István: Megfontolandó az a javaslat, hogy a Felügyelő Tanácsban milyen jellegű képviseleti arányokat fogunk biztosítani. Javasolom, hogy hallgassuk meg a Kórház főigazgatójának véleményét. 43 Dr. Szabó Csaba: Véleményem szerint egyszer el kell kezdeni a kórházi Felügyelő Tanácsok működtetését. Gyakorlatilag Magyarországon erre csak Budapesten van példa. A Felügyelő Tanácsok a lakossági szándékok megjelenítését jól artikulálják, nagy hatás- és felelősségi kört kapnak helyenként. Úgy gondolom, hogy a lakossági szándékok megjelenítése egy képviselő személyében kétségbevonhatatlan. Ha a kórházi Felügyelő Tanács jól fog működni, akkor bízok abban, hogy jobb eredményeket érhetünk el együtt. Zsoldos Ferenc: A második oldalon szereplő második bekezdésre utalnék, mely szerint "A kórház főigazgatójának az ágazati és a munkaügyi jogszabályokban előírt jogait és kötelességeit a Tanács nem korlátozhatja." Véleményem szerint nem megfelelő, hogy személyügyi kérdésekben a Felügyelő Tanácsnak szerepe legyen. Ennek a Tanácsnak más a feladatrendszere - amely az előterjesztésből is kiderül -, ezért nem javasolom az ajánlott vezetőtisztségekkel kapcsolatos állásfoglalásának kiszélesítését, mert a Tanácsnak nem döntési, hanem tanácskozási és javaslattevő feladata van. TüttS István: Dr. Szabó Csaba főigazgató úrral konzultáltunk a díjazásról, mert a felügyelő tanácsokat mindig az a szervezet díjazza, amelyiknek a működését a Felügyelő Tanács ellenőrzi. Úgy egyeztünk meg, hogy rábízzuk a testületre a döntést. A döntésünk nem fog úgy elhangzani, hogy a kórházat terheljük vele. Még egy lehetőség adódhat ebből, hogy mérsékeljük a díjat, és egyben a kórház főigazgatójával abban állapodnánk meg, hogy esetleg felezzük a költségeket. Suhai Sándor: Ez nem a hivatal költsége, nincs jogalapja, hogy mi fizessük a kórház Felügyelő Tanácsát. Amennyiben azt akarjuk, hogy ne terhelje a kórházat, akkor erre ott van a "B" változat, és van az "A" változat, amely a kórházat terheli egy bizonyos összegben egy évben. TüttS István: Én is ezen az állásponton voltam, de így nem tudtunk megállapodni. A Nagycsaládosok Egyesületének képviseletét magam részéről támogatom, de ilyen személyről nincs tudomásom. Kérem, hogy ha van javaslatuk, akkor jelöljék meg, hogy kinek a helyére kerüljön ez a személy. Olyan lehetőség is van, hogy működése során állandó meghívottak, vagy minden esetben a témától függően meghívottak is részt vehetnek a tanács ülésén, az SZMSZ-ben szabályozott jogkörökkel így is mód van arra, hogy bevonjunk minden területről személyeket. Suhai Sándor: Nem kell senki helyére megnevezni, hiszen még senki helye nincs meghatározva. Lehet egy fővel többet jelölni, és az a hét, aki megkapja, az lesz ennek a bizottságnak a tagja. Magyar József: Abban az esetben, ha felhatalmazást kapok, akkor tárgyalok a Nagycsaládosok Egyesületével és meg fogjuk határozni azt a személyt, akit javasolnak. Suhai Sándor: Akkor most ne írjunk be nevet, és hatalmazzuk fel Magyar képviselő urat erre, vagy napoljuk el ennek a listának az 44 összeállítását addig, amíg Magyar képviselő nem tud javaslatot tenni. Dr. Nemesvári Márta: Abban az esetben, ha úgy szavaznak, hogy díjazás nem lesz, akkor nem lesz jelentősége annak, hogy állandó meghívott vagy végleges tag legyen. A Népjóléti Minisztérium állásfoglalása úgy fogalmaz, hogy az egészségügyi intézmények tulajdonosainak az érdeke mellett az egészségügy többi szereplőjének az érdeke kell, hogy megjelenjen a Felügyelő Tanácsokban, melynek személyi összetételében érvényesíteni kell az intézmény által ellátottak érdekeit is. Suhai Sándor: Akkor a lista nem jó, mert hétből négy esetben a tulajdonos érdekeit jeleníti meg? Dr. Nemesvári Márta: A lista jó, az állandó meghívottak -legalább 10 fő, akik - tanácskozási joggal