* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 8.64 MB | |
| 2025-12-01 14:34:31 | |
 | |||||||
Nyilvános  1 | 1 | 1996. november 5. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozat száma: 271/1996-tól 277/1996-ig. Rendeletek száma: 31/1996, 32/1996. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Elóadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpelláció, kérdés 3.) Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására (írásban) Elóadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 4.) Javaslat a közbeszerzésekről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 5.) Javaslat az önkormányzati költségvetési intézmények alapító okiratának elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 6.) Javaslat oktatási-nevelési intézmények vezetői megbízására (írásban) Előadó: Dr. Horváth Gyögy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 7.) Javaslat a Móricz Zsigmond Művelődési Ház vezetői állásának betöltésére (írásban) Előadó: Dr. Horváth Gyögy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 8.) Javaslat a Bölcsődéskorúakat Gondozó Intézmény vezetőjének megbízására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke 9.) Kiegészítés az autóbuszpályaudvar tulajdonjogának rendezésére vonatkozó előterjesztéshez (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 11.) Javaslat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 12/1996. (III. 26.) rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 12.) Javaslat a nevelési és oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíj összege megállapításának szabályairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat a Délkeleti városrész Részletes Rendezési Terve szabályozási előírásairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 14.) Javaslat a Központi temető és bővítése Részletes Rendezési Terve szabályozási előírásairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 15.) Javaslat Nagykanizsa városközpontjának forgalomcsillapítására Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Középiskolai Koncepciójára (írásban) Előadó: Dr. Horváth Gyögy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 17.) Tájékoztató az 1996/97-es tanév indításáról (írásban) Előadó: Dr. Horváth Gyögy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 18.) Javaslat Nagykanizsa-Sánc városrész csatornázása beruházási okmány jóváhagyására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Javaslat a szelektív hulladékgyűjtés 1996. évi kiterjesztéséhez szükséges edényzet beszerzési költségének biztosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Javaslat a mennyiségarányos hulladékszállítási díj bevezetésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 21.) Javaslat a Városi Kórházat Felügyelő Tanács létrehozására (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 22.) Előterjesztés foglalkoztatási referens alkalmazására (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 23.) Kiegészítés a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű- és Fürdő Vállalat kezelésében lévő erdők müveléséről való lemondásról készült előterjesztéshez (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 24.) Tájékoztató a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nagykanizsai Csoportja 1996. évi tevékenységéről, az önkormányzati támogatás felhasználásáról (írásban) Előadó: Kovács László az MMSZ nagykanizsai csop. vez. 25.) Magyar József és Papp Ferenc képviselők indítványa (ír.) 26.) Javaslat Nagykanizsa városban új utcanevek megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-22/1996. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGŐ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1996. november 5-i üléséről Határozat száma : 271/1996-tól 277/1996-ig. Rendeletek száma: 31/1996, 32/1996. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. november 5-én (kedd) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye; a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Dr. Csákai Iván, Deiszinger József, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Magyar József, Marton István, Mayer Ferenc, őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Beznicza Miklós, Karmazin József, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta önálló csoportvezető, Simánné Mile Éva, Imre Béla osztályvezető helyettesek, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Kámán László az IKI vezetője, Zalatnai László a ZALA VOLÁN Rt. zalaegerszegi igazgatója, Kovács László a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nagykanizsai csoportjának vezetője, Hartainé Bobay Éva, Polgár Péterné, Horváth Lászlóné, Dr. Szalai Árpádné, Borsos Péterné, Lugosiné Csász Klára, Paulik Dezsőné, Szabóné Bohrát Margit, Zalavári Lászlóné, Turzó Györgyné, Torma Lászlóné, Silló Zsolt, Farkas Tibor pályázók, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai kirendeltségvezetője, Tarr Mihály a Kanizsa Rádió munkatársa, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm az ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért az ülés határozatképes., az ülést megnyitom. Kérem felvenni napirendi pontnak "Javaslat Nagykanizsa városban új utcanevek megállapítására" című előterjesztést. Tüttő Istv&n: Napirend előtt kérek 1 percet. Krémer Józsefi Napirend előtt szeretnék szólni, valamint kérdést szeretnék feltenni. Kelemen Z. P&l: Szóbeli interpellációt szeretnék tenni. 2 Zsoldos Ferenc: Napirend előtt 2 percet kérek. Deiszinqer József: Kérdést szeretnék feltenni. Dr. Csákai Iván: Kérdést szeretnék feltenni. Marton látván: Napirend előtt 2 percet kérek, valamint kérdést szeretnék feltenni. Dr. Bárányi Enikő: Napirend előtt kérek 1 percet, valamint kérdést szeretnék feltenni. Magyar József: Napirend előtt három témában kérek szót, valamint kérdést szeretnék feltenni. Röst János: Kérdést szeretnék feltenni. Dr. Horváth György: Javasolom a 13,14,15,16. napirendi pontokat az 5,6,7,8. napirendként tárgyalni. Tarnóczky Attila: Kérem a jegyzőnőt, hogy a "Javaslat Nagykanizsa városban új utcanevek megállapítására" című előterjesztéshez a folytatólagos ülésre egy térképet szíveskedjen mellékelni. Suhai Sándor: Javasolom a mennyiségarányos hulladékszállítási díj bevezetésével, a szelektív hulladékgyűjtés edénybeszerzésével, valamint a városközpont forgalomcsillapítással kapcsolatos előterjesztéseket a folytatólagos ülésen megtárgyalni. Aki egyetért a "Javaslat Nagykanizsa városban új utcanevek megállapítására" című előterjesztés napirendre vételével, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a 13, 14, 15, 16. napirendi pontok 5,6,7,8. napirendként való tárgyalásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a mennyiségarányos hulladékszállítási díj bevezetésével, a szelektív hulladékgyűjtés edénybeszerzésével, valamint a városközpont forgalomcsillapítással kapcsolatos előterjesztéseket a folytatólagos ülésen tárgyalja a közgyűlés, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 3 Suhai Sándor: Aki a napirendi pontokkal - figyelemmel a módosításokra - egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Elóadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpelláció, kérdés 3.) Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására (írásban) Elóadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 4.) Javaslat a közbeszerzésekről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 5.) Javaslat az önkormányzati költségvetési intézmények alapító okiratának elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 6.) Javaslat oktatási-nevelési intézmények vezetői megbízására (írásban) Előadó: Dr. Horváth Gyögy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 7.) Javaslat a Móricz Zsigmond Művelődési Ház vezetői állásának betöltésére (írásban) Előadó: Dr. Horváth Gyögy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 8.) Javaslat a Bölcsődéskorúakat Gondozó Intézmény vezetőjének megbízására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke 9.) Kiegészítés az autóbuszpályaudvar tulajdonjogának rendezésére vonatkozó előterjesztéshez (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet módosítás*»:?* {írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 11.) Javaslat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 12/1996. (III. 26.) rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 4 12.) Javaslat a nevelési és oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíj összege megállapításának szabályairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat a Délkeleti városrész Részletes Rendezési Terve szabályozási előírásairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó; Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 14.) Javaslat a Központi temető és bővítése Részletes Rendezési Terve szabályozási előírásairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 15.) Javaslat Nagykanizsa városközpontjának forgalomcsillapítására Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Középiskolai Koncepciójára (írásban) Előadó: Dr. Horváth Gyögy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 17.) Tájékoztató az 1996/97-es tanév indításáról (írásban) Előadó: Dr. Horváth Gyögy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 18.) Javaslat Nagykanizsa-Sánc városrész csatornázása beruházási okmány jóváhagyására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Javaslat a szelektív hulladékgyűjtés 1996. évi kiterjesztéséhez szükséges edényzet beszerzési költségének biztosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Javaslat a mennyiségarányos hulladékszállítási díj bevezetésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 21.) Javaslat a Városi Kórházat Felügyelő Tanács létrehozására (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 22.) Előterjesztés foglalkoztatási referens ''alkalmazására (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 23.) Kiegészítés a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű- és Fürdő Vállalat kezelésében lévő erdők müveléséről való lemondásról készült előterjesztéshez (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5 24.) Tájékoztató a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nagykanizsai Csoportja 1996. évi tevékenységéről, az önkormányzati támogatás felhasználásáról (írásban) Előadó; Kovács László az MMSZ nagykanizsai csop. vez. 25.) Magyar József és Papp Ferenc képviselők indítványa (ír.) 26.) Javaslat Nagykanizsa városban új utcanevek megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy ma 21.00 óráig dolgozzon a közgyűlés, kérem szavazzon. A folytatólagos ülésre 1996. november 12-én kerül sor. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Napirend előtt TüttS István: A soron kívüli közgyűlésen a képviselők kézhez kapták a társadalmi-gazdasági programra vonatkozó előzetes anyagot. A mellékelt levélben kértem, hogy november 6-ig juttassák el észrevételeiket, véleményeiket. A mai napon Béres képviselőtől érkezett levél, melyet felolvasok. (A levél a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Támogatom Béres képviselő indítványát, valóban külön közgyűlésen kellene erről tárgyalni. Az anyagot minél előbb el kell készítenünk, mert még az idén dönteni kell a kérdésben. Kérem a képviselőket tegyenek javaslatot az anyag megtárgyalásának időpontjára. Krémer József: Október 23-án forradalmunk 40. évfordulóján a városvezetés átadta a városnak a Kiskastélyt, a művészetek házát. Szomorúan tapasztaltam, hogy erre az eseményre a Nagykanizsán élő művészek nem kaptak meghívást. Remélem, hogy ilyen figyelmetlenségre a jövőben nem kerül sor. Zsoldos Ferenc: A Városvédő Egyesület felhívással fordul a város lakosságához és a közgyűléshez. 1998-ban ünnepeljük az 1848-as fürrade<om és szabadságharc 150. évfordulóját. A Városvédő Egyesület kéri a közgyűlés támogatását, hogy az évfordulóról Csányi László vagy Kossuth Lajos szobrának felállításával emlékezzünk meg. Négy év múlva kerül sor a magyar államiság 1000 éves centenáriumának megünneplésére. A Városvédő Egyesület javasolja, hogy erre az évfordulóra is méltóképpen készüljünk fel. Nagykanizsa város nem rendelkezik Szent István szoborral, ezért javasoljuk a város köztéri szobrainak gyarapítását és az 1000 6 éves államiság méltó megünneplését. Javaslataikat, elképzeléseiket eljuttathatják a Városvédő Egyesület elnökségéhez, valamint a Polgármesteri Hivatal Művelődési Osztályán Horváth Krisztina főmunkatárs részére. Marton István: A legutóbbi Pénzügyi Bizottsági ülésen úgy foglaltunk állást, hogy a közgyűléstől határidőmódosítást kérünk a VEKTOR Rt-vel kapcsolatos ügy vizsgálatára. Kérjük a határidőt a könyvvizsgálói jelentés megérkezése után egy héttel meghosszabbítani. A november 4-i Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ülésén elmondottakkal nem léptem túl a hatáskörömet, ez az önkormányzati törvényben megtalálható. Szó nincs arról, hogy ezért mekkora többletösszeget kér majd a könyvvizsgáló. A könyvvizsgálónak az alapszerződés keretében kötelezettségének kell eleget tenni akkor, amikor a vagyonváltozást vizsgálnia kell. A határidőmódosításnak az ügyben semmi jelentősége nincs. Kérem a közgyűlést fogadja el a bizottság határidőmódosítási kérését. Dr. Bárányi Enikő; A közgyűlés október 22-i ülésén tárgyaltuk az Alfától az Omegáig Kft-vel kapcsolatos előterjesztést. Dr. Fodor Csaba ügyvezető igazgató akkor elmondta, hogy az egyik képviselő, Palotás Tibor korlátolt felelősségű társaságát bízta meg, mely kb. 7 millió forintos nagyságrendű megbízást jelentett. Kérem képviselőtársaimat, ha van korlátolt felelősségű társasága, akkor is próbálja meg az ilyen esetektől távol tartani magát, mert a közgyűlés a városért dolgozik. Remélem ez az etikai kódexben, illetve az összeférhetetlenségi rendeletben minél előbb szabályozva lesz. Magyar József: Örömmel tapasztaltam, hogy a városban folyamatosan szállították el a lehullott faleveleket. A Halottak Napján kialakított közlekedési rend dicséretes volt. Javasolom, az elkövetkező években is így valósuljon meg a temetők körüli közlekedési rend. Egy interpellációm és két képviselői indítványom (első lakáshoz jutók támogatása, rendezvények a városban, discok ügye) van bizottsági hatáskörbe utalva. Kérem a képviselők kapjanak visszajelzést arról, hogy milyen szakaszban áll az ügyük. Szeretném felhívni a figyelmet - mivel több fogyatékos gyermek szülőéi jelentkeztek -, hogy nem megoldás a gyermekek zalaszentgróti intézménybe továbbítása, hisz sérült gyermekekről van szó, akiknél még nagyobb gondot jelent az utaztatás. Önálló képviselői indítványt szeretnék benyújtani egy olyan intézmény kialakítására, mely a kisegítő iskolát bővítené ilyen irányú tevékenységgel. Addig nem tudom ezt a munkát elvégezni, amíg nem teljesítik a kb. fél éve felvetett kérésemet, hogy mérjék fel mennyi családról van szó a városban. Kérem ennek pótlását. Az ülés elején jeleztem, hogy kérdést kívánok feltenni, ezt visszavonom. Suhai Sándor: Olyan felszólalások is elhangzottak a napirend előtti hozzászólásoknál, melyekre válaszolni tudnánk, de az SZMSZ nem teszi ezt lehetővé. Kérem a képviselőket mérlegeljék, hogy napirend előtt kérnek szót, melyre nem kaphatnak választ vagy a kérdéseknél, ahol viszont kötelező választ adni. 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó; Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A mai ülés előtt kézhez kaptak a képviselők egy kiegészítést a tájékoztatóhoz. A Salo-Nagykanizsa testvérvárosi kapcsolatról korábban már döntött a közgyűlés. Most válaszoltak a leendő testvérváros vezetői, hogy november 18-án érkeznek Nagykanizsára, ekkor kerülne sor a testvérvárosi kapcsolat aláírására. Kérem ennek tudomásul vételét a tájékoztató keretében. Dr. Takács Anikó: Szeretnék egy határozati javaslatot előterjeszteni a tájékoztatóhoz. Az augusztus 27-i közgyűlésen Tarnóczky Attila képviselő kérte, hogy a tájékoztatóhoz szülessenek határozati javaslatok is. A tájékoztató első bekezdéséhez, a KÖGÁZ Rt. belterületi földingatlanért járó részesedéssel kapcsolatban az alábbi határozati javaslatot terjesztem a közgyűlés elé: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a KÖGÁZ Rt. belterületi földingatlanért járó részesedése tisztázására gazdasági jogászt alkalmazzon. Felkéri a polgármestert, hogy közreműködéséről, annak eredményességéről számoljon be a közgyűlésnek. Határidő: folyamatos Felelős : Suhai Sándor polgármester". Dr. Bárányi EnikS: Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy a gazdasági jogász alkalmazása megtörtént-e, ha igen, kit bíztak meg és mennyiért vállalta? Suhai Sándor: Dr. Kovács Lóránt ügyvéd úr lett felkérve és 416.000 Ft a tiszteledíja ezzel kapcsolatos tevékenységéért. Magyar József: 258/1995. sz. határozattal kapcsolatban felhívom a figyelmet, hogy a munka egy évvel ezelőtt indult el és dicséretes gyorsasággal halad, viszont a munka során többletfeladatok jelentkeznek, további ötletek születnek, melyek az egész tér rendezésének esztétikai voltát emelnék. Kérem a polgármestert járjon el a MÁV illetékeseinél, hogy a MÁV tulajdonában lévő aknák szintjének megemeléséhez járuljanak hozzá és a kivitelezés során ez történjen meg. A tér nyugati oldalán húzódó kerítés rendbetétele szempontjából több cég is jelentkezett, hogy amennyiben területet biztosítunk nekik ezen a falon, akkor támogatják az egész fal rendbetételét. Ha sokáig várunk ezzel, akkor a tér elkészül, és nem fogjuk tudni ezt a falat rendbetenni. 163/1996. sz. határozatban szerepel, hogy elkészült a "Levegőtisztaság, zaj- és rezgésvédelem helyi szabályairól" szóló rendelet-tervezet. Véleményem szerint ezzel nem érjük el célunkat, mert sokkal tágabb fogalom a rendezvények engedélyeztetésének ügye. Kérek tájékoztatást arról, hogy az ügy most megállt-e ezzel a rendelet-tervezettel vagy pedig készül egy olyan rendelet, amelybe a rendezvények engedélyeztetését beépítjük. 8 Köszönettel vettem, hogy a tájékoztatóban szerepel a puchheimi város küldöttségének bizottságokban folytatott munkájáról szóló összegfoglaló. Valóban kaptak a képviselők egy levelet, melyben jelentkezni lehetett ezekbe a bizottságokba. Kérem a jövőben előre előkészíteni, hogy ki, hol, miben vesz részt és ne saját akarattól függően tegyük ezt meg. Sajnálom, hogy a műltkor azt mondtam, nem kaptunk meghívót. Valóban megkaptuk ezt a levelet. Krémer Józsefi Dr. Herbert Kránzlein zalakaros díszpolgára lett. Zalakaros nem rettent vissza attól, hogy "idegent" válasszon díszpolgárrá. Véleményem szerint a partnervárosi viszony előnyére fog ez szolgálni. A Magyar Turisztikai Szolgálat Rt., valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Turizmus Főosztálya újból pályázatot hirdetett nonprofit kistérségi turisztikai marketing iroda tourimform létesítésére, valamint nonprofit önkormányzati turisztikai kiadványok támogatására. A felhívást levelemhez mellékeltem. (A levél a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Kérem a bizottság és a polgármester úr vizsgálja meg a pályázati lehetőséget és még november hónapban terjessze a közgyűlés elé javaslatát, mert a pályázat határideje 1996. december 31., illetve a turisztikai célelőirányzat erre a célra betervezett pénzalapjának kimerülése. A Polgármesteri tájékoztató kiegészítésének utolsó mondata így szól: " A belépés díjtalan.". Kérem a jövőben erre ne hívja fel a figyelmet polgármester úr, hiszen az ilyen rendezvény nemcsak a képviselők, hanem a város minden polgára számára díjtalan. Tarnóczky Attila: A november 4-i Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ülésén elhangzott egy indítvány, mely szerint ügyvédet kellene megbízni annak érdekében, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város lakosságszám arányában megkapja az őt megillető jogos összeget a KÖGÁZ privatizáció után. Kérdésem, hogy Dr. Kovács Lóránt milyen fajta tevékenységet folytat ugyanebben az ügyben? Dr. Baranvi Enikő; A 251/1995. sz. határozattal kapcsolatban kérdezem, hogy valóban részletesen átgondolt, széles konszenzuson alapuló és a lakosság teljes vertikumát jól ellátni tudó fogászati ellátást kíván-e a nagykanizsai önkormányzat a továbbiakban a prevenció és az ellátás céljából működtetni? Lehetőség van a teljes körű privatizáció mellett a részleges privatizációra is. A jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy magánorvosi gyakorlatot végző fogorvosok a magánfogorvosi rendelőben alapellátási feladatokat lássanak el, mely az önkormányzatnak nem jelent kiadást, csak egy jóváhagyási nyilatkozatra van szükség. Nem sérti-e az önkormányzat a törvényt azzal, hogy egy fogászati körzetet 3700 főben állapít meg? Ez a megmaradt állami vagy önkormányzat által pillanatnyilag fenntartott fogászat képes lesz-e azon kötelezettségének eleget tenni, mely szerint 1996-97-ben az ellátási területéhez tartozó valamennyi lakost meg kell szűrnie? Ismeretes, hogy 1998-tól csak az lesz jogosult TB finanszírozásra - konzervatív terápia igénybevételére -, aki ebben a 16 hónapban megjelenik és ezt a fogászati státuszt felmérette és tudja igazolni. Ellentmondást, 9 nem lakossági érdekek megjelenését látom ebben. Nem érzek abban ellentmondást, hogy ugyanaz a fogorvosi magánrendelő időben elhatárolva alapellátási feladatokat lásson el. Béres Márton: A 160/1996. sz. határozattal kapcsolatban elmondom, hogy a mai napig nem számolt el Dr. Fodor Csaba az eddig történtekkel, ennek ellenére a közgyűlés támogatása folyamatos. A testület jó hírének védelmében ez ügyben kellene valamit tenni. A 161/1996. sz. határozat végrehajtását az elmúlt közgyűlésen tettem szóvá. A soron kívüli közgyűlésen polgármester úr elmondta, hogy a Kanizsa TV Kft-be a közgyűlés képviselője útján való beavatkozást törvények nem teszik lehetővé. A 161/1996. sz. határozatban viszont a közgyűlés kötelezheti a kft-t arra, hogy vizsgálja meg a depónia megvalósításának körülményeit. Ellentmondást látok a kettő között. Kezdeményezem, hogy a felelősök neve a határozatban változzon meg. Kérem, hogy a továbbiakban a depónia megvalósításáért a felelős a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság legyen. Október 23-án a kopjafánál koszorúzás történt, ahol Polgármesteri Hivatal nevében Tüttő István alpolgármester és Göndör István országgyűlési képviselő koszorúzott. Véleményem szerint komoly gondok vannak a protokollal. Nehezményezem, hogy nem az Önkormányzat helyezte el a koszorút. Örülök annak, hogy Göndör István országgyűlési képviselő jelen volt az eseményen. Zsoldos Ferenc: A 161/1996. sz. határozatnál rövidnek tartom az új hulladéklerakó megépítésére a 1997. június 30-i határidőt, hiszen ennek még a helye sincs meg. A megvalósítás félév alatt történő befejezését kizártnak érzem. 1997. december 31-i határidőt javasolok az új hulladéklerakó megépítésére. Haiqató Sándor: 163/1996. sz. határozatban szereplő képviselői indítványt teljes mértékben támogatom. Már két alkalommal felvetettem, hogy a Bajcsai, Szepetneki és Bába utcákban vezessenek be sebességkorlátozást, mert az új épületek fala is megrepedezik. Azt a választ kaptam, hogy a KPM nem tartja indokoltnak a sebességkorlátozást. Kérdezem, a KPM kifizeti-e a háztulajdonosok kárát? Marton István: A 160/1996. sz. határozat első mondatát nem tudom értelmezni. Mit jelent ez a mondat, hol van most a 100 millió Ft? Balogh Tibor: A 161/1996. sz. határozatban szereplő határidőket -Zsoldos képviselővel egyetértve - szorosnak érzem. Mit jelent az a mondat, hogy Czobor Zoltán lemondása miatt újabb előkészítő vizsgálatok szükségesek, miért van erre szükség? Kalmár István: Melyik ÁPV Rt-vel szembeni követelésünkről van szó (a belterületi föld vagy a lakosságarányos elosztás)? Az október 22-i ülésen elénk került az Első Egerszeg Holding Kft. anyaga, melyet a Gazdasági és Városüzemeltetési-, valamint a Pénzügyi Bizottság megtárgyalt és ott egészen más nagyságrendű számok hangzottak el. A bizottságok akkor azt az álláspontot képviselték, hogy ha már elindítottuk a keresetet, akkor nem szükséges az a megbízás, amely ennek az anyagnak a mellékletében szerepelt. Mindkét témáról kérek egy tájékoztatást. 10 239/1996. sz. határozattal kapcsolatosan az a kérdésem, hogy ez a bizonyos ajánlati kötöttség, vagy szerződéskötési kötöttség meddig tart, mert ha 60 napos, akkor feleslegesen határozunk meg olyan időpontokat, melyeket előreláthatóan nem lehet betartani. Suhai Sándor: Nem ugyanarról az ügyről van szó, amelyet november 4-én az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság véleményezett és nem is arról, amelyről a Gazdasági és Városüzemeltetési-, valamint a Pénzügyi Bizottság már határozott. A belterületi földingatlannal kapcsolatos követelésünk négy részből áll. Fontos része, hogy a KÖGÁZ azt a 40 százaléknyi részvényt, amelyet a törvény az önkormányzatok számára biztosít, milyen alapon osztja fel: fejlesztésarányosan vagy létszámarányosan, ha nem tudnak megegyezni a települések. Egy 50 évvel ezelőtt elkezdett fejlesztés rég amortizálódott Nagykanizsán, ezért fejlesztésarányosan nagyon kis összeg járna, ugyanakkor tavaly november végén lejárt a határidő. November után már csak mulasztásos törvénysértés esete áll fenn. Ezzel kapcsolatosan nekünk mintegy 150 millió forintos követelésünk van az egyik variációhoz képest a másik variáció alapján. Ez az az ügy, amelyre kértük a három bizottság véleményét. Ha elfogadjuk Kerekes képviselő tegnapi bizottsági ülésen elhangzott ajánlatát, hogy az ügyvédi honorárium 5% körüli legyen, akkor nagy összeg jön ki. Ekkora kötelezettségvállalást a polgármester nem tehet. Következésképpen nem léptünk tovább az ügyben, ajánlatokat kértem, amelyre az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság kért fel. 0,5 és 0,4%-os ajánlatokat kaptam ma, amely azt jelenti, hogy ha csatlakozunk a zalaegerszegi perhez, akkor 0,5%-os ügyvédi honoráriumot kérnek. Ma tudomásomra jutott, hogy már 40 község, és a Megyei Jogú Városok Szövetsége csatlakozott a perhez, tehát már milliárdos ügyről van szó és így számolható a 0,5% egy degresszió kapcsán. A gazdasági ügyeinket nem először végző ügyvédünk 0,4%-os ajánlatot tett arra vonatkozóan, hogy ha nem csatlakozunk a zalaegerszegi perhez, hanem továbbvisszük amit elkezdtünk. Volt egy alkalmas pillanat, amikor azonnal be kellett adni a keresetlevelet, hogy Nagykanizsa nem ért egyet a fejlesztésarányos kiosztással. Sok száz levél beérkezése után felfüggesztették a részvények már-már elkezdett kiosztását. Ha akkor nem tiltakoznak a települések azonnal, akkor elkezdődik a fejlesztésarányos kiosztás és ha egyszer már elosztották a sok kisközség között a pénzt, azt visszaperelni már szinte lehetetlen. Késedelem nélkül meg kellett ezért bízni az ügyvéd urat egy keresetlevél beküldésével. Most az a feladatunk, hogy egyesítsük a pereket és együtt lépjünk fel. Ma beszéltem Zalaegerszeg polgármesterével, aki elmondta, hogy a hét végéig lezárják a témát, mert december 18-ra kitűzték a tárgyalást és akkor nélkülünk megy a per tovább, mi pedig magunk pereskedünk. Most még van módunk csatlakozni. Félek, ha végigvisszük mindazt, amit tegnap az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság kért tőlem, akkor ebből kimaradunk és marad a 0,4%-os ügyvédi honoráriummal egy gazdasági jogi képviselő, tehát az a variáció, amelyet a Gazdasági és Városüzemeltetési, valamint a Pénzügyi Bizottság helyesnek tartott. A beszámoló a már megkapott 204 millió forintos belterületi földingatlan értéket tartalmazza. Sokat reklamáltunk mire az ÁPV Rt. kifizette, itt nem kértünk ügyvédi közbenjárást. Fel kellett deríteni, hogy mikor történt ez a privatizáció, mert annak megtörténtétől jár nekünk a pénz. Ha ez 11 a pénz nem járt, akkor milyen kamatkövetelésünk van ezzel kapcsolatban? így jött össze ez a 14 millió forintos követelés. Ez a második ügy, melynek semmi köze az elózó külön bírósági ügyhöz. Az ügyvéd úr szerint további 25 millió forintért lehet perelni. Ha ez az összeg várható, akkor kötelességünk az ügyvéd urat megbízni és 0,45%-os ügyvédi honorárium mellett az ügyet vinni kell tovább. Nincs szó itt peren kívüli megegyezésről, nincs semmiről történő lemondás, egyszerűen jogérvényesítésről van szó. Az önkormányzati törvényen alapulnak ezek a jogérvényesítő jogosultságok és az érvényesítés érdekében az önkormányzat jogosult, annak alkalmazottai pedig kötelesek eljárni. Döntési helyzetünk van, vagy csatlakozunk az Első Egerszegi Holding Kft-hez és együtt jelenik meg Zala megye egy peres ügyben, vagy nem csatlakozunk. Magyar képviselőnek válaszolom, hogy a MÁV megkeresett bennünket más ilyen jellegű kéréssel és felajánlott sok minden ennek teljesítése fejében. Tárgyalások folynak az ügyben, de ígérem amíg a kialakítás befejeződik, addig mi is megvizsgáljuk a kérdést. Dr. Takács Anikó: November 4-én az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ülésén Balogh György képviselő úgy nyilatkozott, hogy a bizottsági munka súlyosságára tekintettel a discok és egyéb rendezvények tartóinak összehívásával kapcsolatban nem tudott foglalkozni, de két héten belül összeül a bizottság és ott majd napirendre kerül a téma. Kérdezem Magyar képviselőt, hogy minden disco üzemeltetőjére, fenntartójára gondolt? Maqryar József: A kultúrházak, művelődési házak igazgatóira és azokra az intézményekre gondoltam, amelyek hirdetik, hogy disco-t tartanak. A témát tárgyalásánál el kell érni, hogy kompromisszumos megállapodás jöjjön létre. Tudomásul kell venni, hogy bizonyos klubbok és művelődési házak pénzügyi gondokkal küzdenek, de ez nem mehet a fiatalok egészségének a rovására. Ha szükséges, felajánlom segítségemet. Dr. Takács Anikó: Két hét múlva meghívjuk az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ülésére valamennyi intézmény vezetőjét. Magyar képviselő által kért rendelet-tervezet részben kerülne beépítésre a levegőtisztaság, zaj- és rezgésvédelem helyi szabályaiba szóló rendelet-tervezetbe. A képviselő által kértekre vonatkozóan külön rendeletet fogunk alkotni. Suhai Sándor: Krémer József képviselő felvetette, hogy Zalakaros díszpolgárává választották Dr. Herbert Kranzlein urat. A bizottságoknak, a tanácsnoknak is lehetőségük lesz majd javaslatot tenni a díszpolgári címre. TüttS István: A turinform kérdése már egyszer napirenden volt bizottsági ülésen. Megkeresett bennünket a MOL TRAVEL Utazási Iroda azzal a gondolattal, hogy felvállalná az ún. koncentrális irodának a működtetését. A jogszabályok tanulmányozása azt eredményezte, hogy egy működő utazási iroda nem vállalhatja ezt fel, hanem teljesen külön, az önkormányzat által finanszírozott módon lehetséges ennek létrehozása. Ezt követően az a megállapítás született, hogy Nagykanizsának - ilyen értelemben - 12 nincs rá szüksége. Közben Papp Ferenc olyan ötlettel állt elő, hogy esetleg megvalósítható lenne az iroda a HSMK-ban is, később azonban 6 is elállt a lehetőségtől. Véleményem szerint nincs akadálya annak, hogy más szempontokat figyelembe véve újra bizottsági szakaszba kerüljön az ügy. Megkérjük Krémer képviselőt, hogy megfelelő indokokkal, az ún. külkapcsolatok minél szélesebb körű elemzésével és alátámasztásával még egyszer vizsgáljuk meg a kérdést, hiszen a határidő december 30. Dr. Bárányi Enikő képviselőnek válaszolom, hogy amikor döntött a közgyűlés a fogászat átalakításáról, akkor kértem, hogy ne siessük el a döntést, mert várható folyamatos változtatása a törvényeknek. A közgyűlés akkor létrehozott 8 körzetet a 12-vel szemben, a 4 fogorvosnak, valamint az asszisztenseknek kifizette a felmondással kapcsolatos végkielégítését. A lebonyolítás után megjelent újra a törvénymódosítás és így jön ki a képviselőnő által említett szám, amely 1800-3700-ig limitálja a körzetre eső számot, de ez nem kötelező, hanem ajánlott. A két szélsőérték között a Társadalombiztosítás a 3700-tól felfelé adja a teljes ún. Tb. támogatást, 1800-ig pedig lefelé arányosan csökkenti. 1800 alatt azért nem foglalkozik vele, mert akkor a kis települések problémáit nem tudnák megoldani. Az új finanszírozás bevezetése esetén nincs olyan mértékben leterhelve a 8 fogorvos, mint a korábbi időszakban, amikor 12-en dolgoztak. Igaza van Bárányi képviselőnek, mérlegelni kell, hogy fel tudjuk-e méretni 8 fogorvossal 1997. december 31-ig a város teljes lakosságát. A teljesítményfinanszírozás nem azt fogja igazolni, hogy több fogorvosra lesz szükség, hanem azt, hogy a jelenlegi alapellátásban működő orvosainknak még jobb szolgáltatást és még több munkát kell végezni, hogy fenn tudják tartani a jelenlegi körülményt. Ugyanis ma nincs feltételhez kötve az a pénz, amit a körzetek alapján kapnak, de ha a teljesítmény ettől elmarad, akkor csökkenni fog az oda juttatott pénz, ezért a szolgáltatás színvonala is csökken. Göndör István koszorúzáson történő megjelenésével kapcsolatosan elmondom, hogy 6 a város országgyűlési képviselője, tehát gyakorlatilag Nagykanizsa Megyei Jogú Város helyezte el koszorúját. Nem éreztem ellentmondást abban, hogy az alpolgármester és a város képviselője koszorúzott, amennyiben ez sérelmes, legközelebb másképpen lesz. Ha Dr. Bárányi Enikő képviselő szükségesnek tartja, hallgassuk meg Dr. Polgár főorvost. Dr. Bárányi Enikő: Véleményem szerint nem szükséges, illetve nem hiszem, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat erre lehetőséget ad. Suhai Sándor; Egy avatáskor, ünnepi beszéd és ünnepség szervezésekor nem az a legfontosabb teendőm, hogy a koszorún lévő szöveget pontosítsam vagy ellenőrizzem. Ha úgy érzik, hogy külön kell koszorúzni, akkor külön kell. Ha délelőtt Önök is ott lettek volna az ünnepségen, akkor megkértük volna, hogy koszorúzzon valaki az alpolgármester úrral. Természetesen volt olyan képviselő, aki részt vett az ünnepségen. Elhangzott, hogy Fodor képviselő nem számolt el. Pontosítanám, Dr. Fodor Csaba képviselőnek nem kell elszámolnia. Ha a közgyűlés megbíz a beszámoltatással, akkor köteles vagyok írásban 13 értesíteni két héttel korábban. Folyamatban van Dr. Fodor Csaba felkérése a beszámoltatásra. Béres képviselőnek mondanám, a depóval kapcsolatosan nem jó az analógia. Egészen más amikor egy kft. a város beruházását fogja később használni, a depó minimum 51%-ban a város beruházása. Nyilvánvaló, hogy ennek a beruházásnak az elkezdése, irányítása, beruházási okmány elkészítése természetesen ránk is tartozik. Nem ugyanaz a helyzet, mint amikor a Kanizsa TV Kft. mindennapjaiba a polgármester nem szólhat bele. Természetes kötelességünk és jogunk figyelemmel kísérni, hogy pl. a VIA Kft. mire költi azt a pénzt, amit út felújítására adtunk, akár abba is beleszólhatunk, hogy melyik utcát kívánjuk rendbehozatni. Hasonlóképpen a VIA Kft. parkolóóravételét az közgyűlés megbízásából természetesen meghatározhatom. A depóval kapcsolatosan jogos a felvetés és elfogadom a december 31—i időpont meghatározását. A depó beruházásával kapcsolatosan a közgyűlés bízta meg a személyt, az akkori képviselőtársunkat. Azért állítottuk be a második ügyvezetőt annak idején, hogy a depó beruházását bonyolítsa. 