rendelkeznek. Egy-egy feladattal a tanácskozási joggal meghívottakat is meg lehet bízni. Az, hogy a közgyűlés választja meg, az a szavazati jogot is jelenti. Dr. Bárányi Enikő: Ha szavazni fogunk a Felügyelő Tanácsba javasolt személyekről, akkor a 8. helyre fel lehet venni a Nagycsaládosok Egyesületének képviselőjét, és majd a konkrét névvel való megjelenítés a későbbiekben történne meg. Dr. Takács Anikó: A határozati javaslat esetében módosítani kell, mert a Felügyelő Tanács létszámát eredetileg hét főben határozták meg. Balogh Tibor: Javasolom, hogy először a b.) pontról szavazzunk, és utána kérdezzük meg a jelölteket, hogy vállalják-e a jelenlevők a tagságban való részvételt, vagy nem. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy először a b.) pontról szavazzunk és utána a személyekről, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a b.) pontban szereplő "A" változattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért a b.) pontban szereplő MB" változattal, kérem szavazzon. 45 A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni, hogy a listára jogászként Dr. Stepán Annamária személye kerüljön, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Zsoldos Ferenc: Javasolom, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat részérói is jelöljenek ki egy személyt. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni, hogy hétről kilencre emelkedjen a Felügyelő Tanács tagjainak száma, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni, hogy az egyik helyre a Cigány Kisebbségi Önkormányzat delegáljon tagot, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni, hogy a másik helyre a Nagycsaládosok Egyesülete delegáljon tagot, kérem szavzzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Tüttó István alpolgármester Felügyelő Tanácsban való tagságával, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándori Aki egyetért Béres Márton képviselő Felügyelő Tanácsban való tagságával, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 46 Suhai Sándor: Aki egyetért Kalmár István képviselő Felügyelő Tanácsban való tagságával, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Marton István képviselő Felügyelő Tanácsban való tagságával, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfoadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Dr. Éberlin György háziorvos Felügyelő Tanácsban való tagságával, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Pintér Zoltán sormási jegyző Felügyelő Tanácsban való tagságával, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Stepán Annamária ügyvéd Felügyelő Tanácsban való tagságával, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 0 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslat c.) pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 286/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Kórházának felügyeletére - az előterjesztésben meghatározott feladat és hatáskörökre létrehozott Felügyelő Tanács létszámát 9 főben határozza meg. 47 a.) Tagjai: Tüttó István alpolgármestert, Béres Márton a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagját, mint képviselőt Kalmár Istvánt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnökét, mint képviselőt, Marton Istvánt a Pénzügyi Bizottság elnökét, mint képviselőt, Dr. Éberling György háziorvost, (Nagyrécse) Pintér Zoltán jegyzőt, (Sormás), - Dr. Stepán Annamária jogászt. Nagycsaládosok Egyesületének f képviselője, Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője. Utasítja a polgármestert, hogy kérje fel a nagykanizsai Nagycsaládosok Egyesületét és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatot, hogy delegáljon egy-egy személyt a Felügyelő Tanácsba. Felhatalmazza a Polgármestert, hogy a Tanács tagjainak a megbízást adja