6 készítette a hatástanulmányt, a bagolai közvéleménykutatást, ott volt a bagolai falugyűlésen. Czobor Zoltán nem vitt magával semmit, de ezt valakinek újra el kell kezdeni, mert a korábbi ügyvezető igazgatónak ez csak egy kapcsolt feladata. A depónia előkészítése olyan stádiumban van, hogy az általunk kért határidők is tarthatók, hiszen egy depó megépítéséhez nincs szükség 1 évre. Nagy feladatot a környezetvédelmi engedély beszerzése adja, hiszen azzal telik el viszonylag sok idő (hatástanulmány, engedélykérés, lakossággal való egyeztetés) . Tartanunk kell a határidőt Bagolán, tehát 1997. december 31-ig a bagolai szeméttelep bezárásra kerül. Hajgató képviselőnek válaszolom, hogy a Bajcsai és a Szepetneki utcával kapcsolatos forgalomkorlátozás lehetőségét megvizsgáltatom. Marton képviselőnek válaszolom, hogy a 100.000 millió forint biztosításra került, de a pénz nálunk van, és kamatozik. Az építési engedélyezés jelenleg folyamatban van. Amíg a kft. nem kap építési engedélyt, nem adható oda az összeg. Kálócziné Éber1ing Márta; Kalmár képviselőnek válaszolom, hogy a képviselők által kapott anyag hétfőn készült el. Múlt héten szerdán az OTP Ingatlan Rt. jelezte, hogy a közgyűlés által meghatározott feltételekkel az adás-vételi előszerződést készítsük el. Ez megtörtént, ma elküldtük az adás-vételi szerződés tervezetet. Tarnóczky Attila: Korábban már jeleztem, hogy a polgármesteri beszámoló nem jogforrás, ha a közgyűlés elfogadja vagy nem, abból semmiféle megbízás, felhatalmazás nem keletkezik. A tájékoztató első bekezdésének témája előterjesztést és határozatot kíván, nem pedig egy tájékoztató része. Feltéve, akkor, ha polgármester úr felhatalmazást akar kapni ügyvéd úr alkalmazására. A határozati javaslat szerint megbízzuk a polgármestert, hogy kössön szerződést ügyvéd úrral, akkor már lesz két szerződés. A jelen állás szerint pedig egy is sok, abban az értelemben, hogy az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság nem látta a szerződéstervezetet, pedig helyi rendeletünk ezt előírja. A többi bizottság nem tudom hogy tárgyalta-e. Ki lehet jelenteni, hogy 14 a közgyűlés sem tudott róla. Mindez teljesen független attól, hogy 14 millió forint át lett utalva vagy sem. Az eljárást kifogásolom, és szeretném, ha tudomása lenne a közgyűlésnek a megkötött szerződésekről. Ömlesztve kellene az eddig megkötött szerződéseket a közgyűlésnek átnyújtani és utánna tiszta lapot nyitni, hogy a közgyűlés rendeltetésszerűen tudjon működni. Suhai Sándor: A VEKTOR Rt-vel a szerződést két hete sincs, hogy az Önök vizsgálata után megkötöttem, melyhez jogom van, sőt kötelességem. Fél millió forintig a polgármester bármikor vállalhat kötelezettséget, a közgyűlést tájékoztatni kell, ezt tettük meg ezzel, és a határozati javaslat is megszületett, ha további nagyobb összegről van szó. A kötelezettségvállalás fél millió forintot sem ért el. Összesen 1,5 milliárd forintot írtam alá a közgyűlés jóváhagyása nélkül az elmúlt évben, melyek az ún. szabad tőzsdei pénzműveletek. Ha pl. reggel 8.00 és 10.00 óra között választ kell adnom egy bróker cégnek 60 millió forint két hónapra történő lekötéséről, akkor Önt fogom megkérdezni vagy összehívom a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot? A közgyűlés kimondhatja, hogy ezt nem lehet, és akkor veszít a város 100 millió forintot. Budapesten egy polgármesternek az állásába került, mert nem jó helyen kötötte le a pénzt. Ez olyan kockázat, amelyre én nem kapok semmit, nem is kérek érte, mert feladatomnak tartom, kötelességem az önkormányzat érdekeit érvényesíteni. Egyet nem tehetek meg, hogy a közgyűlésre várok, és akkor elveszik a lehetőség. Szerencse, hogy 0,4%-os ajánlatot kaptunk, mert lassan már nem tudunk Zalaegerszeghez csatlakozni. A szerződést akkor jogszerűen aláírtam, ellenjegyezve a jegyzőnő által, a megbízást megadtam és ennek lett 13,6 millió forint haszna. Úgy érzem, hogy senkit és semmilyen jogszabályt nem sértettem meg, ilyet a jövőben is alá fogok írni. Béres Márton: Nehéz szó nélkül hagynom, hogy a polgármester a város többségi tulajdonában lévő kft-nél a tulajdonosi jog érvényesítésnek a helyzetét másként látja. Szerencsés volna, ha tisztázódna polgármester úr és a képviselők álláspontja közötti különbség, vagy netán konszenzus születne. Remélem, hogy a közeljövőben sor kerülhet arra, hogy a polgármester számot adhat arról, hogy a tulajdonosi jogokat miként képviseli, vagy milyen gyakorlat alakult ki ennek a többségi tulajdonú kft-ben. Magam részéről nyitott vagyok erre a párbeszédre, mert számos alkalommal félre halljuk egymást, nem ugyanarról beszélünk. Gyakorlatilag hiányt pótolnánk, ha ennek az intézményrendszerét ezen párbeszédnek megteremtenénk. Suhai Sándor: Ha probléma van, akkor azt tárgyalásos úton érdemesebb tisztázni. Össze fogunk hívni egy megbeszélést és értelmezni fogjuk a dolgokat.. - • Tarnóczky Attila: Van egy érvényes rendeletünk, mely szerint ezeket a szerződéseket az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság megkötés előtt véleményezi. Ez sorozatban nem történik meg. A polgármester felelősségéből mi is osztozunk. A siker nem felmentés erre. Ha a polgármesternek van jogköre, az a jogkör azzal a korlátozással érvényes, hogy összehívja az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot és a véleményét kikéri. Akkor a 15 bizottság is és a közgyűlés is tudhatja, hogy mi történt, mert pillanatnyilag nem tudja. Ennyi tájékozottságot a képviselőknek meg kell hagyni. A VEKTOR Rt. ügyében is kaptunk egy tájékoztatást, csak az nem volt benne feltüntetve, hogy 12%-os sikerdíjban történt a megegyezés. Dr. Takács Anikó; Javasolom, hogy hívjunk össze soronkívüli Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottsági ülést. Még van idő arra, hogy csatlakozzunk a perhez. Mondja el az ügyvéd úr, hogy a KÖGÁZ Rt. belterületi föld ingatlanért járó részesedésünk ügyében mit tett, jogilag mit tud tenni, és mennyiért. Akkor eldönthető az is, hogy külön úton járjunk, vagy csatlakozzunk. Suhai Sándor: Ezt követően rendkívüli közgyűlést fogok összehívni, mert bizottság csak véleményt mondhat, utasítást, döntést nem hozhat. Kérem értsék meg, hogy bizonyos feladatot bizonyos nagyságrendig bizonyos önállósággal kell elvégezni. Említették a négyszázezer forintos ügyvédi honoráriumot, pedig ► egy alapító okirat elkészítéséért hasonló nagyságrendet számoltak fel két évvel ezelőtt. A VEKTOR Rt. esetében nem mi követtük el az alapvető hibát, hanem kellemetlen helyzetbe került minden önkormányzat Magyarországon. Tudomásul kell venni, hogy nem lehet egy bróker cégnek adott megbízás előtt rendkívüli ügyrendi-, jogi és közrendi bizottsági ülést tartani. Nincs is rá szükség, hiszen a bizottság gazdasági kérdésben nem tud felelősséget vállalni, csak a megkötött szerződések jogszerűségét vitathatja. Ha ennyire nincs bizalmi alapon felhatalmazása egy polgármesternek, akkor erről tárgyalni kell. De akkor elveszítjük a lehetőségeket, amelyek 100 milliós nagyságrendűek. A többször emlegetett VEKTOR-ügy és az a 14 millió forint amit most hoztunk, az közel 100 millió forint. Akkor követtünk volna el nagy hibát, ha ezt kihagyjuk. Tarnóczky Attila: Nem a polgármester által felvázolt fenyegető jövő áll az önkormányzat előtt, ha betartja ezt a szabályt, amelyet említettem. Arról van szó, hogy a polgármester ezt a szerződés tervezetet bemutatja az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi f Bizottság előtt, amely véleményezi. A vélemény a polgármesterre nem kötelező, ettől még megkötheti a szerződést, de előtte a szerződés tervezetet bemutatja az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságnak. Suhai Sándori Javasolni fogom a helyi rendelet módosítását, melyben bizonyos értékhatárig legyen automatikusan jogköröm és bizonyos értékhatár felett természetesen egyetértve a rendelet szellemével legyen az a bizonyos eljárás. Magyar József: Az elmúlt közgyűlésen —ami kor. Dr.. Fodor Csaba lemondott - a 240 vagy 250 millió forint támogatást a közgyűlés megszavazta a Vásárcsarnok megépítéséhez. Ezt követően kértem, hogy Fodor ügyvezető úr - miután lemond - készítsen zárszámadást adjon tájékoztatást, akár zárt ülésen a képviselőtestületnek. Ez nem történt meg. Úgy érzem, hogy ha 250 millió forintról a képviselők döntöttek, akkor joguk van ahhoz, hogy megtudják mi történt ez ideig, mit készített elő az ügyvezető. Nem szeretnénk 16 olyan helyzetbe kerülni, hogy a következő ügyvezető megjelenik újabb 250 millió forintos kéréssel. Felhívom a figyelmet, ha a város életében sorsdöntő kérdésről kell dönteni, és a polgármester úgy érzi, hogy azonnal dönteni kell, akkor azt tegye meg, 24.00 órán belül hívja össze a közgyűlést vagy az érintett bizottságot és tájékoztassa, hogy ilyen helyzetben mit tett a városért. Marton István; A gazdálkodásért, azon belül a város vagyonáért a képviselőtestület a felelős. Korlátlanul felelős a gazdálkodás szabályosságáért a polgármester. A Vagyonrendelet 10. §-a részletezi, hogy mi tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az (1) bekezdés d. ponja kimondja, hogy a belterületi földérték után az önkormányzatot megillető üzletrész mértékével kapcsolatos nyilatkozattétel kivétel, ez a polgármester hatáskörébe van utalva. Tütto István: Azért nem került sor Dr. Fodor Csaba által > elkészítendő értékelésre, mert hosszú ideig távol lesz. Suhai Sándor; Aki elfogadja Zsoldos képviselő azon javaslatát, hogy az új hulladéklerakó megépítésének határideje 1997 . december 31. legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 4 ellenszavazatai és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor; Aki egyetért azzal, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság legyen a felelőse az új hulladéklerakó építésének, kérem szavazzon. Dr. Takács Anikó: Olyan nincs hogy a bizottság, csak az elnöke lehet felelős. Suhai Sándor: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság t elnöke egy beruházásért felelős? Akkor úgy módosítja, hogy a bizottság elnöke a felelős. Aki egyetért Béres képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor; Aki elfogadja a lejárt határidejű határozatok véyrehajtásáiől szóló jelentést, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 17 Suhai Sándor: Aki egyetért a jegyzőnő által ismertetett határozati javaslattal: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a KÖGÁZ Rt. belterületi földingatlanért járó részesedésünk tisztázására gazdasági jogászt alkalmazzon. Felkéri a polgármestert, hogy közreműködéséről, annak eredményességéről számoljon be a közgyűlésnek. Határidő: folyamatos Felelős : Suhai Sándor polgármester", kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki ezzel a módosítással elfogadja a polgármesteri tájékoztatót, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a polgármesteri tájékoztatót nem fogadja el. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 271/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a 251/b/1995, a 258/1995, a 111/1996, a 120/a,b/1996, a 160/1/1996, a 163/1996, a 165/1996 és a 216/1996. számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. b.) a 113/2/C/1996. számú határozat végrehajtásának határidejét 1997. március 30-ra módosítja. c.) a 161/1,2,3/1996. számú határozat végrehajtásának határidejét 1996. december 31-ig meghosszabbítja. Az új hulladéklerakó megépítésének határidejeként 1997. június 30-át állapítja meg. d.) a 239/1996. számú határozat végrehajtásának határidejét 1996. november 30-ra módosítja. Felelős: Suhai Sándor polgármester e.) egyetért azzal, hogy a KÖGÁZ Rt. belterületi földingatlanért járó részesedésünk tisztázására gazdasági jogászt alkalmazzon. 18 Felkéri a polgármestert, hogy közreműködéséről, annak eredményességéről számoljon be a közgyűlésnek. Határidő; folyamatos Felelős: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Nem kell sem bizottsági szakaszba helyeznem, sem megismételnem a tájékoztatót, a határozati javaslatot elfogadta a testület. 2.) Interpellációk, kérdések Suhai Sándor: Kérdezem Marton képviselőt, hogy az Erzsébet tér 18. sz. alatti ingatlan kapubejáró ügyében tett interpellációjára adott Írásos választ elfogadja-e? Marton István: A polgármester által leírtakkal egyetértek. Az utolsó előtti bekezdéssel kapcsolatosan továbbra is az a véleményem, hogy az IKI-nek ez ügyben az önkormányzathoz kellett volna fordulnia. A második oldalon lévő két mondattal is egyetértek, tehát amikor az egész térség rendezésére kerül sor, akkor kell ezt a kérdést is véglegesen megoldani. Véleményem szerint amióta az első rész elindult a díszburkolattal, azóta csak a beszéd szintjén áll az ügy. Az olajos parkolót meg kellene nyitni É-ra. A Rozgonyi 4. sz. ingatlan beépítésével együtt a díszburkolatot meg kell építeni. Ezzel együtt elfogadom a választ. Suhai Sándor: Aki elfogadja Marton képviselő interpellációjára adott választ, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja az interpellációra adott választ. Suhai Sándor: Tarnóczky Attila képviselő szabálysértéssel kapcsolatosan interpellált, a választ írásban megadtuk. Kérdezem képviselő urat, elfogadja-e a választ? Tarnóczky Attila: A válasz azt tartalmazza, hogy adott esetben, mivel kerékbilincs alkalmazására nem került sor, a történtekhez az önkormányzatnak semmi köze, rendőrségi, ügyről van szó. Kerékbilincs alkalmazására sor került, hiszen az érintett kb. fél óráig intézkedett, míg a kerékbilincs lekerült az autójáról. Ha a hivatal illetékeseit arról tájékoztatták, hogy nem került sor kerékbilincs alkalmazására, akkor a "füllentés" jellegzetes esete áll fenn. A választ nem tudom elfogadni, mert az érintettet 9.000 Ft-ra azért büntették meg és 18 napos börtönbüntetéssel azért fenyegették, mert kerékbilincs alkalmazására került sor. 19 Suhai Sándor: Aki elfogadja Tarnóczky Attila képviselő interpellációjára adott választ, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 13 ellenszavazattal és 3 tartózkodással az interpellációra adott választ nem fogadja el. Suhai Sándor: Nem látom értelmét bizottsági szakaszba helyezni az ügyet, hiszen nehéz olyan bizottságot találni, amely ebben illetékes. Véleményünk szerint rendőrségi ügyről van szó, talán a Rendőrségre kellene átküldeni és egy részletes írásos választ kérni. Legfeljebb az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elé lehet utalni, hogy állást foglaljon az ügyben. Dr. Csákai Iván képviselő az Erzsébet tér 18. szám alatti tömbbelsőben elhelyezett oszlopokkal kapcsolatosan interpellált. Kérdezem képviselőtársamat, elfogadja-e a választ? Dr. Csákai Iván: Úgy tűnik, hogy a városban bárki, bármikor, bármilyen műtárgyat elhelyezhet közterületen, tömbbelsőben. A válaszlevél tartalmazza, hogy az oszlopok elhelyezéséhez azok megrendelői sem az önkormányzattól sem pedig az IKI-től nem kértek engedélyt. Miután ez megtörtént utána magyarázzuk meg, hogy a Rozgonyi u. 2. sz. alatti lakosoknak ez nem hátrány, pedig 3 db parkolót foglal el a műtárgy a Rozgonyi u. 2. sz. alatti lakosok elől. Véleményem szerint ez jogtalan részbeni területfoglalással is egyenlő lenne, hiszen kirekesztő megoldást alkalmaz, a tömbbelső rendeltetésszerű használatát bizonyos mértékben akadályozza. Az engedély nélküli telepítések ellen foglalok állást, ezért a választ nem tudom elfogadni. Kérdezem, hogy ha egy egyszerű halandó egy műtárgyat elhelyez a közterületre, azt milyen jogon bünteti meg az önkormányzat? Suhai S&ndor: Aki elfogadja Dr. Csákai Iván képviselő interpellációjára adott választ, kérem szavazzon. A közgyűlés 3 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 7 tartózkodással az interpellációra adott választ nem fogadja el. Suhai S&ndor: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elé utalom az ügyet ismételt vizsgálatra. Balogh Tibor képviselő a hivatali döntések következményei és felelősség kérdésében interpellált. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, majd a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elé kerül az interpelláció tárgyalásra. Magyar József képviselőnek a rendezvények szabályozására vonatkozó interpellációját az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnökének továbbítottuk. Kelemen Z. Pál: Mindenkihez eljuttattam a Városkapu krt. három utólagos tetőtéri beépítéséről készült emlékeztetőt. Ez a kérdés Nagykanizsán a lapos tetejű házakban lakók számára sarkalatos kérdés. Mindenki, aki ilyen házban lakik, törekszik arra, hogy sátortetőt vagy más megoldást keresve a kialakított tetőteret 20 hasznosítsa és beépítse. Azért interpellálok, mert több ilyen eset van, amely nem vezetett eredményre. Úgy érzem, hogy a hivatal a hatósági szerepet helyezte előtérbe és nem a szolgáltatói szerepet, nem adta meg a lakóközösségeknek azt a segítséget, ami egy önkormányzati hivataltól elvárható. Mindezek alapján nem kérek a mai napon választ. Kérem, hogy az ügy az érintettek - a Városkapu krt. három közös képviselőjének -bevonásával kerüljön a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elé. A bizottság véleményével és a hivatal álláspontjával együtt kapjunk választ erre a kérdésre. Suhai Sándor: A kérést természetesen teljesítjük, az ügy bizottság elé kerül. Hatósági ügyben a bizottság állást foglalhat, utasítani sem a bizottságot, sem a polgármestert nincs joga. Következésképpen lesz egy bizottsági állásfoglalásunk, az ügyintézés továbbra is az építési hatóságnak a hatásköre marad. Azt kell megvizsgálni, hogy mi az a probléma, ami miatt ezt a kérdést nem tudják huzamosabb ideje rendezni, a hatósági okokat kell feltárni ezzel kapcsolatosan. írásban fogunk válaszolni, illetve megkérjük a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy foglaljon állást. Krémer József: Meg lehet-e oldani az óvódákban az általános- és középiskolákba járó cukorbeteg gyermekek étkeztetését? Számításaink szerint Nagykanizsán 40-50 főre tehető azok száma, akik ebbe a korcsoportba tartoznak. A gyermekek között vannak, akiknek a betegsége megengedi, hogy az intézmény jelenlegi kínálatából válasszanak, de vannak olyanok is, akik hazulról viszik magukkal az ételt. Véleményem szerint lenne lehetőség arra, hogy a problémát az önkormányzat valamilyen formában kezelje, ennek vizsgálatát, a lehetőségek feltárását kérem a Polgármesteri Hivataltól a polgármesteren keresztül. Suhai Sándor: Nem azt látom megoldásnak, hogy az önkormányzat dolgozza ki ennek orvoslását. Intézményesítéssel meg lehetne oldani a problémát, de ha egyenként jelentkezik, akkor ez az intézmény- és konyhavezetés belátásán múlik. Nem önkormányzati intézkedés a megoldás, hanem az intézményvezetők figyelmének a felhívása. Krémer József: Véleményem szerint a kérdést központilag kellene megoldani. Hozzáértő, szakmailag felkészült személy állítaná össze az étrendet, és kivinnék minden iskolába, ahol erre igény van. A lehetőségeket meg kell vizsgálni, és erről kérnék tájékoztatást. öuhai Sándor: Megadjuk a tájékoztatást. •— Deiszinqer József: A nyugdíjas házzal kapcsolatosan kérdezem, hogy a kivitelezővel történt-e megállapodás, szerződéskötés, ha történt, akkor mikor, és milyen összegben? Imre Béla: Körülbelül egy hónappal ezelőtt történt meg a szerződéskötés, azóta a kivitelezés is megkezdődött. Az összegszerűségben 213 millió forint van, de ebből 80 millió 21 forint előirányzati összeggel. További vizsgálatok folynak arra vonatkozóan, hogy ezt az összeget csökkenteni tudjuk. Suhai Sándor: A 213 millió forintot azzal a megkötéssel irtuk alá, hogy a tervezővel és kivitelezővel történt egyeztetés során ez 200 millió forint alá kerüljön, inkább a 180 millió forintot kell közelítenie a beruházási összegnek. Még folyamatban van, az idei ütemet ez kevésbé befolyásolja, de határozott követelmény volt a 180 millió forinthoz közelítés. Dr. Csákai Iván: Két éve minden alkalommal, amikor felszólítást kapunk a választókörzetünkben való hiányosságok összeírására, mindig felmérem az 5. választókerületben a hiányosságokat, az esetleges felújításokat és eljuttatom a hivatalba. A Dózsa Gy. utcában a parkoló kialakítását az I. félévben Ígérték, ez nem történt meg. Változatlanul