ki. Határidő: 1996. november 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) A Felügyelő Tanács munkáját díjmentesen végzi. c.) Felkéri a Kórház főigazgatóját, hogy a Kórház SZMSZ-ét a Felügyelő Tanács feladat és hatáskörével egészítse ki, valamint gondoskodjon a Tanács működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Határidő: 1997. január 31. Felelős : Dr. Szabó Csaba főigazgató 22.) Előterjesztés foglalkoztatási referens alkalmazására (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester TüttS Istv&n: Béres Márton önálló képviselői indítványára a közgyűlés 1996. szeptember 25-én a 240/1996. számú határozatával felkért, hogy vizsgáljam meg az alkalmazás feltételét, és kérjem 48 ki a szakbizottság véleményét foglalkoztatási referens alkalmazásáról. Véleményem szerint Nagykanizsán a munkát keresők és a munkához jutók száma között olyan értelmű anomália tapasztalható, hogy lényegesen többen szeretnének munkahelyet találni, mint ahány lehetőség adódik. Jelen helyzetben a munkanélküliség kezelésének legjobb változata az lenne, ha új munkahelyeket tudnánk teremteni. Ezért javaslom az un. városmenedzser alkalmazását. Béres Márton egyetértett az általam javasolt, mások által továbbfejlesztett változattal, de kéri, hogy foglalkoztatási referens is kerüljön alkalmazásra. Éppen ezért két változatban került a határozati javaslat megfogalmazásra: az egyik a városmenedzser, a másik a foglalkoztatási referens alkalmazása. A jelenlegi helyzetben az a.) változatot javaslom. Béres Márton: A foglalkoztatási referens a szociálpolitikával, az öngondoskodással, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátási feladatokkal foglalkozna. Véleményem szerint ezt a feladatot egy olyan fiatal szociológusra lehetne bízni, aki jártas ebben a kérdéskörben, a közgyűlést inspirálná. Az alpolgármester által vázoltak a gazdasági feladatok ellátásához kapcsolható. Úgy gondolom, ha a két feladatot összekapcsoljuk, akkor egyikünk elképzelését sem tudnánk megvalósítani. Kérem a közgyűlést, hogy erre a témakörre 1-2 millió forintot áldozzon, esetleg állami támogatásból, plusz forrásokból több kerüljön, hogy átláthatóbb legyen a gazdálkodás, racionálisabb legyen a pénzfelhasználás, érvényesüljön az ágazatra jellemző szemlélet is, amely az emberközpontúbb, személyekre szóló gondoskodás irányában is előrelépést jelentene. Suhai Sándor: A foglalkoztatási referensnek nincs köze a gazdálkodás egészéhez. A foglalkoztatási helyzetünk nem olyan rossz, az egész keleti ország határkörnyékén háromszor ennyi a munkanélküliek száma. Meggyőződésem, hogy a városmenedzser sok mindent meg tudna oldani, az lenne a feladata, hogy munkahelyteremtő beruházásokat teremtsen, és ezzel a foglalkoztatási helyzetet is segítené. Röst János: A beterjesztés két különböző témáról szól, nem lehet összekeverni a város menedzselését a másik témakörrel. Véleményem szerint egyértelmű, hogy városmenedzser alkalmazása szükséges. Javasolom, hogy Béres Márton képviselő javaslatának szükségességét ismerjük el, és legalább egy félállású szakembert alkalmazzunk. A jövőben mindenképpen el fog dőlni, hogy erre a tevékenységi körre valóban szüksége van-e a városnak. Balogh Tibor: Nem értek egyet Béres Márton képviselővel, mert egy referens alkalmazása nem fogja megoldani a munkahelyi kérdéseket. Azt sem látom szükségesnek, hogy külön városmenedzser alkalmazzunk, mert van a Polgármesteri Hivatalban egy csoport, (a Vagyongazdálkodási Csoport), amelynek tulajdonképpen ez lenne a feladata. Maver Ferenc: Egy városmenedzser alkalmazására már korábban is sor kerülhetett volna. Zala megyében Nagykanizsa munkanélküliség 49 helyzete a legrosszabb. Véleményem szerint mind a két munkakört be kellene tölteni. Zsoldos Ferenc: A város gazdaságának szakértői gondozása nélkül munkahelybővítést sem lehet elérni. Közismert, ha jelentkeznek vállalkozást vagy üzemet létesítő szándékkal személyek, azok mindig a polgármestert vagy a helyettesét keresik meg, hiszen tőlük kapnak konkrét, megbízható választ. Országosan, megyeileg és a városban is kiépült egy munkakügyi szervezet, amely szakképzett apparátussal és megfelelő technikai felszereléssel rendelkeznek. Véleményem szerint aki Nagykanizsán valóban komoly szándékkal keres munkahelyet, az el tud helyezkedni. A határozati javaslat "A" változatát tartom megfelelőnek, mert a feltételek megteremtése nélkül csak a meglévő munkahelyekre lehet munkanélkülieket kiközvetíteni. Véleményem szerint sokkal szélesebb mozgási lehetősége van egy olyan szervezőtípusnak, aki megfelelő szakképzettséggel reklámtevékenységet folytat, akinek megfelelő összeköttetései vannak. Mindezen feladatok ellátására egy Budapesten működő vagy az országot járó olyan szakembert tudok elképzelni, aki járatos ezen a területen, aki tiszteletdíjért vagy félállásban vállalja azt, hogy a városnak mintegy reklámot teremtve közreműködik abban, hogy a munkahelyek száma bővüljön. Kelemen Z. Pál: Támogatom Béres Márton képviselő javaslatát. Véleményem szerint egy foglalkoztatási referens feladata nem az, mint egy Munkaügyi Hivatalé, hanem az Önkormányzatot képviseli, önkormányzati szemlélettel kezeli ezt a kérdést munkaügyi szempontból. Ami az "A" változatot illeti az a véleményem, hogy Nagykanizsának van városmenedzsere, a polgármester úr. Véleményem szerint szüksége lenne a városnak egy arculattervezőre, reklámozóra, népszerűsítőre. Röst János: Javasolom, hogy külön-külön szavazzunk az "A" és a "B" változatról, tehát az egyik javaslat ne zárja ki a másikat. Kelemen Z. Pál: Döntöttünk már egyszer ebben a kérdésben olyan formában, hogy a foglalkoztatási referens a hivatal állományából lesz kijelölve. A döntés eredményeképpen Tüttő István alpolgármestert bíztuk meg a munkaügyi referensi feladattal, amely véleményem szerint félmegoldás, nem ilyen fajta megoldást szeretnék a kérdés orvoslásaként látni. TüttS István: Országosan már konferenciát is szerveztek városmenedzserek képzéséről, amely teljesen független a polgármesterek, alpolgármesterek személyétől. Éppen ezért nem várható el tőlük, hogy az egész napjukat a pályázatok kidolgozása kösse le. Természetesen mind a polgármester, mind az alpolgármester alapvető kötelessége a város menedzselése. Béres képviselő javaslatával kapcsolatban elmondanám, hogy mivel foglalkozhat az önkormányzat a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatosan: közhasznú munkások számának a növelése, pályázati lehetőségek e téren való kihasználása, beruházás élénkítés, koncessziók foglalkoztatási politika oldalról, jövedelempótlósok munkába állítása, Munkaügyi Tanáccsal való kapcsolat, helyi vállalkozókkal való kapcsolat, operatív szakmai kapcsolattartás, 50 képzéskorszerűsítés, rehabilitációs munkahelyek támogatása, stb. Az önkormányzat foglalkozik már ezen területek többségével, erre megfelelő személyzet, apparátus van kialakítva. Egy szociológus bevonása bizonyára javítaná annak a körnek az esetleges ellátását, aki már mindenféle támogatásból kiesett, mert Béres képviselő javaslata főleg ennek a körnek a segítését célozta meg. Véleményem szerint ezeken az embereken úgy tudunk igazán segíteni, ha munkahelyeket teremtünk. Teleki László: A Vöröskereszt, a Megyei Munkaügyi Központ, a helyi Munkaügyi Központ és a Kisebbségi Önkormányzat készített egy koncepciót. Jelenleg 10 főt alkalmazunk kosárfonó üzemben, kint a Csónakázó-tónál, melyet saját magunk menedzselünk. Véleményem szerint ezt tovább lehetne bontani a Nagycsaládosokra, a Máltai Szeretetszolgálatra, melyet saját magunknak, az érintetteknek kellene menedzselni. A szociológus