balesetveszélyes az irtás u. és a Kisberki u. közötti közlekedés, mert mindkét oldalon parkolnak autók. Az írtás utcában az aszfaltozás nem történt meg, melyre kb. 10 éve várnak az ott lakók. Az ott levő üzletekben a feltöltés ideje alatt a gyalogosok járdáját használják a gépkocsik. Az északkeleti városrészből a gyalogosoknak nagyon veszélyes a város felé a közlekedés. A gyalogátkelő után két lépcső található - az Attila és a Rózsa utcába vezet -, amely kb. 1,5 éve életveszélyessé vált. Kérdezem, hogy az írtás utcában akár ideiglenes kavicsos út kialakítására sem volt lehetőség? Mikor lesz végleges útburkolat ebben az utcában? A Dózsa Gy. utcai helyzetet mikor lehet megoldani egy ideiglenes parkoló kialakításával? A két lépcsőt mikorra lehetne olyan állapotba hozni, hogy ne legyen veszélyes? Suhai Sándor: Az interpelláció szabályai szerint írásban fogunk válaszolni a feltett kérdésekre. Dr. Csákai Iván: Az elmúlt napokban több gépkocsivezető megkeresett, kérjem meg a polgármestert, forduljon a Rendőrséghez, hogy a Hevesi és a Teleki u. sarkán csúcsforgalmi időben rendőrök segítsék a zavarmentes közlekedést a körforgalom megvalósulásáig. Suhai Sándor: Továbbítani fogom a kérést. Marton István: Az október 31-i soronkívüli ülésen a számlavezető bank kiválasztásakor szabályos volt-e a szavaztatás? A jegyzőnő megpróbálta a közgyűlést más irányban befolyásolni, mint ami történt, és azt hiszem hiba volt nem megfogadni az instrukcióját. Kérdezem, szabályosa*! járt-e akkor a közgyűlés? Dr. Takács Anikó: A közgyűlés szabályosan járt el, függetlenül attól, hogy az általam elmondottakat nem fogadta el, hanem végül Fodor képviselő módosító javaslatával értettek egyet. A jegyző csak akkor szól közbe, ha törvénysértést követ el a közgyűlés, erre pedig nem került sor. Két esetben nem hoztak határozatot, tehát nem szavazták meg a UNIC Bankot, az OTP-t sem számlavezető pénzintézetnek 1997. évre vonatkozóan. Az Államháztartásról szóló 22 törvény végrehajtási rendelete kimondja, hogy október 31-ig kötelesek vagyunk bejelenteni a TÁKISZ-nak, ha számlavezető pénzintézetet kívánunk váltani, ebből kifolyólag ez a határidő jogvesztő. A törvény erejénél fogva marad az OTP számlavezető, de jogilag ezt úgy kell értelmezni, hogy miután a közgyűlés nem értett azzal egyet, hogy az OTP maradjon, ezért kötelező pályázatot kiírni, és 1997. október 31-én ismét el kell dönteni ki legyen a számlavezető. Suhai Sándor: Remélem, hogy nem október 31-én fogjuk ismételten eldönteni, hanem két héttel korábban, és akkor nem kerülük ilyen helyzetbe. Magyar József: Mi történt azzal a felméréssel, amely a fogyatékos gyermekek családjára vonatkozott? Nagykanizsa városban és annak közvetlen környékén hány fogyatékos gyermeket nevelő család van? Dr. Nemesvári Márta: Elkészítettük a felmérést, de nem igazán voltunk tisztában azzal, hogy mire vonatkozik a fogyatékos családokkal kapcsolatos kérdése, ugyanis a fogyatékosság nagyon összetett dolog. Pontosan azoknak a gyermekeknek a számát ismerjük, akik az értelmi fogyatékosok vagy egyéb intézményben vannak és a gyermekkörzetekbe jelentkezetteket. Kérték a szakemberek, döntsük el, hogy mozgássérültekre, vakokra, összetett sérültekre gondolunk vagy értelmi fogyatékosokra. Felmértük azokat a gyermekeket is, akik a Vakok Szövetségéhez, a Mozgássérültek Egyesületéhez tartoznak. Az iskolákból kapott felmérés elég ijesztő számadatokat tartalmaz, mely arra enged következtetni, hogy a szakemberek között sem tisztázott, ki az a fogyatékos, aki a felmérésbe bele kell, hogy kerüljön. A megkülönböztetés történhet az alapján, akik a tanulás szempontjából tekinthetők fogyatékosnak, vagy visszamaradottnak, és akik egészségi állapotuk miatt. Részletesebben kellene a képviselő úrtól tájékozódni arról, hogy melyik csoportra gondolt. Akik Zalaszentgrótra járnak, azok képezhető értelmi fogyatékosok. Értelmi fogyatékos napközihez nem kapcsolhatók ezek a gyermekek, ugyanis oda a súlyos, nem képezhető, és nem foglalkoztatható értelmi fogyatékosok tartoznak. Suhai Sándor: Korábban kialakult egy rend a megyében, mely szerint az enyhe értelmi fogyatékosok Nagykanizsán járhattak iskolába, és a környéknek is ez volt a beiskolázási központja. A súlyosabb eseteknek pedig központi körzeteket alakítottunk ki Zalaszentgróton, Zalaegerszegen. Ha jól értettem Magyar képviselő hozzászólását, akkor meg kellene oldani ezeknek a gyermekeknek a helyben történő foglalkoztatását, képzését is, mely nehéz probléma, nem véletlenül történt rá megyei szakosodás. Röst János: A többségi tulajdonú önkormányzati kft-nél a beszerzésekre, illetve beruházásokra milyen rendelkezés vonatkozik? Gondolok itt a közbeszerzési törvényre, illetve a beruházási szabályzatra. Tekintettel arra, hogy közpénzről van szó, előfordulhat, hogy 1 millió Ft-os összegnél van versenyeztetés, míg egy kft-nél lehet, hogy 600 millió Ft-nál nincs. 23 Dr. Takács Anikó; A közbeszerzési törvény egyértelműen meghatározza, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek a hatálya alá tartoznak. A törvény hatálya alá tartoznak a Polgári Törvénykönyvről szóló 685. § c.) pontja szerinti gazdálkodószervezet. Ezekhez a gazdálkodó szervezetekhez tartoznak a kft-k is, ha az értékhatárt elérik vagy meghaladják. Röst János; Véleményem szerint felül kellene vizsgálni több szerződés megkötését, ugyanis több ilyen kft-nél történtek szerződéskötések, amelyek önkormányzati és többségi tulajdonban vannak. Gondolok itt többek között a Vásárcsarnokra, a Fedett Fürdőre. Suhai Sándor: A kérdést meg fogjuk vizsgálni. Béres Márton: A kényszerbérletekkel kapcsolatos önkormányzati intézkedésekre szeretnék rákérdezni, mivel a lakástörvény szerint december 31-ig a kényszerbérleteket meg kell szüntetni. Mi a helyzet ebben az ügyben a városban? Az ezzel kapcsolatos központi támogatást igénybe vette-e a város, és van-e esély arra, hogy a törvényt be tudjuk tartani? Suhai Sándor: Nagyon kevés lakás kerül vissza önkormányzati tulajdonba, leginkább az udvari lakások, esetleg csak félkomfortosak vagy komfort nélküliek. Az a kényszerbérlő, aki 35 éve él egy összkomfortos kétszobás lakásban, ezt nem fogadja el. Amikor sikerült (4-5 esetben) elhelyezni a kényszerbérlőket, akkor minden esetben igényeltük azt a bizonyos egyszeri használatbavételi díj tízszeresét. Úgy tudom, hogy meghosszabbították a megoldás határidejét, tehát nem jár le december 31-én. Tüttő István: A határidőt meghosszabbítják, de jövőre nem kapjuk meg az ezért járó "kedvezményt." A szakembereket hallgatva az az álláspont, hogy nem lehet igazán kényszeríteni az önkormányzatokat annak megoldására, amelyre nincs lehetőség. A tulajdonos kénytelen lesz polgári peres úton kitenni a kényszerbérlőt. 3.) Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására (írásban) Előadó; Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke Balogh György; 1995, február 14-én fogadta, el a közgyűlés a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendeletét. Két alapvető oka volt annak, hogy másfél év után az egészet újratárgyaljuk. Az egyik az, hogy már ez év elején többen úgy érezték, szükséges több módosítást elvégezni a szabályzaton, ennek megfelelően a közgyűlés munkatervébe is bekerült. Hosszas előkészítő munka során a bizottságok és a bizottsági elnökök külön végigtárgyalták a módosító javaslatokat. A másik ok az volt, hogy több kisebb rendelet készült a másfél év alatt, amely 24 a rendelet módosításáról szólt. Célszerű volt egy egységes szerkezetbe foglalni az egészet, és a képviselők módosító javaslataival együtt tárgyalni. Vastag betűvel szedetten szerepelnek azok a részek, amelyeket a bizottságok elfogadtak, és az 1. számú mellékletben szerepelnek az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság által nem támogatott, illetve kisebbségi véleményként megfogalmazódott javaslatok. Képviselőtársaim a közgyűlés előtt kaptak az SZMSZ módosítására további javaslatot, amely az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság tegnapi ülésén fogalmazódott meg. Tarnéczky Attila: A 13. §. (5) bekezdését szeretném kiegészíteni a következő mondattal: "Az érintettől a zárt ülést követő 8 napon belül írásos nyilatkozatot kell kérni hozzájárulásáról", mert előfordulhat, hogy nem készül nyilatkozat. Javasolom, hogy a 34. §. (6) bekezdésének utolsó mondata a következőképpen szóljon: "Ennek eredményéről a következő testületi ülésen tájékoztatást ad, melynek elfogadásáról - az interpelláló képviselő nyilatkozata után - a közgyűlés vita nélkül határoz." Kérem a 62. §. (2) bekezdése a következőképpen szóljon: "A szavazás előtt a jegyzőnek törvénysértés észlelése esetén nyilatkoznia kell, ekkor a vitát újra meg kell nyitni", mert véleményem szerint a törvénysértést helyre kell hozni. A 63. §. (2) bekezdésében javasolom, hogy a "polgármester elleni kereset benyújtásához" helyett "fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához, és az állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor" szerepeljen. Javasolom, hogy a 77. § utolsó mondata maradjon el. Véleményem szerint, egy olyan döntés, amely a zárt ülésen hozott határozat nyilvánosságra hozatalát halasztja, az törvényellenes. Ha személyiségi jogot nem sért a nyilvánosságrahozatal, akkor azt közzé kell tenni, és nem is szavazhat törvényesen a testület nyilvánosságrahozatal halasztásáról. Kelemen Z. Pál: A 34. §. (5) bekezdését a magyar Országgyűlés gyakorlata alapján a következőképpen kérem módosítani: "A közgyűlésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ elfogadja, az interpellációs ügy lezártnak tekintendő. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a közgyűlés -vita nélkül - dönt a válasz elfogadásáról." Suhai Sándor: Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a j avaslatokkal? Balogh György: Véleményem szerint minden módosító javaslatot el lehet fogadni. - Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a 13. §. (5) bekezdésére vonatkozó módosító javaslatot, mely szerint "az érintettől a zárt ülést követő 8 napon belül írásos nyilatkozatot kell kérni hozzájárulásáról", kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. 25 Suhai Sándori Aki el tudja fogadni a 34. §. (6) bekezdésére vonatkozó módosító javaslatot, mely szerint "Ennek eredményéről a következő testületi ülésen tájékoztatást ad, melynek elfogadásáról - az interpelláló képviselő nyilatkozata után - a közgyűlés vita nélkül határoz, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai S&ndor: Aki el tudja fogadni a 62. §. (2) bekezdésére vonatkozó módosító javaslatot, mely szerint "a szavazás előtt a jegyzőnek törvénysértés észlelése esetén nyilatkoznia kell, ekkor a vitát újra meg kell nyitni", kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a 63. §. (2) bekezdésére vonatkozó módosító javaslatot, mely szerint a "polgármester elleni kereset benyújtásához" helyett a "fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor" szerepeljen, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai S&ndor: Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e azzal a módosító javaslattal, hogy a 77. §. utolsó mondatát elhagyjuk? Balocrh Gvörcrv: Véleményem szerint, ha zárt ülésen szereplő anyagról van szó, akkor annak nincsen nyilvánosságra hozatali időpontja, de nem feltétlenül szükséges meghagyni. Dr. Takács Anikó: Nincs akadálya, de az eredeti szöveggel értek egyet. Balogh György: Ez azt jelenti, hogy a zárt ülésen hozott határozatról, vagy anyagról mindig valaki nyilatkozik, hogy ennek az elévülése öt vagy tíz év múlva jár le, és akkor ezt az időpontot az anyag végén rögzítjük? A közgyűlés határoz arról zárt ülésen, hogy mikor lesz ez nyilvánosságra hozható? Dr. f&kacs Anikó: A zárt ülés határozatai nem titkosaké Tarnóczky Attila: Nem a zárt ülés anyagának nyilvánosságra hozataláról van szó, hanem a hozott határozat nyilvánosságra hozataláról. Véleményem szerint azt nyilvánosságra kell hozni. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 77. §. utolsó mondata maradjon el, kérem szavazzon. 26 A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a 34. §. (5) bekezdésének módosításával? Baloqh György: Véleményem szerint mivel az interpelláció közügyekben kell, hogy elhangozzék, az arra adott válaszról a közgyűlésnek is kell szavazni, ezért nem javaslom ezt a módosítást. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a 34. §. (5) bekezdésére vonatkozó módosító javaslatot, mely szerint "A közgyűlésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ elfogadja, az interpellációs ügy lezártnak tekintendő. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a közgyűlés vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról", kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki elfogadja a rendelet-tervezetet - figyelemmel a módosításokra -, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a következő rendeletet alkotja: 31/1996. számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 31/1996. (XI. 5.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról I (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 4.) Javaslat a közbeszerzésekről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző Dr. Takács Anikó Az 1995. évi XL. tv. a közbeszerzésekről szól, melynek 96. §. (2) bekezdése alapján felhatalmazást kaptak a helyi önkormányzatok arra, hogy rendeletben szabályozzák az általuk alapított költségvetési szervek vonatkozásában a közbeszerzési eljárás kiírásával, elbírálásával kapcsolatos tevékenység részletes szabályait, az abban eljáró személyekre vonatkozó rendelkezéseket. Ennek megfelelően mi is elkészítettük a rendelettervezetet, melyet a Városfejlesztési és 27 Környezetvédelmi Bizottság, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, a Pénzügyi Bizottság, valamint az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság megtárgyalt. Módosító javaslataikat beépítettük a rendelettervezetbe. Azon módosító javaslatokat, amelyek nem kerültek beépítésre a rendelettervezetbe, megtalálják mellékletként hozzá csatolva. A rendelettervezet mellékletét képezi a díjazásra, a bizottságok összetételére vonatkozó javaslat, valamint a költségvetési szervek felsorolása is. Kérem az előterjesztés elfogadását. Krémer József: A bizottság azzal fogadta el a rendelettervezetet, hogy szakértői névjegyzék kerül összeállításra. Véleményem szerint a 4. számú mellékletben szereplő névjegyzék nem tükrözi Nagykanizsa szakértőinek a számát és a neveit sem, ezért bővíteni kell, ne szűkítsük le a kört egy-egy személyre. Pl. a vízügyi beruházásoknál és felújításoknál ne csak egyetlen nevet, hanem például Kocsis Péter nevét is tüntessék fel, ugyanígy a magasépítési beruházásoknál és felújításoknál, a gépészeti beruházások és felújításoknál Zakócs György, valamint az elektromos ágazat beruházásainál és felújításainál pedig Matyola Péter, Talián János, Cseke Csaba, Dániel László neve kerüljön feltüntetésre. Véleményem szerint vagy szóban, vagy írásban ezeknek a személyeknek nyilatkozniuk kellene, hogy elvállalják-e a szakérői névjegyzékben való szerepeltetésüket. A 4. sz. mellékletben elírás történhetett, mert Kőműves Kamara nincs, csak Kézműves Kamara. Építész Kamara sincsen, csak Építészek Kamarája és Szövetsége. Van viszont Mérnöki Kamara, ide szeretném sorolni Simon Csabát, Dormán Istvánt és jómagamat. Tartószerkezeti tervezők és ebben a tevékenységben működők a Mérnöki Kamarába tartoznak, őket is szerepeltetni kellene a névjegyzékben. Papp Ferenc: Véleményem szerint az anyagnak bizottsági előkészítésekor kellett volna Krémer képviselőnek az előbb felsorolt neveket javasolnia. Krémer Józsefi Nem minősítettem senkit, csak további javaslatokat ) tettem. Ezeket a javaslatokat megtettem volna bizottsági ülésen, de akkor nem volt rá lehetőség, ezért próbáltam most kiegészíteni. Javasolom, hogy ezt a részt helyezzük vissza bizottsági szakaszba. Röst János: Véleményem szerint az 1. számú mellékletnél fel kellene sorolni azokat a kft-ket, amelyek kimaradtak. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy a szakértői névjegyzékben szerepelek, mint szakértő. Nem kívánok ezzel élni, ezért javasolom, hogy a szakértői névjegyzékben képviselők ne működjenek közre. Amennyiben bizottság delegálja őket, úqy természetesen részt veszek benne. Dr. Takács Anikó: Amikor bevezettem ezt a rendelettervezetet, mint előterjesztő, akkor elmondtam, hogy mely intézményekre, szervekre terjedhet ki a rendelet hatálya. Elmondtam, hogy "felhatalmazást kaptak arra, hogy rendeletben szabályozzák az általuk alapított helyi önkormányzati költségvetési szervek 28 vonatkozásában". A Közbeszerzésről szóló törvény egyértelműen meghatározza, hogy melyek azok az intézmények, szervek, amelyek helyi önkormányzati költségvetési szervnek minősülnek. Ezekre vonatkozóan van rendeletalkotási jogunk, de nem sorolhatjuk ide a gazdálkodó szervezeteket. A törvény ugyanúgy rájuk is vonatkozik, de helyi rendeletet nem alkothatunk rájuk. A szakértői névjegyzékre vonatkozó módosító javaslat szavazásra fog kerülni. Tarnóczky Attila: A díjazás ügyében (5. sz. melléklet) szeretném felhívni a figyelmet, hogy a b. ) változat alkalmazhatatlan, mert a nyújtott anyagi ellenérték aránytalanul nagy. Pl. 20 millió Ft-os beruházás esetében a résztvevőnek e szerint a szabály szerint 60 ezer Ft-ot kellene fizetni, ezzel szemben, ha a beruházás összege 20 000 001 Ft, akkor már csak 6 ezer Ft-ot. Véleményem szerint a beruházási összeg százalékában meghatározni a tiszteletdijat nem lenne megfelelő. Javasolom az a.) változatot, ahol mérsékelt díjak vannak megállapítva. Véleményem szerint a szakértői névjegyzékben (4. sz. melléklet) szerepeltetni kell a szakértők címét, valamint a foglalkozását. Felhívnám a figyelmet a 6. §-ra, hogy a szakértői bizottság nem kétfajta társaságból áll össze, hanem egy lista létezik a törvény szerint, a szakértői névsor, amelyben esetleg szerepelhetnek önkormányzati képviselők és bizottsági kültagok is, véleményem szerint viszont nem. Nyilvánvaló az is, hogy a testület, az önkormányzat ülése nem igazán alkalmas fórum arra, hogy ezt a listát összeállítsa. Javasolom, hogy a (2) bekezdés után kerüljön be egy új (3) bekezdés, mely szerint "a 4. számú melléklet szakértői névjegyzék összeállítása és karbantartása a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság feladata. A névjegyzék összeállításakor, módosításakor javaslatot kell kérni a közgyűlés más állandó bizottságaitól. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság naptárévenként egyszer megvizsgálja az elbírálóbizottságok működését, és dönt a szakértői névjegyzék esetleges módosításáról. A vizsgálat eredményéről és a névjegyzék módosításáról következő ülésén írásban tájékoztatja a közgyűlést." Javasolom most már a (4) bekezdésből kivenni, hogy "a jegyző által vezetett", mert ha elfogadják a javaslatomat, akkor az már a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság feladatai közé tartozna. Kérem a 7. §. (3) bekezdésének módosítását a következőképpen: "A polgármester, mint az ajánlatkérő nevében eljáró személy, döntéseiről a következő ülésen írásban tájékoztatja a közgyűlést. Amennyiben a bizottság javaslatától eltérő döntést hozott, döntését köteles indokolni." Amennyiben elfogadják az új (3) bekezdést, utána (4) bekezdésként a következő szerepelne: "A szakértői ^névjegyzékben nem szerepelhet közgyűlés, vagy állandó bizottságának tagja, a polgármesteri hivatal dolgozója." Meg kellene adni a lehetőséget, hogy a város ügyeibe mások is beleszólhassanak. A döntés joga úgy is a polgármester, a jegyző kezében van, ezért ha rosszul működne egy ilyen bizottság, akkor a polgármester, a jegyző a döntés során a hibát korrigálhatja. 29 Balogh György? Azok a javaslatok, melyek az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság részéről szerepelnek, változatlanul fennállnak, ha esetleg valaki ez ügyben véleményt mondana, akkor az elősegítené a könnyebb döntést. Kalmár István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a félhavi képviselő tiszteletdíjat javasolta tiszteletdíjként meghatározásra, mely valóban beépítésre került a tervezetbe. A bizottság döntése úgy szólt, hogy értékhatártól függetlenül a félhavi tiszteletdíjban javasolja megállapítani ezt az összeget. Az itt szereplő leírás tehát nem fedi teljes mértékben a bizottság javaslatát. Amikor a bizottságunk tárgyalta az előterjesztést, ez a 4. számú melléklet, amely a bizottságok összetételére vonatkozik - a.) és b.) pont -, nem állt teljes mértékben a rendelkezésre. Amikor olvastam az előterjesztésben, hogy legalább 3 tagú bizottságot kell létrehozni, valóban azt gondoltam, hogy ez egy nagyon kis létszámú bizottság lesz, és a szakmai szempontok fognak dominálni. Akár a "B", akár az "A" változatnak az 50 millió Ft feletti értékhatárát nézzük -pl. a Nyugdíjasház bírálóbizottság ügyénél, van egy tíztagú bizottság -, akkor gyakorlatilag olyan nagylétszámú bizottság alakul ki, és olyan nagy összegű tiszteletdíj lesz megállapítva, amely indokolatlanul növelni fogja a kiadásainkat. TüttS István: Támogatom azt a javaslatot, hogy a szakértői listát lényegesen bővítsük, mert ez nem mond ellent Kalmár képviselő által említettekkel. A felsorolásból kiderül, hogy néhány területre csak egy személy van megjelölve. Ezzel annak az eshetőségét sem zárjuk ki, hogy éppen érintett lesz a bizottságba behívott szakértő abban az ügyben, amiről döntést kell hoznia. Módosító javaslatom, hogy írásos nyilatkozattételt is tegyen a szakértői bizottság, hogy abban a kérdésben amiben döntenek, nem érintettek. Kelemen Z. Pál: A szakértői névjegyzék azt mutatja, hogy felhasználói oldalról nincs szakértés. Ha építünk egy iskolát, egy orvosi rendelőt, egy kórházat, vagy esetleg egy szociális f otthont, akkor elsősorban a pedagógusok, az orvosok, a szociális dolgozók tudják, hogy hogyan kell egy ilyen intézményt kialakítani. A szakértés oldaláról ez a rész teljesen kimaradt. Bizonyos fajta beruházásoknál ilyen fajta szakértőkre is szükség van, és maga a szakértés nem pusztán műszaki kérdés. Tarnóczky Attila: Egyetértek Kelemen képviselővel, és ezért szerepel a javaslatomban, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság kérje ki a többi bizottság javaslatát, hogy adott esetben más területet képviselő szakértők is szerepeljenek a szakértői névjegyzékben. Utána pedig úgy is polgármesteri jogkör eldönteni, hogy milyen ügyről van szó, ebből kiket válogat ki. Béres Márton: Kelemen Z. Pál képviselő felvetésére válaszolom, hogy a bizottságok akkor a bírálatot gyakorolják az adott kérdésben, amikor a szakterületek az adott beruházással, vagy más kérdéskörrel megismerkednek. Véleményem szerint csak ebben, nem pedig más esetekben van a képviselőknek véleménnyilvánítási lehetősége. Úgy gondolom, hogy egy egészen jó közbeszerzési helyi 30 rendelet formálódik, ennek az elfogadására korábban is szükség lett volna. A 4. számú melléklethez kapcsolódva elmondanám, hogy nem csak kanizsaiakban kellene gondolkodni, hanem ha Zalaegerszegen, Barcson vagy Kaposváron vannak jelesei a szakmának, elemi érdekünk, hogy területi megkülönböztetés nélkül ők is érdemben közreműködhessenek a munkában. Dr. Bárányi Enikő: A szakértői névjegyzékben felsorolt személyek valamennyien vállalják-e ezt a feladatot, és megkeresték-e őket? Imre Béla: Ez a névjegyzék a bizottsági ülések után alakult ki, megkeresésre nem volt mód. Ez egy javaslat, amit azzal a kiegészítéssel tudnánk mi is elképzelni, hogy egy bizottság meghatározza és karbantartja ezt a bizottsági összetételt. Suhai Sándor: Módosító javaslatként szavazni fogunk arról, hogy a 4. számú mellékletet a bizottság újra tárgyalja meg az itt elhangzottak alapján, és akkor a feltett kérdések, javaslatok is rendeződnek majd. Marton István: Örülök, hogy a közbeszerzési rendelettervezet a közgyűlés elé került, bár sokkal megfelelóbbnak találtam volna, ha mintegy másfél évvel ezelőtt kerül erre sor, mivel a közbeszerzési törvény már több mint egy éve hatályban van. Arra, hogy ma ezt meg tudjuk alkotni, csak akkor van esély, ha a szakértői névjegyzéket levesszük a napirendről, és Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság hatáskörébe utaljuk oly módon, ahogy Kelemen Z. Pál képviselő javasolta Tarnóczky képviselővel kiegészítve. Javasolom úgy elfogadni az előterjesztést, hogy a szakértői névjegyzék december 15-ig készüljön el. Egyetértek azzal, hogy a szakértői névjegyzékből képviselőt és bizottsági kültagot ki kell zárni. Javasolom, hogy a 3. számú melléklet b.) változatával ne foglalkozzunk, viszont új "B" változatként kérem elfogadni a Kalmár képviselő által elmondottakat, a módosításról kell először szavaztatni. Az új "B" változat úgy szerepeljen, hogy "értékhatártól függetlenül a félhavi", ezt kiegészíteném azzal, hogy "ez nem haladhatja meg a 3 havi képviselői tiszteletdíj mértékét." Elfogadásra javasolom a rendelet-tervezetet. Dr. Takács Anikó: Lenne egy módosító javaslatom a 6. §. (2) bekezdésére vonatkozóan, ugyanis ha megnézzük a 4. számú mellékletet - mind a beruházások, úgy a felújítások esetében -tanácskozási joggal vesz részt az ajánlatkérő nevében eljáró személy vagy megbízottja. Ennek megfelelően kiegészíteném ezt a bekezdést olyan módon, hogy a "A bizottság munkájában az ajánlatkérő nevében eljáró személy vagy az általa megbízott tag, és az üzemeltető képviselője tanácskozási joggal vehet részt." Örülök annak, hogy nem a jegyzőnek kell gondoskodni a szakmai névjegyzék összeállításáról. Teljes mértékben egyetértek Tarnóczky képviselő módosító javaslataival. Suhai Sándor: Marton képviselő javaslata, hogy december 15-ig legyen elkészítve ez a névjegyzék, melyet bizottság állít össze. Tarnóczky képviselő javaslata szerint a Gazgasági és 31 Városüzemeltetési Bizottság állítsa össze és tartsa is karban a névj egyzéket. Tarnóczky Attila: Javasolom, hogy a közgyűlés egy külön határozatot hozzon arról, hogy december 15-i határidővel felkéri a bizottságot ennek az összeállítására, mert rendeletben ilyen határidő nem szerepelhet. Dr. Takács Anikó: A mellékletet ki kell venni, kell hozni egy határozati javaslatot, illetőleg a közgyűlésnek meg kell szavazni, hogy december 15-ig készítsék el a bizottságok ezt a szakértői névjegyzéket, a felelős Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke. Suhai Sándor: Aki egyetért ezzel a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai S&ndor: Tarnóczky Attila, Marton István, Kalmár István képviselők javasolták, hogy a "B" változatot hagyjuk ki, és az "A" változat maradjon, azzal a kikötéssel, hogy "értékhatártól függetlenül félhavi illetményt nem érheti el, tehát maximum 3 hónapos illetményt érhet el ez az összeg. Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a javaslattal? Dr. Takács Anikó: Igen. Suhai Sándor: Aki egyetért a módosító javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai S&ndor: Tarnóczky képviselő a 6. § (2) bekezdése után egy új (3) bekezdést javasolt. Dr. Tak&cs Anikó: A jelenlegi (3) bekezdés módosul, és értelemszerűen a többi bekezdés is változik. "A 4. számú melléklet szakértői névjegyzék összeállítása és karbantartása a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság feladata, névjegyzékösszeállításkor, módosításkor javaslatot kell kérni a közgyűlés más állandó bizottságaitól. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság naptári évenként egyszer megvizsgálja az elbiráló''bizottságók működését, és dönt a «szakértői névjegyzék esetleges módosításáról. A vizsgálat eredményéről és a névjegyzék módosításáról következő ülésén írásban tájékoztatja a közgyűlést." Ha a névjegyzéket módosítom, - a névjegyzék a rendelet mellékleteként kell, hogy szerepeljen - akkor a mellékletét is módosítani kell rendelettel. Nem értek egyet ezzel a módosító javaslattal. Ha erre évente egyszer kerül sor, akkor egyetértek a javaslattal. 32 Suhai Sándor; Aki egyetért a felolvasott módosító javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Takács Anikó: A 6. § (4) bekezdésére a következő javaslat hangzott el: "Intézményi ajánlatkérés esetén a bizottságba egy tagot a polgármester delegál szakmai névjegyzékben szereplő személyek közül." Egyetértek a módosító javaslattal. Suhai Sándor: Aki egyetért az ismertetett javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Takács Anikó: A 7. §. (3) bekezdésére a következő javaslat hangzott el: "A polgármester, mint az ajánlatkérő nevében eljáró személy döntéseiről a következő ülésén írásban tájékoztatja a közgyűlést. Amennyiben a bizottság javaslatától eltérő döntést hozott, döntését köteles indokolni." A módosító javaslatot elfogadom. Suhai Sándor: Aki egyetért az ismertetett javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Takács Anikó: A 7. § (4) bekezdésére a következő javaslat hangzott el: "A szakértői névjegyzékben nem szerepelhet közgyűlés, vagy állandó bizottságának tagja, a polgármesteri hivatal dolgozója." Suhai Sándor: Kérdezem az előterjesztőt egyetért-e a módosító javaslattal? Dr. Takács Anikó: Nem értek vele egyet. riuhai Sándor: Aki egyetért ''rarnóczky képviselő módosító javaslatával, hogy a szakértői névjegyzékben képviselő és polgármesteri hivatali dolgozó nem szerepelhet, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazatattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 33 Dr. Takács Anikó: Módosító javaslatom volt, hogy a 6. szakasz (2) bekezdése a következővel egészüljön ki: "A bizottság munkájában az ajánlatkérő nevében eljáró személy vagy az általa megbízottak és az üzemeltető képviselője tanácskozási joggal vehet részt." Suhai Sándor: Aki egyetért jegyzőnó módosító javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tütt5 István: Módosító javaslatom volt a 6. paragrafus (1) bekezdésének kiegészítése, "a felkért szakértő adjon nyilatkozattételt arról, hogy az ügyben nem érintett. Suhai Sándor: Tehát mielőtt felkérem a szakértőt, vegyen részt a beruházásban, nyilatkoztassam, hogy nincs érdekeltsége a beruházásban? TüttS István: Igen. Suahi Sándor: Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a javaslattal? Dr. Takács Anikó: Nem értek ezzel egyet, mert a közbeszerzési törvény 31. paragrafus (4) bekezdése kimondja, hogy "Az ajánlatok elbírálására létrehozott bizottság tagja, az elbírálásba bevont szakértő, valamint az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot hozó személy nem lehet az, akire a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok az ajánlattevővel, illetve hozzátartozójával kapcsolatban állnak fenn." Tarnóczky Attila: Az alpolgármester által javasolt nem szerepel a törvényben, miszerint a polgármesternek előzetesen egy nyilatkozatot kell kérni, hogy a törvényi feltételeknek megfelel-e a jelölt. Dr. Takács Anikó: Mint előterjesztő továbbra sem értek ezzel egyet. Suhai Sándor: Aki egyetért az alpolgármester úr módosító javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a rendelet-tervezettel - figyelemmel a módosításokra -, és a határozati javaslattal, amelyik a 4. sz. melléklettel kapcsolatosan intézkedik, egyetért, kérem szavazzon. 34 A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 272/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy a szakértői névjegyzéket 1996. december 15-ig készítse el, és terjessze a közgyűlés elé, melyhez előzetesen kérje más bizottságok véleményét, javaslatát is. Határidő: 1996. december 15. Felelős : Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati arányokkal a következő rendeletet alkotja: 32/1996. (XI. 5.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/1996. (XI. 5.) számú rendelete a közbeszerzésekről (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 5.) Javaslat az önkormányzati költségvetési intézmények alapító okiratának elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Dr. Horváth György: Az oktatás strukturális átszervezése folyamatban van, a mai vagy a következő ülésen a középiskolai rész is lezárul. Az új viszonyokhoz úgy kell alkalmazkodni, hogy az alapító okiratokat újjá kellett alakítani, mely már tükrözi a koncepciót, azokat a változásokat, melyek eddig megvalósultak. Azért szükséges a vezetői kinevezések előtt elfogadni, mert ezek ismerete meghatározza az intézmény működését. Kérem az előterjesztés elfogadását. Béres M&rton: Korábban tettem arra javaslatot, hogy a közgyűlés határozzon az intézmenyek alapító okiratainak rendbetételéről, mely határidejének szeptember 30-t fogadta el a testület. Az alapító okiratokban megjelennek az intézmények önállósági garanciái, melyet kedvező folyamatnak tartok, viszont az egyes intézményeknek az intézményi önállósága nagy mértékben eltér. Egészen más azoknak az óvodáknak a helyzete, amelyek iskolákkal kerültek összevonásra és más azoké, akik más intézményekkel kényszerültek társulni. Véleményem szerint ez az átmenet érdekes disszonanciája. Reményem szerint a jövőben az óvodákat is 35 elérheti ez a fajta intézményi önállóság, amely ezeknek az intézményeknek a nagykorúsítását is jelenti. A város társadalmigazdasági programja lenne az a mérföldkő, amelyből minden további dolog következik. Nem tudom, hogy a majd megtárgyalandó társadalmi-gazdasági stratégiai kérdések hogyan fogják érinteni az állandóságot, stabilitást, nem beszélve most a törvény szintű szabályozás labilitásáról. Kényszermegoldásként az alapító okiratokat el tudom fogadni. Hiánynak érzem, hogy további 3 óvoda alapító okirata nincs a testület előtt (Attila, Rózsa Uti Óvodák) . Kérdezem, miért nem kerültek ezek a közgyűlés elé és mi az a határidő, amikor ezeknek az intézményeknek az alapító okiratával is foglalkozhat a testület? Dr. Horváth György: A cselekvési program pontosan tartalmazza, hogy december 31-ig kell elkészíteni az összes intézmény alapító okiratát, mely határidőre elkészül. Az önállóságról, tehát az óvodák jelenlegi felállásáról pedig a közgyűlés döntött. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A határidő megállapítása után a közoktatási törvény módosítása kötelezően előírta 1996. december 31-ig az összes alapító okirat felülvizsgálatát, hiszen bizonyos változások történtek az intézmények típusának megjelölésében. A felülvizsgálat során is egyeztetési kötelezettségünk van az intézményekkel, ezért előrevettük azokat az intézményeket, ahol szervezeti átalakítás történt és intézményvezető kerül kinevezésre. A decemberi közgyűlésre be kell terjesztenünk a teljes anyagot. Az alapító okirat kötelező törvényi előírásokat és azokat a nevelési, pedagógiai programokat tartalmazza, melyeket a közgyűlés a koncepcióban elfogadott. Véleményem szerint a társadalmi-gazdasági programnak a középiskolai alapító okiratoknál lehet befolyásoló hatása, de erre majd a koncepció tárgyalásánál kell kitérni. Béres Márton: Véleményem szerint az, hogy milyen erőforrásokat teremt a város a fejlesztési, beruházási célra, az a jelenlegi intézményrendszer működtetésével is összefügg és nem jelenti azt, hogy a mai intézményrendszer minden tekintetben változatlan marad, jóllehet más keretek között is megfelelhet ezeknek a törvényi előírásoknak. Magyar József: Javasolom azokban az esetekben, ahol két pályázó van, a székhelyet és a telephelyet ne szavazza meg a közgyűlés most az alapító okiratban, mert ha két pályázó van, akkor ezek változhatnak. Nem tudok róla, hogy a közgyűlés elfogadta volna az óvodák új körzethatárát. Javasolom a felvételi körzethatár helyett beírni, hogy az a város területe, hiszen ha szabad iskola és " óvodává lassítás van a városban, akkor nincs szükség felvételi körzethatárra. Az alapító okirat 7. pontját javasolom módosítani a következőképpen: "Az intézmény évfolyamainak száma: óvodakorúak ellátása 3-tól legfeljebb 7 éves korig." Tarnóczky Attila: A határozati javaslatban feltétlenül szerepeltetni kell minden itt szereplő intézmény nevét, különben 36 nem lehet tudni, hogy a határozat keretében mely intézmények alapító okiratát hagyta jóvá a közgyűlés. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A törvény kötelezően előírja, hogy az a székhely a kettő intézményegység közül, ahol a vezető kinevezésre került. Az közoktatási törvény módosítása kötelezően előírja a felvételi körzethatár kijelölését, amely pillanatnyilag a gyermek körzethatárokkal esik egybe Nagykanizsán, mely nem azt jelenti, hogy oda kell vinni a gyereket, hanem továbbra is szabad iskola és óvodaválasztás van, de annak az intézményvezetőnek kötelező felvennie, akinek a körzetébe esik az óvodás. Az alapító okirat 7. pontjára tett javaslatnak nincs akadálya az óvodák esetében, de az iskolák esetében már igen. Egyetértek Tarnóczky képviselővel, kérem kerüljön a határozati javaslat kiegészítésre. Kalm&r István: A kiskanizsai iskola kivételével a többi alapító okirat 5. pontjában a számlaszám és az adószám fel van cserélve, kérem ennek helyesbítését. Suhai Sándor: Magyar képviselő javasolta az alapító okirat 7. pontját a következőképpen módosítani: "Az intézmény évfolyamainak száma: óvodakorúak ellátása 3-tól legfeljebb 7 éves korig." Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a javaslattal? Dr. Horváth György: Igen. Suhai Sándor: Aki egyetért Magyar képviselő módosító javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Kérdezem Magyar képviselőt, fenntartja-e a körzethatárra vonatkozó javaslatát? Magyar József: Elhangzott, hogy törvényt sértünk azzal, ha a "felvételi körzethatár" kifejezést nem írjuk be az alapító okiratba. Viszont azzal vitatkozom, hogy ezt nem ahhoz a megjelöléshez kellene írni, hogy "az intézmény működési területe". Véleményem szerint egy másik pontban le kellene írni, hogy mi a kötelezettsége az óvodának. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A közgyűlés elé kerül majd önálló napirendként - mivel törvényi kötelezettség - a felvételi körzethatárok kijelölése óvodákban és az általános iskolákban. Ha ez megtörténik, akkor ez melléklete lesz az alapító okiratnak. A nyomtatvány kötelezően előírja, hogy milyen megnevezést kell tartalmaznia az alapító okiratnak, így "az intézmény működési területe" megnevezés is kötelező. 37 Suhai Sándor: Tarnóczky képviselő javasolta, hogy soroljuk fel tételesen a határozati javaslatban az intézmények okiratát. Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a javaslattal? Dr. Horváth György: Nem egészen értek egyet, mert nem alapító okiratokat fogadunk el, hanem egy-egy alapító okiratot, tehát mindegyiket külön. A felsorolásnak viszont nincs akadálya. Dr. Takács Anikó: Fel kell sorolni, mert az eredeti határozati javaslat is tartalmazza az összes intézmény alapító okiratát, mely úgy szól, hogy "... az önkormányzati intézmények alapító okiratát a mellékletek szerint hagyja jóvá." Igaza van Tarnóczky képviselőnek abban, hogy miután sok önkormányzati intézmény van, ezért nevezzük meg, hogy mely intézmény alapító okiratát fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a határozati javaslatban tételesen soroljuk fel az intézményeket, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért az előterjesztéssel - a módosításokra figyelemmel -, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 273/1996. számú határozat 1.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88. § (3) bekezdése és az 1996. évi LXII. tv. 30. § apján az 1. számú Óvoda (Csokonai-Sánc) 2. számú Óvoda (Kossuth tér-Platán sor) 3. számú Óvoda (Kiskanizsa-Bajcsa) 4. számú Óvoda (Rozgonyi-Arany) 5. számú Óvoda (Űrhajós-Korvin) 6. számú Óvoda (Kisfaludy-Szent Imre úti) Általános Iskola Kiskanizsa alapító okiratát a mellékletek szerint jóváhagyja. ... .,w Az alapító okiratok 7. pontja a következőképpen módosul: "Az intézmény évfolyamainak száma: óvodakorúak ellátása 3-tól legfeljebb 7 éves korig." 38 2.) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az Alapító Okiratok aláírására. Határidó: 1996. december 1. Felelós : Suhai Sándor polgármester 6.) Javaslat oktatási-nevelési intézmények vezetői megbízására (írásban) Előadó; Dr. Horváth Gyögy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Dr. Horváth György8 Az előterjesztést az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság és a szakbizottságok megtárgyalták. Az óvodai intézményeket Mayer Ferenc a szakbizottság vezetője, míg az általános iskolát és a művelődési házat Zsoldos Ferenc képviselő fogja előterjeszteni. Mayer Ferenc: Meggyőződésem, hogy a pályázati eljárás során a Művelődési Osztály és a bizottságok teljes körűen jártak el. A 6 vezetői helyre 10 pályázat érkezett, melyből mind a 10 megfelelt a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek. Az óvodai szakbizottság tagjai a pályázatokat értékelték és javaslatukat továbbították az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságnak. A Művelődési Osztály és az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság egy-egy képviselője valamennyi óvodában jelen voltak akkor, amikor a nevelőtestületek szakmai véleményt mondtak a pályázatokról. Ezek után került sor az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság ülésére, ahol kialakultak a vélemények, melyeket az előterjesztés tartalmaz. Suhai Sándor: Az 1. számú Óvoda (Csokonai-Sánc) óvodavezetői álláshelyére egy pályázat érkezett. A pályázó Hartainé Bobay Éva. Megkérdezem a pályázót, kéri-e a zárt ülésen való tárgyalást? Hartainé Bobay Éva: Nem kérek zárt ülést. Suhai Sándor: Kívánja-e kiegészíteni pályázatát? Hartainé Bobay Éva: Nem kívánom kiegészíteni. Dr. Baranvi Enikő: Örömmel olvastam egy évvel ezelőtt Hartainé Bobay Éva pályázatát, amikor a Kisfaludy Óvoda vezetői állására pályázott. Egy évig megbízott vezetőként dolgozott a Csokonai Óvodában. Pályázatát a bizottság - egyértelműen támogatta. Továbbiakban is jó munkát kívánok a krónikus beteg gyermekek foglalkoztatásához. Röst János: Jelenleg azt az elvet követtük, hogy összevontunk intézményeket ugyanazzal az alapbérrel és pótlékkal. Véleményem szerint ha többletteljesítményt várunk el, akkor ahhoz mellé kell rendelni többletjövedelmet. Javasolom, hogy a nyertes pályázók 39 pótlékát 150%-ban állapítsa meg a közgyűlés, tehát 50%-os pótlékemelést javasolok. Dr. Pintérné Grundmann Frida; Tájékoztatom a közgyűlést, hogy a jelenlegi pótlék 200%, ha 50% módosítást javasol Röst képviselő, akkor ez 250% lesz. Ha a közgyűlés egy ilyen nagyságrendű intézménynél, mint az óvoda ezt megteszi, akkor javasolni fogom az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságnak, hogy vizsgálják felül az általános és középiskolákban a vezetők pótlékait is. Röst János: Az előterjesztésben a kötelező minimum van megjelölve pótléknak. Ha ez kötelező minimum, akkor ezt lehet emelni. Ugyanez az elv érvényesül a kiskanizsai iskolánál, ahol 250%-os pótlék szerepel az előterjesztésben. Az óvodáknál is hasonlót kérek, mint ami a kiskanizsai iskolánál történt. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A kiskanizsai általános iskola 24 tanulócsoportot, 10 napközis csoportot és több célú feladatot, tehát szakiskolai és általános iskolai feladatot ellátó, valamint önállóan gazdálkodó intézmény. Magyar József: Annak idején azoknak volt igazuk, akik azt javasolták az óvodaösszevonásoknál, hogy ne egy nagyobb óvodát vonjunk össze egy kicsivel, hanem a minőségre, az óvoda jellegére legyünk tekintettel. Sajnos ez nem következett be. A nevelőtestület - amely most a kisóvoda és a nagyóvoda nevelőtestületét jelenti -, szavazatának végeredménye teljesen egyértelmű, kiszámítható számomra. A bizottság ennek megfelelően hozta meg döntését és egyetlen egy olyan eset nem történt, ahol a nevelőtestülettel ellentétes lett volna a bizottság állásfoglalása. Mindig a nagyobb óvoda felé dőlt el a nevelőtestületi vélemény. A kisebb óvoda dolgozói nyilvánvalóan mind a két pályázatot maximálisan elfogadták, hiszen az előterjesztésből az is kiderül, hogy bizonyos fajta leépítésekre sor kerül. Hiányolom, hogy nem foglalkoztunk pl. azzal, hogyan fog történni az igazgatóságokba a beiratkozás. Az igazgató mondja majd meg, hogy melyik óvodába küldje a gyermeket, vagy a szülőnek lesz továbbra is joga ahhoz, hogy az igazgatóságon belül óvodákba iratkozzon be? A döntésnél nem vette figyelembe a bizottság, hogy az eddig végzett munka milyen lehetett, hogyan alakult a beiratkozás az egyes óvodákba? A jövőre vonatkozóan javasolom az eddig végzett munka figyelembe vételét is. Mayer Ferenc: Az 1. sz. Óvodának egy nevelőtestülete van. Törvénytelenül járt volna el a bizottság, ha nem egy dolgozói közösségként, egy nevelőtestületként tekintette voln* a két óvodában dolgozókat. Véleményem szerint erről akkor kellett volna gondolkodni, amikor döntött a közgyűlés a két óvoda összevonásáról. Nem kellene most a beiratás részleteit tárgyalni. Ha a közgyűlés megbízik abban a személyben, akit kinevez felelős vezetőnek, akkor ez annak bizalmát is jelenti, hogy korrektül le tud bonyolítani egy beiratást. 40 Suhai Sándor: Most személyi kérdések vannak napirenden, kérem ezzel foglalkozzon csak a közgyűlés. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A nevelőtestület szakértői bizottságként működik ebben az esetben. Véleményem szerint nem kérdőjelezhető meg a szakértői tevékenység. Ellenpéldát tudok felhozni Magyar képviselő felvetésére. Az egyik óvodánál a kis óvoda is a nagy óvoda által benyújtott programot szavazta meg, tehát 92%-ot kapott az az óvoda. Törvény által egyértelműen szabályozott, hogy szakértő vizsgálhatja a vezető szakmai munkáját. A beiratkozás időpontját a közgyűlés tűzi ki és a vezető írja be az óvodást. Dr. Horváth György: Magyar képviselő Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság döntésével kapcsolatos bírálatát visszautasítom. Lehet, hogy a bizottság rosszul döntött, de becsületesen. Magyar József: Nem kioktatást vártam képviselőtársaimtól, hanem választ. Dr. Kerekes József: Mayer képviselőtől kérek magyarázatot az előterjesztésben szereplő százalékos arányokkal kapcsolatban. Az 1., 2., 5. számú Óvodáknál egy pályázó volt, 100%-os szavazatot kaptak. A 3. számú Óvoda is rendben van, ahol a két jelöltre adott szavazatok száma kiteszi a 100%-ot. A 4. számú Óvodánál 104%, a 6. számú Óvodánál pedig 138% jön ki. Ez csak úgy történhetett meg, ha az egyik nevelőtestületi tag mindkét jelöltre szavazott, ekkor viszont érvénytelen a szavazata. Mayer Ferenc: Minden bizonnyal úgy jön ki ez a százalékos arány, hogy a nevelőtestületi tagok közül volt, aki mindkét jelöltre szavazott. Véleményem szerint ezzel nem követett el törvénytelenséget, hiszen a vezető kiválasztása nem a nevelőtestület joga, hanem a közgyűlésé. Előfordulhatott volna az is, hogy mind a két vagy három jelölt a nevelőtestület 100%-os támogatottságát élvezi. Suhai Sándor: A képviselők viszont nem szavazhatnak két jelöltre, hiszen nekünk választani kell. A nevelőtestület viszont elfogadhatónak tarthatja mindkét jelölt szakmai programját. Balogh György: A mai szavazáskor technikai megoldást javasolok azért, hogy dönteni tudjon a közgyűlés. Suhai Sándor: Két pályázó esetében nincs szükség a kétfordulós rendszerre, három pályázónál már igen. Az előfordulhat, hogy egyik S3m kapja iueg a minősített többséget, olyan viszont nincs, hogy mindkettő megkapja. Ezért mondtam, hogy a képviselők nem szavazhatnak mindkét pályázóra, hanem választani kell közülük. Baloqh György: Szeretném azért a szavazás megkezdése előtt elmondani véleményemet a szavazás módjáról és majd utána döntünk róla. 41 Tarnóczky Attila: Van-e joga valakinek moralizálni arról a helyzetről, amelybe az összevonások révén kerültünk? Véleményem szerint van, főleg annak, aki az összevonásokat nem szavazta meg és Magyar képviselő ilyen. Van-e joga a képviselőnek két "igen"-nel szavazni? Véleményem szerint van, mert az előttünk lévő készüléken nincs fizikailag megtiltva, hogy kétszer lligen"-nel szavazzunk. Törvény sem tiltja. Az előfordulhat, hogy mindkét jelölt megkapja az abszolút többséget, , de ha 5 pályázó lenne egy vezetői helyre, akkor a kétszeres "igen" szavazatok megtiltásával gyakorlatilag senki sem kaphatna abszolút többséget. Kelemen Z. Pál: Felhívom a figyelmet az SZMSZ 16. §-ra, amely kimondja, hogy aki eltér a tárgytól, azt az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra. Marton István: Ha további hozzászólások vannak, akkor javasolom az 1. számú Óvoda vezetői állását levenni pillanatnyilag a napirendről és az általános vita keretében folytassuk a tárgyalást. Elfogadhatatlannak tartom, hogy az 1. számú Óvoda vezetői állására pályázó személy az általános vitánkat hallgatja már hosszú ideje. Két megoldás van, vagy visszatérünk az általános vitára vagy pedig döntünk az 1. számú Óvoda vezetői pályázatáról. Suhai Sándor: Lezárom az általános vitát, kérem a közgyűlést térjen rá az 1. számú Óvoda vezetői állának betöltésével kapcsolatos témára. Papp Ferenc: Mindkét alkalommal részt vettem azon a nevelőtestületi ülésen, ahol a pályázatot tárgyalták. A nevelőtestület döntő többsége mindkét esetben több mint 90%-kal Hartainé Bobay Évát támogatta. Mindkét alkalommal a nevelők egyértelműen kifejezték az együttdolgozási kézségüket. Valóban egy olyan vezetőt ismerhettem meg, akit eddigi tevékenysége és színvonalas pályázata alapján ajánlok megválasztásra. Balogh György: Szavazás előtt tisztázzuk a szavazás menetét. Suhai Sándor: Mivel itt egy pályázó van, ezért most szavazzunk és a 2. számú Óvoda vezetői állás betöltésének tárgyalása előtt terjessze elő Balogh képviselő a szavazás módjára vonatkozó elképzelését. Aki egyetért azzal, hocfy Hartainé Bobay Éva a következő öt tanévben az 1. számú Óvoda vezetői teendőit ellássa, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Gratulálok Hartainé Bobay Évának. A besorolás szerinti alapbére 31.800 Ft, pótléka a kötelező minimum 19.600 Ft. Kérem Röst képviselőt, most tegye meg módosító javaslatát. 42 Röst János: Az osztályvezetőnő elmondta, hogy 200%-os pótlék van, az előterjesztésben viszont kötelező minimum szerepel. Véleményem szerint a kötelező minimum a 100%-ot jelenti és ehhez képest lehet emelni. Ha nem így van, akkor javasolom a 250%-ot. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A törvény kötelező minimumként írja elő a 200%-ot magasabb vezetőnek. Ez azt jelenti, hogy ezt a közgyűlés köteles megadni, ha ennél többet kívánnak adni, akkor ehhez képest kell emelni. Röst János: 250%-ot javasolok. Suhai Sándor: A 250% 24.500 Ft-ot jelent. Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a javaslattal? Dr. Horváth György: Nem értek ezzel egyet. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Hartainé Bobay Éva pótléka 24.500 Ft legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 4 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki az előterjesztésben szereplő besorolás szerinti 31.800 Ft-os alapbérrel és a 19.600 Ft-os pótlékkal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Eredményes munkát kívánok az elkövetkező időszakban Hartainé Bobay Évának. Baloqh György: Véleményem szerint a szavazás módjának elfogadtatásával elő tudom segíteni, hogy minden összevont intézmény élére kinevezésre kerüljön valaki. Ha egy pályázó van, akkor egyértelmű, hogy igen-nel vagy nem-mel szavazunk. Két pályázó esetén két fordulós szavazási módot tartok indokoltnak. Ma a 26 képviselőből 24 van jelen, 14 igen szavazat kell ahhoz, hogy valaki kinevezésre kerüljön. Ha mindenki igen gombot nyom, akkor előfordulhat az az eset, hogy 13-13 igen szavazat van, tehát nem kerül kinevezésre senki. Első fordulóban arról mondunk véleményt, hogy javasoljuk-e, alkalmasnak találjuk-e, hogy vezető legyen. Amennyiben mindkét pályázó legalább 14 igen szavazatot kapott az első fordulóban, altkor a második fordulóban már csak egy esetben lehet igen-nel szavazni. Valószínűsíthető, hogy ezzel a megoldással könnyebb a döntés. Ha öt pályázó van, akkor nem két forduló lesz, hanem attól függően változik, hogy mennyi pályázó kapja meg a 14 igen szavazatot. Dr. Takács Anikó: Nem értek Önnel egyet, és furcsállom, hogy ez az elvi vita a szavazás kérdésében most jön elő, nem most szavazunk először kinevezés tekintetében. Az a véleményem, hogy 43 igaza volt a Közigazgatási Hivatalnak, amikor a jegyzőválasztással kapcsolatban törvényességi észrevételt tett. Ha két pályázó van, a kettő közül Önöknek fel kell vállalni azt, hogy melyik kerüljön az intézmény élére. Mi értelme bevezetni a két fordulót, azért, hogy akkor még egyszer szavazzanak? Az első szavazással mind a kettőt alkalmasnak találják, majd a második fordulónál eldöntik, hogy a kettő közül melyikük az alkalmasabb. Véleményem szerint ez nagyon logikátlan, mert két ember van és az egyikre adom a voksot, eldöntöm magamban azt, hogy egy intézmény vezetői helyére két ember pályázott, a kettő közül melyiket találom alkalmasabbnak. Suhai Sándor; Egyetértek jegyzőnővel, nem tartom megfelelőnek a két forduló tartását, az első fordulóban minősítünk? És ha egyiket sem tartom alkalmasnak, akkor nem is szavazhatok? Javasolom, maradjunk a Közigazgatási Hivatal által előírt formulánál, válasszunk a két jelölt között, és ha megkapja az egyik, akkor természetesen intézményvezetőként szerepel. Tarnóczky Attila: Az előbb azt mondtam, hogy a képviselőnek nem lehet megtiltani, hogy kétszer igennel szavazzon, háromszor igennel szavazzon, az nincs ellentmondásban a Közigazgatási Hivatal állásfoglalásával, mert ha a két jelölt közül első szavazásban az első jelölt megkapta a többséget, akkor 6 meg lett választva. Tegyük fel, hogy az első nem kapta meg a többséget, akkor meg kellene engedni, akik meggondolták magukat, - hogy mégis legyen igazgatója a testületnek -, akkor kell szavazni a második jelöltről, és vagy 6 megkapja, vagy nem. Ha egyik jelölt sem kapott többséget, akkor a szavazás lezárult. Suhai Sándor; Jegyzőnő szerint törvénytelen lenne, ha eltérnénk ettől a szavazási módtól, amit a Közigazgatási Hivatal javasolt nekünk. Kelemen Z. Pál: Nem arról döntünk, hogy melyik alkalmas, mindkettő alkalmas, ahol két jelölt van, erről a bizottság már döntött. A mi feladatunk, hogy válasszunk a két jelölt között. Röst János: A Közigazgatási Hivatal nem úgy értelmezte, ahogy mi. Ugyanis ebben az esetben egy szavazás még hiányzott. Ha az utolsó procedúrában a közgyűlés még egyszer szavazott volna, akkor az megfelelő lett volna, de ezt elmulasztotta. Csatlakozom Tarnóczky Attilához, ez nem olyan típusú választás, mint az, amely szavazólapon történik, ahol van egy cédula és kihúzok egy nevet. Időben és térben a kettő egymástól elválik, mert kétszer szavazok három gombbal. Akkor elvileg, ha két igen nem lehet, akkor nem lehet két nem sem, ebből az következik, hogy az első jelölt, ha nem kapja meg a többséget, akkor ki kellene hirdetni-ugyanilyen logika alapján a másodikat győztesnek. Véleményem szerint a két "igen", két "nem" szavazás teljesen törvényes. Dr. Takács Anikó: Ha titkos szavazás van, akkor hogyan szavaznak? Röst János; Ha egy szavazólapon szerepelnek a jelöltek, akkor megint mást jelent, de a jelenlegi törvénykezés nem ezt tételezi fel, hanem két ütemben szavaz a közgyűlés és két személyre. 