foglalkoztatása majd a mi gondunk lenne, ha már tudjuk menedzselni az egész problémát. Nem az a megoldás, hogy a Polgármesteri Hivatalba egy személyt erre alkalmazunk. Javasolom, hogy társadalmi szervezetek, karitatív tevékenységet végző szervek összehívását, és egy közös álláspont kialakítását kibővített ülés keretében, ahol az Országos Foglalkoztatási Alapra pályázatot nyújtanánk be, melyhez konkrét pályázati projekt kell. Szükséges ehhez a települési önkormányzat hozzáállása helyiségek, illetve területek átadásához. Lehetne még említeni az Autonomia Alapítványt, amely csak foglalkoztatással foglalkozik. Véleményem szerint nem biztos, hogy egy referenst kellene alkalmazni. Suhai Sándor: Röst képviselőnek volt egy módosító, kiegészítő javaslata, mely szerint az "A" és "B" variáció külön kerüljön szavaztatásra. Megkérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a javaslattal? TüttS István: Egyetértek. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért az "A" változattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a "B" változattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 51 A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 287/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a város gazdasági programjának megvalósítását, nemzetközi megismertetését, a munkahely teremtést és foglalkoztatási gondok enyhítését kiemelt feladatának tekinti. Ezért egyetért azzal, hogy "Városmenedzser" alkalmazására kerüljön sor, az ehhez szükséges létszámot, bért és az ahhoz kapcsolódó járulékos költségeket biztosítja. Felkéri a jegyzőt, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1997. január 1. Felelős : Dr. Takács Anikó jegyző b.) a foglalkoztatási gondok helyi kezelésében az Önkormányzat további aktívabb szerepvállalását támogatja. Egyetért azzal, hogy "foglalkoztatási referens" alkalmazására kerüljön sor, az ehhez szükséges létszámot, a bért és az ahhoz kapcsolódó járulékos költségeket biztosítja. Felkéri a jegyzőt, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1997. január 1. Felelős : Dr. Takács Anikó jegyző 23.) Kiegészítés a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű- és Fürdő Vállalat kezelésében lévő erdők műveléséről való lemondásról készült előterjesztéshez (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Röst János: A határozati javaslat b.) pontjában a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság van megjelölve felelősnek. Kérem, hogy a polgármester legyen a felelős. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a polgármester legyen a felelős, kérem szavazzon. 52 A közgyűlés 11 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést - figyelemmel a módosításra -elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 288/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű- és Fürdő Vállalat kezelésében lévő alábbi hrsz-ú erdőterületeket kivonja a vállalat vagyonából 1996. december 31-i határnappal: 0194/1 hrsz. b. alrészlet 5 ha 4428 m2 erdő és út, megosztás után 0194/7 hrsz. 0202 hrsz. b. alrészlet 11 ha 9510 m2 erdő, megosztás után 202/2 hrsz. 0209 hrsz. 10 ha 9340 m2 erdő Egyúttal az érintett ingatlanokat a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak közé sorolja. Felhatalmazza a polgármestert a végrehajtáshoz szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő erdőterületek hasznosítására dolgozzon ki javaslatot, s 1996. december 31-ig terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 53 c.) hozzájárul ahhoz, hogy az 1. pontban ingatlanokon lévő utakra, föld alatti létesítményekre a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű- és Fürdő Vállalat javára szolgalmi jog kerüljön bejegyzésre. Ugyanakkor a közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy a 0209 hrsz-ú ingatlan véderdővé történő átminősítését kezdeményezi az Erdőfelügyelőségnél. 24.) Tájékoztató a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nagykanizsai Csoportja 1996. évi tevékenységéről, az önkormányzati támogatás felhasználásáról (írásban) Előadó: Kovács László MMSZ nagykanizsai csoportvezető Kovács László: Az előterjesztés számadataiból kitűnik, hogy az Önkormányzattól ez évben 300.000 Ft támogatást kaptunk, mely a kimutatás szerint csak egy részét fedezi a költségeinknek. Természetes, hogy az infláció és a rászorultak számának a növekedése indokolttá teszi, hogy jövő évben ez az összeg emelkedjék. Tisztelettel kérem a közgyűlést, hogy a támogatás összegét emelje fel legalább 450-500.000 Ft-ra a jövő évben. TüttS István: Megköszönöm a Máltai Szeretetszolgálat azon tevékenységét, amivel hozzájárul a város rászorultjainak, gondjainak enyhítéséhez. Tavaly egy orvosi műszerekre vonatkozó Ígérvény hangzott el a Máltai Szeretetszolgálat részéről. Sikerült a kórházat segíteni ezekkel az eszközökkel? Kovács László: A Svédországi Magyarok Egyesületétől érkezett egy segélyszállítmány, ebben szerepeltek olyan műszerek is, melyeket a kórház előzőleg kért, melynek a vámoltatását a Máltai Szeretetszolgálat végezte. Teleki László: Köszönetet szeretnék mondani a Máltai Szeretetszolgálat vezetőjének, mert kimagasló tevékenységet folytatott. Véleményem szerint ahhoz a munkához, amelyet ők végeznek valóban fontos a 100 ezer Ft-os támogatásemelés. Suhai Sándor: Lehetőségeinkhez mérten továbbra is támogatni fogjuk a Máltai Szeretetszolgálatot. Aki tudomásul veszi a tájékoztatót, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a tájékoztatót elfogadja. 54 25.) Magyar József és Papp Ferenc képviselők indítványa (írásban) Suhai Sándor: Sokkal szívesebben vettem volna, ha Papp Ferenc lett volna a felelős a nyári szakmai program kidolgozásában és kulturális foglalkoztatásban, de természetesen elfogadom. Magyar József: Több szülő keresett meg ezen a nyáron azzal, hogy szerette volna elhelyezni a gyermekét nyári munkára, mert a tandíjak emelésével a diákoknak egyre nehezebb a helyzete. Véleményem szerint bizonyos keretszámot kellene meghatározni, hogy a hivatal és intézményei hány ilyen fiatalt tudna alkalmazni. A balatonmáriai tábor szintén jó lehetőség főiskolás fiatalok alkalmazásához. Úgy gondolom, hogy nemcsak a családoknak, hanem a fiataloknak is segítenénk ezzel. Kérem a javaslat elfogadását. Dr. Horváth György: A városban működik un. "Fürge kezek" elnevezésű kör. A Polgármesteri Hivatal eljárhatna olyan értelemben, hogy ne ők vigyék el a hasznot, hanem ezeket a munkalehetőségeket mi használjuk ki. Suhai Sándor: A foglalkoztatási referens fontos feladata lesz ennek a kidolgozása, mert amíg a felnőttek körében is van munkanélküliség, addig nehezebb a diákot elhelyezni, de lehet, hogy speciális munkákra alkalmasak lennének. Aki el tudja fogadni az előterjesztést és a határozati javaslatokat, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 289/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) felkéri a polgármestert, hogy tegyen intézkedéseket - egy bizonyos keretszámig -a város főiskolásainak, középiskolásainak az 1997. évi nyári szünidő alatt (és ezt követően folyamatosan) a polgármesteri hivatalban és annak intézményeinél történő munkavállalás lehetőségének megteremtésére. Figyelembe vehető intézmények: Szociális intézmények, Kórház, Művelődési házak, Polgármesteri Hivatal, balatonmáriai tábor stb. Határidő: 1997. május 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 55 2.) felkéri a polgármestert, hogy 1997. májusában az iskola év befejezése előtt a város jól működő vállalatainak vezetőihez és vállalkozóihoz intézett körlevélben hívja fel a figyelmet a diákmunka lehetőségére és fontosságára. Határidő: 1997. május 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 3.) felkéri a polgármestert, hogy adjon utasítást a Művelődési Osztálynak egy olyan szakmai program kidolgozására, amely program a nyári szabadidő tartalmas eltöltésére biztosítana lehetőségeket a város általános és középiskolás diákjainak számára. A szakmai program kidolgozásába be kell vonni az oktatási intézmények és művelődési házak szakmai vezetését. Határidő: 1996. december 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 4.) felkéri a polgármestert, hogy a város diákjainak nyári szünidő alatti foglalkoztatásához, valamint a nyári szünidő tartalmasabb eltöltését célzó szakmai program megvalósításához szükséges pénzügyi keretet az illetékes osztályok segítségével határozza meg és az 1997. évi költségvetés készítésénél ezt vegye figyelembe. Határidő: 1997. évi költségvetés jóváhagyása Felelős : Suhai Sándor polgármester 26.) Javaslat Nagykanizsa városban új utca nevének megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző Dr. Takács Anikó: Miután a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, a Vásártér elnevezést javasolta, én ezzel szemben a b.) változatot, az Avar utca elnevezést tudom a közgyűlésnek javasolni. Röst János: Magam részéről a d.) változatot javasolnám, a Kalmár utcát, amely Nagykanizsa város kereskedő jellegére is utal. Dr. Takács Anikó: Nekem is eszembe jutott ez a változat, de Kalmár képviselő megkért arra, hogy a szinonímot ne javasoljam. 56 Dr. Horváth György: Egyetértek a Kalmár utcával, mert a város történelmi jellegére utal. Palotás Tibor: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságban azért javasoltuk a Vásár tér elnevezést, mert valójában itt nem utcáról van szó. Az Arany János utcáig terjedő szakaszt szeretnénk megnevezni, és az épületek elhelyezkedése is tér jellegű. Véleményem szerint térről van szó, ilyen módon a térnek jogosultsága van. Zsoldos Ferenc: Véleményem szerint a Kalmár utca név megfelelő. Bicsák Miklós: Egyetértek Röst János képviselővel, a Kalmár utca elnevezést javasolom. Balogh Tibor: Véleményem szerint a "kalmár" szó, ami régen kereskedőt jelentett, annak a mai szóhasználatban más a jelentése. A Kereskedő utca elnevezést javasolom. Marton István: Egyetértek Balogh Tibor képviselővel, a Kereskedő utca elnevezést javasolom. Suhai Sándor: Aki egyetért a Kereskedő utca elnevezéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért az Avar utca elnevezéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 1 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért az Üzletsor utca elnevezéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért a Vásár utca elnevezéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért a Vásárcsarnok utca elnevezéssel, kérem szavazzon. 57 A közgyűlés 15 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor; Aki egyetért a Vásár tér elnevezéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 3 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 3 tartózkodássala javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor; Aki egyetért a Kalmár utca elnevezéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 290/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Zrínyi u. É-i irányú folytatásaként kiépítésre kerülő új utca nevét - a Király utcától kezdődően - Kalmár utcának nevezi el. A Közgyűlés utasítja a jegyzőt, hogy az utcanév meghatározással kapcsolatosan szükséges további intézkedések megtételéről gondoskodjon. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Dr. Takács Anikó jegyző Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén az ülést 20.00 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. ,[{. iclLCIM fhuLlur br. Takács Anikó jegyző < y <r- o < * Suhai Sándor polgármester |