44 Suhai Sándor: Kérem értsenek egyet a jegyzőnővel és javasolom, hogy foglalkozzunk a II. számú Óvoda vezetőjének a kinevezésével. Dr. Baranvi Enikő: Jogom van két "nem,,-et, vagy két "tartózkodásit megnyomni, tehát 23 szavazat közül lehet 46 tartózkodás. A második jelöltet is meg kell szavaztatni. Suhai Sándor: Jegyzőnőé a döntő szó, ha azt mondja, hogy ezekkel az értelmezésekkel törvényességi szempontból nem ért egyet, meg sem szavaztatom. Kérdezem jegyzőnőt, törvényes-e a felvetett javaslat? Dr. Takács Anikó: Nem. Tartom magam az elmondottakhoz. Suhai Sándor: Két jelölt van, ezért egy fordulóban szavazunk, két "igen" szavazatot nem lehet leadni. A 2. számú Óvodához egy pályázat érkezett. Kérdezem Polgár Péternét kéri-e zárt ülés tartását? Polgár Péterné: Nem kérek zárt ülést. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni Polgár Péterné pályázatát, és úgy dönt, hogy következő 5 évre a 2. számú Óvoda Igazgatóság vezetője legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Polgár Péterné besorolás szerinti alapbére 34.700 Ft, pótléka a kötelező minimum 19.600 Ft. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Gratulálok Polgár Péternének, eredményes munkát kívánok. A 3. számú Óvodába intézményvezetői állásra két pályázat érkezett. Az egyik Horváth Lászlóné a korábbi bajcsai óvoda vezetője, és Dr. Szalai Árpádné a korábbi III. számú Óvodai Igazgatóság, majd az ismét Bajcsával kibővült intézmény vezetője. Kérdezem Horváth LászIónét, kéri-e a zárt ülés tartását? Horváth Lászlóné: Nem kérek zárt ülést. Suhai Sándor: Kérdezem Dr. Szalai Árpadnéx. kéri-e zárt ülés tartását? Dr. Szalai Árpádné: Nem kérek zárt ülést. Horváth Lászlóné: Úgy látom, hogy a jövő szempontjából meghatározó és fontos, - ha már az óvodákat így összekapcsolták -hogy mindegyik óvodában a szakmai önállóság megmaradjon, hiszen így tudjuk a sokszínűséget biztosítani. Véleményem szerint 45 szemléletváltásra van szükség elsősorban az óvónők részéről, hiszen a következő évek feladata az lesz, hogy nekünk kell elkészíteni az óvoda helyi programjait, melyhez másként, korszerűen gondolkodó emberekre van szükség, ezért határoztam meg sok ilyen jellegű feladatot a dolgozatomban. Az óvodákban eddig folyt munka pozitív volt, az elkövetkezendő évek feladata is erre épül: a gyerekközpontúságra, a rendre, a naprakészségre. Úgy gondolom, hogy az óvónői egyéniség és a szabadság együttes kiaknázásával lehetőséget kell adni az óvónőknek arra, hogy önmagukat megvalósítsák, mert az új piacgazdaság egy másfajta embertípust kíván. Az óvoda vezetője vezetőként és óvónőként is meghatározó szerepet tölt be nemcsak a gyerek, hanem a szülő oldaláról is. Suhai Sándor: Megkérdezem Dr. Szalai Árpádnét kíván-e szóbeli kiegészítést tenni? Dr. Szalai Árpádné: Nem. Dr. Kerekes József: Horváth Lászlóné említette, hogy az egyéniségét szeretné kibontakoztatni, a holnapnak másképpen gondolkodó emberek kellenek. Hogyan gondolja a felkészítést óvodáskorú gyermekek esetében? Horváth Lászlóné: A társadalom mindig mozgásban van, mely másfajta embertípust kíván. A gyerekek nevelésekor megadom nekik egyéni szabadságukat, és hagyom, hogy saját maguk oldják meg a saját problémáikat, konfliktusaikat, ezzel konfliktustúr6 gyermekeket tudok nevelni. Bicsák Miklós: Kérdezem Horváth LászIónét, ha elnyeri a pályázatot, akkor továbbiakban is dolgozna a csoportban, és mellette elősegítené a gyermekek képzését? Horváth Lászlóné: Úgy gondolom, hogy nagyon nehéz dolog lenne csoportban dolgozni, meg egy ekkora intézményt koordinálni. Meg tudom érteni az ott dolgozó kollégákat, mert ugyanazokat a problémákat éljük át. Suhai Sándor: Aki elfogadja Horváth Lászlóné vezetői megbízatását a 3. számú Óvodában, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki elfogadja űr. Szalai- Árpádné vezetői megbízatását a 3. számú Óvodában, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 11 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 46 Suhai Sándor: Megválasztott vezetője nincs az óvodának, de van megbízott vezetője, mindaddig míg újra pályáztatunk és az új pályázat alapján, a szavazást majd a későbbiekben a pályázatok ismeretében megejtjük. Jelenleg az intézmény megbízott vezetője Dr. Szalai Árpádné. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A magasabb vezető kinevezéséig szól a jelenlegi vezető megbízatása. Kérem a közgyűlést döntsön arról, hogy a tanév végéig tartson a jelenlegi vezető megbízatása és tanév közben ne írjon ki pályázatot. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a tanév végéig tartson a jelenlegi vezető megbízatása, és tanév közben ne írjunk ki pályázatot, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással, a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A 4. számú Óvodába az összevont intézményi vezetőhelyre két pályázat érkezett. A két pályázó Borsos Péterné, a korábbi Rozgonyi, majd az összevont óvoda megbízott vezetője, és Lugosiné Csász Klára az Arany János Úti Óvoda volt vezetőhelyettese . Megkérdezem Borsos Péternét, kéri-e zárt ülés tartását? Borsos Péterné: Nem kérek zárt ülést. Suhai Sándor: Megkérdezem Lugosiné Csász Klárát kéri-e a zárt ülés tartását? Lugosiné Csász Klára: Nem kérek zárt ülést. Suhai Sándor: Kérdezem Borsos Pétertnét, óhajt-e szóbeli kiegészítést tenni? Borsos Péterné: Nem. Suhai Sándor: Kérdezem Lugosiné Csász Klárát óhajt-e szóbeli kiegészítést tenni? Lugosiné Csász Klára: Az 1985. évi I. törvény az oktatásról szól, mely lehetővé teszi vegyes csoportok létrehozását. Három évig kísérletképpen kipróbáltuk, majd három év után mind a négy csoportunk vegyescsoporttá alakult át. Az óvodánk népszerűsége évről évre növekedett ezáltal. Előnye a vegyes csoportnak, hogy maximálisan családcentrikus, és gyermekcentrikus?. Családcentrikus azért, mert ezekben a csoportokban három, esetleg négy testvér is ugyanabban a közegben nevelkedhet, tehát a nap teljes egészében együtt lehetnek, mely által jobban tudjuk biztosítani a család összetartozásának érzését. A gyermekcentrikusságot azzal tudnám alátámasztani, hogy különböző korosztályok egy csoportban élnek, a kicsik spontán módon sokat tanulnak a nagyobb gyermekektől, a nagyobb gyermekek pedig megtanulnak alkalmazkodni a kisebb gyermekekhez, és a kicsiket tanítják, védik, óvják. A 47 differenciált fejlesztést is sokkal jobban tudjuk szolgálni ezáltal, mivel könnyebben el tudjuk a gyermekeket különíteni fejlettségük szerint. A vegyescsoport esetén, ha csoportot ismétel a gyerek, akkor ugyanabban a közegben, ugyanazokkal az óvónőkkel akár öt évig is együtt maradhat. Az Európában elfogadott alternatív programok (Valdorf, Frené stb.) mind a vegyes életkorú csoportokra építenek. Balogh Tibor: Arany János Uti Óvoda nevelőtestülete írásban eljuttatta véleményét hozzám. Az Arany János Óvoda nevelőtestületének a szakvéleménye a benyújtott pályázatról szól. Borsos Péterné óvodavezetői pályázatával kapcsolatban kifogásolták, hogy olyan jelzés érkezett a pályázatába, hogy az Arany János tagóvodába a létszám csökkent, pedig a legzsúfoltabb óvodája a városnak. Megfogalmazódott, hogy pedagógiai programja hiányos, a család-óvoda kapcsolatát a zene és az anyanyelvű nevelés öleli fel, kihagyva olyan fontos nevelési területeket, mint az egészséges életmód, egészségmegőrzés, környezetvédelem, érzelmi nevelés. A nevelőtestülettel való kapcsolattartás fejezetben megfogalmazottak nem világosak, ellentmondásosak, a pályázó az általa eltervezett demokratikus irányítást konkrét vezetői elképzelésekkel nem támasztja alá. Lugosiné Csász Klára pályázatával kapcsolatosan tartalmazza a levél, hogy a pályázó igazságos, szubjektivitástól mentes, tárgyilagos, igényes munkára való ösztönzésre törekszik, biztosítja pályázatában a szakintézmény szakmai önállóságát, elkötelezett folyatója a kialakult nevelési koncepciónak, lehetőséget biztosít a Rozgonyi Óvodának, hogy megismerje ezt a koncepciót, de nem kívánja ráerőltetni. Az Arany János Óvoda egyre növekvő gyermeklétszáma is bizonyítja, hogy ezt a programot a szülők is elfogadták. A pályázat alapos, mindenre kiterjedő, bizonyítja az óvoda színvonalas, korszerű működési feltételeit. Ezen indokok alapján szavazott a tagóvoda minden nevelője Lugosiné Csász Klára pályázatára. Suhai Sándor: Véleményem szerint ezek után osztályvezető asszonynak ismertetnie kellene a Rozgonyi Óvoda tantestületének levelét, hogy ők hogyan minősítették a másik pályázót. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Kérem tegye lehetővé a közgyűlés a nevelőtestületek szakmai véleményének ismertetését, ha ezt az óvoda vezetői állására pályázó igényli. Ismertetem a Rozgonyi Óvoda tantestületének Lugosiné Csász Klára óvodavezetői pályázatáról alkotott szakmai véleményét. "Lugosiné Csász Klára jelenleg az Arany János úti Óvoda helyettes vezetője. Pályázatának pedagógiai programja részletes, mindenre kitérő, elképzeléseit az óvoda vezetésre a tárgyi feltételek fejlesztésére, a pedagógiai munka tar4talmi fejlesztésére vonatkozóan részben elfogadjuk, annak szellemével, megfogalmazásával részben egyetértünk. Leginkább a pedagógiai programjában meghatározott feladatokat érezzük magunkénak, hiszen eddig is ebben a szellemben és ezeket a célkitűzéseket figyelembe véve végeztük munkánkat. A nevelés területéről kiemelt feladatként megjelölt programok hozzánk minden szempontból közelállóak, mivel nevelőmunkánk során évek óta a gyakorlatban is alkalmazzuk ezeket. Helyzetelemzésében részletesebben fejti 48 ki a Rozgonyi úti Óvodára vonatkozó elképzeléseit, holott ezt a részt kevésbé ismeri. Nem reális pl. az udvarra vonatkozó állítása mely szerint az udvar nagyrésze betonozott. Füves, kavicsos rész egyaránt van a lebetonozott részek a foglalkozás szabadban történő lebonyolítását, a szabadban töltött idő maximális kihasználhatóságát szolgálják. Az udvaron lévő sok fa jó levegőt biztosít és természetes védelmet nyújt a nyári hőségben is. A belső helyiségek átalakítására úgy látjuk a közeljövőben nem lesz lehetőség ismerve a város anyagi helyzetét, igénybevehetó konkrét anyagi forrásokat programjában nem jelöl meg. Pályázatában úgy ítéli meg, hogy az átjáró csoportban állandó stresszhatásnak vannak a gyerekek kitéve. Jó szervezéssel, az egymáshoz való maximális alkalmazkodással a stresszhatást maximálisan csökkentjük. Az átjáró helyiségekben levő gyermekcsoport minden évben nagycsoport, mert életkoránál fogva nagyobb a toleranciakészsége. A vegyes csoportot úgy tünteti fel, mintha ez lenne a modern, a haladó, holott szakmai szempontból is országszerte nagyon megoszlanak a vélemények, az 1970-ben megjelent OMP nevelési programjában, mely méltán lett világhírű, éppen az osztott csoport létrehozása jelentette a fejlődést az előzőhöz viszonyítva. A vegyes csoportokat minden esetben a szükség hozta létre, nem véletlen, hogy éppen a csökkenő gyermeklétszámmal egy időben terjedtek el. A szülők és az iskola visszajelzései alapján feladatainkat eredményesen végezzük az osztott csoportokban.11 Egy részt szeretnék megemlíteni, a Rozgonyi iskolával való együttműködést, mert az egyik pályázó kiemeli a Bolyai iskolával történő szoros szakmai együttműködést. Ugyanez a vélemény fogalmazódik meg, hiszen a Rozgonyi úti Óvoda a Rozgonyi iskolával végez ilyen együttműködést. A saját vezetőóvónőjüknek a pályázatáról alkotott szakmai vélemény a következő: "Borsos Péternét a Rozgonyi Űti Óvoda tantestülete négy éve vezetőjének választotta. Az elmúlt évek során személyében következetes, határozott, igazságos, jóindulatú és szakmailag magasan képzett, az új iránt fogékony vezetőt ismerhettünk meg. Sokat tett az óvoda tárgyi feltételeinek javítása érdekében, vezetése alatt az óvoda kollektívája jól működő nagyon eredményes közösséggé formálódott. Pályázatát humánusabbnak, demokratikusabbnak érezzük, jobban épít az intézményben kialakított hagyományokra. Az óvodákról adott helyzetképe reális, különösen az szimpatikus - mivel nem ismeri alaposan az Arany János Úti Óvoda egységet, részleget - nem is tervez nagyobb változatásokat. A Rozgonyi Úti résznél világosan látja a meglévő adottságokból, feltételekből adódó lehetőségeket, gondokat. Ezeket programjában maximálisan figyelembe veszi. A két tagintézmény együttműködéséről, kidolgozott elképzelésével, -mely szerint a jövőben a Rozgonyi és az Arany János Úti Intézmény is önálló szakmai egységként működjön, megtartva jelenlegi arculatát -, nevelőtestületünk teljes mértékben egyetért. Ez egybevág a Nagykanizsai Megyei Jogú Város Közgyűlésének az óvodákról megalkotott koncepciójával, amely kimondja, hogy az összevont intézmények szakmailag továbbra is önállóak maradnak. A Rozgonyi Óvoda Borsos Péterné vezetése alatt eddig is széles körű kapcsolatot alakított ki a város közművelődési intézményeivel (HSMK, Mozi, Könyvtár, Múzeum, Képtár) valamint a közeli bölcsődével és iskolákkal. Egyetértünk azzal, hogy 49 ezeket a kapcsolatokat tovább kívánja ápolni, hogy óvodánkat az itt folyó munkát minél szélesebb körben ismerjék meg a városban, a jelenlegi helyzetben nem elhanyagolható, hogy egy óvoda mennyire ismert és népszerű, mennyire vonzó a kisgyermekes szülők számára. Ezért úgy érezzük, hogy az óvodáknak manager típusú vezetőre van szüksége. A pályázót ilyen vezetőnek ismertük meg a négy év alatt." Erényének emeli ki, hogy kerüli az uniformizálást, és teljes módszertani szabadságot biztosít a kollégáknak. Dr. Kerekes József: Elnézést kérek Önöktől, hogy ilyen méltatlan helyzetbe hoztuk Önöket ezzel a választással. Bizonyára tudják, hogy a bizottsági ülésen is e két Óvoda váltotta ki a legnagyobb vitát. Ennek oka az volt, hogy mindkét Óvoda nevelőtestülete, személyzete a maga jelöltjéhez ragaszkodott. Borsos Péterné pályázatára szeretnék reagálni, hogy az Önről szóló ismertető azt mondja, hogy "pályázatának fő erénye a reális helyzetváltás". Balogh képviselő úr felolvasta, miszerint Ön a pályázatában arról beszélt, "számol, hogy az Arany János utcában létszámcsökkenés lesz". Kérdezem, hogy mire alapozza ezt az előrelátását? Továbbiakban Lugosiné Csász Klára pályázatára reagálnék. Nagyon szimpatikus számomra, amit a vegyescsoportú nevelésről mondott. Rejt-e ez az oktatási mód az előnyei mellett hátrányokat is? A gyermekek oktatásában nem hátrány az, hogy egy három éves gyermek együtt van a hat évessel? Dr. Horváth György: A Kerekes képviselő által említettek nem szerepelnek Borsosné pályázatában. Dr. Bárányi Enikő: Az, hogy melyik csoport a jobb, és mi a pedagógiai érdek, és melyik a helyesebb, ez egy szakmai állásfoglalás. Egyik pályázót sem ismerem, de a Lugosiné Csász Klára pályázatában pontosan ellentétes előjellel értékelem azt a mondatot, hogy "az óvódák szervezeti átalakításáig az intézmény helyettes volt, vezetői kvalitásait nem ismerjük." Véleményem szerint, ez nem hátránya, csak egy megállapítása ennek az előterjesztésnek. Az, hogy valaki hitet tesz egy bizonyos fajta csoportelhelyezés mellett, ez azt jelzi, hogy a szakmának bizonyos értelemben és várhatóan jó értelemben vett megszállót ja. Úgy gondolom, hogy a számadatoknál olyan kis számokról van szó, hogy a százalékos arányt fel sem tüntetném, mert véleményem szerint félrevezet. Ha végiggondolom azt is, hogy vannak kisebb létszámú óvodák, és vannak nagyobb csoportú óvodák, érthető módon a közalkalmozattak, illetve a foglalkozottak száma is más lett, és előre szinte meg sem fogalmazva megsejtetődik az a várható döntés, hogy mindig a nagyobb létszámú óvoda vezetője lesz az új óvodának, vagy az egyesítettnek is a vezetője, és ezzel együtt még inkább nem igazán őszintévé válik számomra az az igenlő, vagy nemleges szavazat. Tarnóczky Attila: Véleményem szerint a két pályázat célkitűzései hasonlóak. Hajqató Sándor: Egyetértek Dr. Bárányi Enikő képviselővel. A szülők döntik el, hogy melyik óvodába viszik a gyermekeiket. 50 Suhai Sándor: Miért van ennek a közgyűlésnek Oktatási, Kulturális és Sportbizottsága? Azért, hogy Önök minden mondatukkal megkérdőjelezzék a tisztességes munkájukat? Véleményem szerint, fogadjuk el, hogy van egy pedagógusokból is álló bizottságunk. Ez a bizottság két albizottságot hozott létre. Ne akarjuk most mi a saját elképzelésünk alapján semmibe venni a bizottság véleményét. Tényleg elérjük azt, hogy az előző szavazási procedúra után nem lesz megválasztott vezetője az óvodának. Béres Márton; Hadd ne menjek el szó nélkül amellett, én nem szeretném, ha polgármester úr... Suhai Sándor; Megvonom a szót Béres Márton képviselőtől. Folytassuk a szakmai vitát. (Több képviselő elhagyja a termet, majd rövid szünet után folytatódik az ülés.) Ba logh Györcrv: Szeretném a közgyűlés nevében sajnálatunkat kifejezni a pályázók felé. Az a szituáció, ami itt kialakult -hogy több képviselő kivonult - sokak véleménye szerint polgármester úr ülésvezetésének következménye. Teljesen egyértelmű, hogy hibát követett el, nem vonhatta volna meg a szót egy napirendi pont közepén. Kérem, hogy folytassuk tovább a napirend tárgyalását. Suhai Sándor: A képviselőtestület nevében elnézést kérek a pályázóktól. Béres Márton: Minden pályázónak meg szeretném köszönni, hogy nagyon értékes anyagot készítettek. Nehéz a döntés, mert egyértelműen látom, hogy mindenki nagyon gondosan, precízen próbálta az érvanyagát a pályamunkájában kifejteni. Véleményem szerint két nagyon eltérő szakmai program összevonásáról van szó egy intézményen belül. A döntésre minden alapunk megvan. Nyilvánvaló, hogy akinek személyes kétségei vannak a bizottság lehetséges tévedéseit illetően, az a szimpátia alapján szavaz. Suhai Sándor; Aki egyetért Borsos Péterné 5 évre kiterjedő vezető-óvónői megbízásával a IV. számú Óvodában, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért a volt Arany J. utcai vezetőhelyettes a 4. ssamú óvcda 5 évre történő vezetői megbízatásával, leérts ra szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 10 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 51 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az összevont óvodának megbízott vezetője Borsos Péterné megbízatása a tanév végéig hosszabbodjon meg, azt követően kerüljön sor az új megbízásra, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Hayer Ferenc: Ezen szavazás esetén a szerint jártunk el, ahogy az elején megállapodtunk. Amikor Balogh György képviselő javasolta a szavazás módjára, hogy lehessen két jelöltre is "igen"-nel szavazni, mellyel jegyzőasszony nem értett egyet. Én tudomásul vettem, hogy törvénytelen, ha mindkét jelöltre Migen"-nel szavazok. A 3. számú óvoda esetében több igen szavazat volt, mint ahány képviselő jelen van. Ha jegyzőasszony következetes lett volna, akkor új szavazást kért volna. Jogom van-e azt kérni, hogy új szavazást rendeljünk el? Dr. Takács Anikó: Azért nem kértem új szavazást, mert ennek akkor van jelentősége, ha valamelyik jelölt megkapta a minősített többséget, ez esetben viszont egyik sem kapta meg. Dr. Horváth György: Mayer Ferenc képviselőtársunknak igaza van. A szünetben kiderült, hogy Béres Márton szavazott mindkét pályázóra "igen,,-nel. Suhai Sándor: Az 5. számú óvoda vezetői álláshelyre 1 pályázat érkezett Paulik Dezsőné személyében. Kérdezem Paulik Dezsőnét, kér-e zárt ülést? Paulik Dezsőné: Nem kérek zárt ülést. Suhai Sándor: Kíván-e programjához kiegészítést tenni? Paulik Dezsőné: Nem kívánok kiegészítést tenni. Papp Ferenc: Hosszú évek óta ismerem Paulik Dezsőné óvodai munkáját, vezetői tevékenységét. Országos és megyei szinten az óvodapedagógia kiemelkedő egyénisége. Rendkívül jó kapcsolatot alakított ki a kulturális, művelődési intézményekkel. Ajánlom a megbízását. Bicsák Miklós: Csatlakozom Papp Ferenc képviselőtársamhoz, annál is inkább, mivel a választó körzetemben van az óvoda. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az 5. számú óvoda vezetője a következő 5 évre Paulik Dezsőné legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. 52 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy besorolás szerinti alapbére 39.700.- Ft, pótléka a kötelező minimum 200%-a 19.600.-Ft, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A 6. sz. - korábbi Kisfaludy és Szent Imre utcai óvoda - óvodavezetői álláshelyre két pályázat érkezett Szabóné Bohrát Margit és Zalavári Lászlóné személyében. Zsoldos Ferenc: A Szervezeti és Működési Szabályzat 42. §-a alapján érintett vagyok, hiszen az egyik pályázó a húgom. Suhai Sándor: Megkérdezem Szabóné Bohrát Margitot, kíván-e zárt ülés? Szabóné Bohrát Margit: Nem kérek. Suhai Sándori Kérdezem Zalavári LászIónét, kér-e zárt ülést? Zalaváry Lászlóné: Nem kérek. Suhai Sándor: Kérdezem mindkét pályázót kívánják-e kiegészíteni programj ukat? Szabóné Bohrát Margit; Vannak olyan programok, amelyek már 8-10 éve hagyományszerűen élnek az óvodában (pl. úszásoktatás, külön torna, vegyes csoportok), ezekre nem tértem ki a pályázatomban. Ha új programot vezetnék be (pl. görkorcsolyát), akkor ezt megbeszélném a nevelőtestülettel. A nyáron kellett megírni a pályázatot, ekkor nem volt lehetőség arra, hogy konzultáljak a másik intézmény nevelőtestületével és tudomásom volt arról, hogy augusztusban megjelenik az országos alapprogram, amely alapján a nevelőtestületeknek közösen kell kidolgozni a pedagógiai programját 1999-ig. Zalavári Lászlóné: A pályázatomban elég tágan, mélységesen érintettem az óvodai élet minden területét. Kijelöltem főbb szempontokat is, amelyek köré csoportosítottam a pályamunkámat. A pályamunkám az egész eddigi munkásságunk folytatása. Új feladatként két intézményre vonatkozóan semmi nem jelent meg. Csatlakozva kolléganőhöz, nem volt mód és lehetőség a nyár folyamán arra, hogy konzultálni tudjak a másik intézmény nevelőtestületével. Egy személyiségközpontú, egészségmegőrző, képességfejlesztő programot dolgoztam ki. Továbbra is szeretném a gyerekeket jól felkészíteni az iskolára. Tiszteletben kívánom tartani a társintézmény szakmai önállóságát, a két intézmény feladatmegosztását pedig a működési szabályzatban szeretném rögzíteni. Reagálni szeretnék Krémer képviselő felvetett kérdésére a cukorbeteg gyerekekkel kapcsolatosan. Kb. 10 éve foglalkozunk cukorbeteg gyermekekkel, jelenleg van epilepsziás gyermekünk is, akit a város egyik óvodájában sem vettek fel. Mivel központi konyha lát el bennünket, ezért nem tudtuk elérni, hogy ezeknek 53 a gyermekeknek külön étrendet állítsanak össze. Óvodánkban az étrend ki van függesztve a hirdetőtáblára, így a szülők tájékozódhatnak a napi menüről. Volt már lisztérzékeny gyermekünk is. Ezt úgy oldottuk meg, hogy azokon a napokon, amikor olyan étel volt, amelyet ezek a gyermekek nem fogyaszthattak, akkor ezt a szülő pótolta. Dr. Bárányi Enikő: Mindkét óvodában járva megismertük az óvodavezetőket és megtekintettük a csoportfoglalkozásokat. Információim szerint - a gyermekek és hozzátartozóik részéről -az egyik legjobb óvoda a Szent Imre Utcai Óvoda. Megdöbbentett az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság véleménye. A Szent Imre Utcai Óvoda vezetőjével kapcsolatosan elég egyértelmű bizottsági vélemény alakult ki, nevezetesen a 8 szavazat közül egy bizottsági tag sem jelölte Szabóné Bohrát Margitot. Ezzel szemben 100%-os egyhangú szavazás történt a Kisfaludy óvoda vezetőjének esetében. Ugy gondolom, hogy ilyen fokig negatív előjellel egy fiatal - 8-10 éve dolgozó - óvónőt minősíteni hatalmas erkölcsi és etikai felelősség egy bizottság részéről. Kérdezem Zalavári LászIónétól, hogy a pályázatában szereplő mondat, melyet idézek helytálló-e, és ha igen, miért: "Az óvoda elhelyezkedésénél fogva beóvodázási gondokkal küzd, ezért ellentételezésként olyan szakmai programot állított össze, ami ellensúlyozhatja a körzetbeli gyermekhiányt"? A két óvoda földrajzi közelsége alapján mivel magyarázható az, hogy az egyik óvodában 100%-os kapacitás, irányítás nélkül és kihasználtság van, a másik óvodában ilyen gondok és problémák merültek fel? A diabetes korszerű kezelésére előkerült a diéta kérdése. Ma már a korszerű diabetológia a szabad diétát propagálja, nem feltételenül a szigorú diétát kell minden esetben javasolnunk, főleg a legkisebbeknél, akik hamar áthágják ezt a diétát, megoldásra kell majd törekednünk. Krémer József: Az 1996/97. tanév indításáról szóló tájékoztató 1. sz. mellékletletére szeretnék reagálni, és ezzel kapcsolatosan kérdezem Zalavári Lászlónétól, hogy a Kisfaludy óvodában 09.10-én 99 gyermek volt - gondolom kiscsoportos- 10.15-én 85 gyermek, vagyis 14 gyermekkel kevesebb egy hónap múlva, a többi óvodánál 1-2 gyermek-eltérés volt. Ez kimagaslóan nagy eltérés, mivel magyarázza? Zalavári Lászlóné: Az előzetes beiratkozás szerint 99 fő, a 10.15-i állapotnál a 3 évüket betöltött gyermekek szerepelnek. Ez nem jelenti azt, hogy december 31-ig nem lesz meg a gyermeklétszámunk, ezek a gyermekek előfelvételben vannak. Történt elköltözés a körzetből, illetve a környékről a beiratkozott gyermek részéről. Kérem a főorvosasszonyt, hogy ismételje meg a kérdését. Dr. Bárányi EnikS: Az óvoda elhelyezkedésénél fogva beóvodázási gondokkal küzd, amit nem igazán értettem, hiszen a két intézmény elég közel van egymáshoz. Ebben az óvodában mivel magyarázható az, hogy van beóvodázási gond, a másik intézmény pedig nem küzd ilyen problémával. Ezt hogyan látja Ön, vagy a kolléganője? 54 Zalavári Lászlóné: Földrajzi elhelyezkedésnél fogva mi egy köztes óvoda vagyunk, nagyon közel a Kossuth, a Zetkin, illetve Szent Imre óvodához. A Szent Imre Uti Óvodának sajátságos helyzete van, mert a Zrínyi M. utca pillanatnyilag ellátja az óvodát. A mi körzetünk sajnos elöregedett városrész. Korábban nagyon sok gyermek járt a K-i városrészből, segítettünk a GYES-en lévő szülők gondjain. Amióta az autóbusz árak megemelkedtek, a szülő meggondolja, hogy hozza-e a gyermeket vagy sem, valamint a demográfiai hullám is csökkent, tehát a lakótelepi óvodák is fel tudják venni a gyerekeket. A törvény által előírt gyermeklétszámunk a minimum 20, illetve maximum 25 gyermek elegendő. Mayer Ferenc; Úgy gondolom, nincs szüksége az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságnak arra, hogy védjem, de úgy érzem, ezt meg kell tennem. Kétségtelenül igaz, hogy 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással nem javasolja megbízni Szabóné Bohrát Margitot, de ez nem jelent minősítést. A bizottság a pályázatot minősíti, és nem az eddigi munkát. Marton István: Kérdezem, hogy ebben a pillanatban a két óvodában hány gyermek jár? Dusnoki Ágnes; A Szent Imre óvodába 88 gyermek, a Kisfaludy óvodába 84 gyermek jár. Marton István; A Kisfaludy óvoda esetében 84 gyermekre 4 csoport és 9 pedagógus van. A Szent Imre utcai óvodában 88 gyermekre 3 csoport 6 pedagógussal. Számomra a gyermeklétszám a meghatározó. Fel kell tennem azt a kérdést, hogy a két óvoda közül melyik a kicsi és melyik a nagy óvoda? Másfélszer több pedagógus van abban az óvodában, ahol kevesebb a gyermek, mint a másikban, ott mégis jó a gyermekekkel való foglalkozás. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Marton képviselőnek válaszolom, hogy az óvodáknál nem gyermekekre jár a pedagógus, hanem a csoportra. A törvényi előírásba ez a csoportlétszám benne van. Ez azt jelenti, hogy az egyik óvodában nagyobb csoportlétszámmal dolgoznak a pedagógusok. Függ a csoport összetételétől, hogy hány kisebbségi gyermek van, de ez szakmai kérdés. Macryar József; Mayer képviselőnek válaszolom, hogy akkor működik jól egy bizottság, ha nemcsak a pályázatot bírálja el, hanem a személyt is megvizsgálja, kommunikál illi vele, hiszen az alkalmasság így bírálható el. Dr. Horváth György: Meghallgattuk a pályázókat, ha képviselő úr kéri, a jegyzeteimet is át tudom adni megtekintésre. Úgy érzem, tisztességgel járt el az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság. Benne van a tévedés lehetősége, de a lelkiismeretünk tiszta. Maver Ferenc: Megerősítem, hogy bizottsági ülésen minden pályázóval találkoztunk. Lehetőség nyílott kérdésekre, a pályázatok kiegészítésére. 55 A statisztikák felülvizsgálatának eredményét a bizottság nem ismerte akkor, amikor a pályázatokkal foglalkozott, mivel a statisztikák felülvizsgálata akkor még nem történt meg. Kalmár Istv&n: Magyar képviselőnek válaszolom, hogy a vezetői alkalmasságot nem lehet megkérdőjelezni, mivel mindkét pályázó gyakorlott óvodavezető. Számomra jelent valamit, hogy a testület 92%-a az egyik pályázót alkalmasnak találta. Suhai Sándor: Aki egyetért Szabóné Bohrát Margit 5 évre történő megbízásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért Zalavári Lászlóné 5 évre történő megbízásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az összevont óvoda vezetőjét bízzuk meg a tanév végéig, ezt követően pályáztassunk, kérem szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Az összevont intézmény vezetői állására egy pályázat érkezett Silló Zsolt személyében. Megkérdezem a jelöltet, kér-e zárt ülést, illetve kíván-e kiegészítést tenni. Silló Zsolt: Nem kívánok zárt ülést, és kiegészítést tenni. Palotás Tibor: Az a hír járja, hogy vagy saját ötletéből, vagy valakinek a javaslatára - netán a gondolatára - olyan lépéseket tesz, amely a másik iskolának a fokozatos elsorvasztását fogja eredményezni. Függetlenül attól, hogy a közgyűlésnek az volt a kinyilvánító szándéka, hogy a Nagyrác utcai általános iskolát meg kell őrizni, a lépések olyan irányúak, amelyek arra engednek következtetni, hogy az iskola önmagától szűnik meg. Cáfoljon meg itt a közgyűlésben és a város lakossága előtt. Silló Zsolt: Nem tudom, hogy milyen lépésekre és dolgokra gondol, ezért nem tudom mit kellene megcáfolnom. Úgy érzem, hogy megbízott igazgatóként a két intézmény összevonását a tavasz, illetve a nyár folyamán megtettük. A Nagyrác úti iskolában a lehetőségekhez képest igyekeztünk olyan körülményeket teremteni, amelyet az anyagi lehetőségeink és az 56 ottani épület adottságai lehetővé tettek. Úgy gondolom, hogy a 9 tanulócsoport elhelyezése nem ideális, de tisztességes körülmények között megtörtént. A két intézmény összevonásából adódó 15 fő leépítést is úgy hajtottuk végre, hogy mindkét intézményt nagyjából egyformán érintette a leépítés. Nem tudom, hogy milyen lépéseimre gondol amivel a másik intézményt igyekszem hátrányba hozni. Szeretném, ha konkretizálná a kérdését, mert nem tudok válaszolni. Zsoldos Ferenc: A kiskanizsai Általános Iskola vezetői pályázatára egy pályázó, a jelenlegi megbízott igazgató Silló Zsolt pályázata érkezett. Mayer képviselő által elmondott módon folytatta le a bizottság a pályázat értékelését, mely előkészítést szabályszerűnek tartottunk. Az előkészítő bizottság nagy hangsúlyt fordított a pályázat tartalmára, a pályázat konkrétságának vizsgálatára, és arra, hogy a nevelőtestület a pályázat szakmai programjával milyen mértékben értett egyet. A nevelőtestület 93%-ban értett egyet a megbízott igazgató által elkészített és beküldött szakmai programmal. Az alkalmazotti közönség támogatása szintén 93%-os. Silló Zsolt pályázatát alkalmasnak tartottuk elfogadásra. Ismereteink és tudomásunk szerint a két intézmény közös irányításával kapcsolatos teendőket nagyon korrekt módon készítette elő és bonyolította le a tanév beindításával kapcsolatosan. Több területen kellett olyan intézkedéseket tenni, - szakiskola csoportjainak áthelyezése, tevékenységük munkafeltételeinek rövid időn belül történő zökkenőmentes biztosítása - amelyek megoldása nem volt egyszerű, mert nem volt megfelelő felkészülési idő. Tehát pályázata, eddigi munkája, az átszervezéssel kapcsolatosan tett gyors, hatékony intézkedései a pályázati értékelés szakmai tekintetben - amely meghatározó - és a dolgozó közösség véleménye egyértelműen azt a megfogalmazást késztette a bizottság részéről, hogy a megbízását javasoljuk, és támogatjuk a közgyűlésnek. Dr. Bárányi Enikő: A pályázat oktatási-nevelési koncepciójával 100%-ig egyetértek. Én bizonyosságot szerettem volna látni ebben a szakmai pályázatban, együtt közösen, békében és szép szakmai tartalommal megtöltve kellene tovább dolgozni. Dicsérni kell azt a pedagógiai közösséget és kollektívát, akinek a vezetője a Nagyrác úti intézmény részlegvezetője Dömötörné, aki igyekszik formálni, hogy két jól működő tagozata legyen az iskolának. Kérem, hogy egy szülői munkaközösséggel és pedagógusokkal széles konszenzuson alapuló egyeztetett, olyan szervezeti és működési szabályzat kerüljön kidolgozásra, amely tartósan megteremti, vagy megteremtheti az egyensúlyi állapotot és úgymond a békét. Kérem, erősítsék meg szavazatukkal Silló urat és kívánom, hogy a szülői munkaközösséggel, a pedagógusokkal egy leendő -''*'' iskolatanácssal a diákok érdekében két. helyen, de nagyon jól együttdolgozó iskolája legyen Kiskanizsának. Palotás Tibor: Azt vártam, hogy igazgató úr kijelenti, hogy amíg 6 igazgató, addig mindent megtesz a Nagyrác úti iskola magas szintű megtartása érdekében, ezt kérte Dr. Bárányi Enikő is. Ha igazgató úr megteszi ezt, akkor jó szívvel megválasztom, a többi képviselő pedig lelekiismerete szerint. 57 Silló Zsolt: Egy iskolai összevonás után az összevont új intézménynek minden ügyes-bajos gondját - teljesen független hogy melyik tagintézménynél jelentkezik - az intézmény vezetőjeként ugyanúgy kell értékelni és megoldani a problémát. Ha osztálymegszűnés, vagy létszámleépítés van, természetesen az összevont intézmény vezetőjének kell megoldani a lehetőségeken belül. A Nagyrác úti általános iskola - amennyiben a közgyűlés ehhez az anyagi hátteret biztosítja - a jelenlegi szerkezetben megmarad. Pénz nélkül nem lehet működtetni egy intézményt sem. Suhai Sándor: Aki egyetért Silló Zsolt pályázatával, személyével, és azzal, hogy 5 évig a Kiskanizsai Általános Iskola igazgatója legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Takács Anikó: A határozati javaslatban úgy szerepel, hogy 1996. november 1. naptól 2001. július 30. napjáig bíztuk meg az intézményvezetői teendők ellátására. Miután az előterjesztés az előző közgyűlésre készült, így nem november 1. naptól, hanem november 15. naptól 2001. július 31-ig bízzuk meg. Suhai Sándor: Aki egyetért a fenti módosítással, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy alapbére 45.400.- Ft, pótléka 24.500.- Ft legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 274/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv., a törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet (Vhr.) a módosító 177/1993. (XII. 19.) Korm. r., valamint az 1996. évi XXVIII. törvény alapján a.) 1996. november 15. napjától 2001. július 31. napjáig - öt tanévre - intézményvezetői teendők ellátásával bízza meg: 58 Sor- Intézmény szám Vezető neve Alapbér Ft/hó Pótlék Ft/hó 1. 1. számú Óvoda Csokonai-Sánc 2. 2. számú Óvoda Platán sor -Kossuth tér 3. 5. számú Óvoda Űrhaj ós-Korvin 4. Általános Iskola Kiskanizsa Hartainé Bobay Éva 31.800 19.600 Polgár Péterné Paulik Dezsőné Silló Zsolt 34.700 39.700 45.400 19.600 19.600 24.500 b.) 1996. november 15. napjától az 1996/97. oktatási évre az intézményvezetői teendők ellátásával továbbra is megbízza: Sorszám Intézmény Vezető neve 1. 2. 3. 3. számú Óvoda Kiskanizsa-Bajcsa 4. számú Óvoda Rozgonyi-Arany 6. számú Óvoda Kisfaludy-Szent Imre Uti Dr. Szalai Árpádné Borsos Péterné Zalavári Lászlóné intézményvezetőket, a jelenlegi alapilletményükkel és 19.600 Ft vezetői pótlékkal. A közgyűlés utasítja a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 1996. november 15. 1997. augusztus 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Marton István: A Zala Volán terület eladása- ügyében második alkalommal vannak jelen vendégeink, vezérigazgató úr már közel 8 órája vár. Kérésem, hogy még a mai napon tárgyaljuk meg ezt az ügyet, hogy harmadszor már ne kelljen Nagykanizsára fáradniuk. Dr. Kerekes József: Kérem a jegyzőkönyvbe rögzíteni, hogy Kerekes József nem intézményvezetőkre, hanem iskola igazgatóra, óvoda vezetőre kulturház vezetőre fog szavazni. Silló úr öt mondatával 59 25-ször mondta, hogy intézményvezető. 6 iskola igazgató, az óvónő meg óvónő, a kultúrház igazgató kultúrház igazgató. Suhai Sándori Rögzíteni fogjuk. 7.) Javaslat a Móricz Zsigmond Művelődési Ház vezetői állásának betöltésére (írásban) Előadó: Dr. Horváth Gyögy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Suhai Sándor: Kérdezem a két pályázót kérnek-e zárt ülést? Farkas Tibor: Nem kérek zárt ülést. Nagy Csaba: Nem kérek zárt ülést. Zsoldos Ferenc: A Móricz Zsigmond Művelődési Ház vezetői állásának betöltésére két pályázat érkezett, Farkas Tibor és Nagy Csaba pályázott. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság és az előkészítő bizottság figyelembe vette a szakmai-szakértői bizottság véleményét. Az előkészítő bizottság a pályázatok átvizsgálása után megfogalmazta javaslatát az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság részére. A bizottság meghallgatta a pályázatok tanulmányozása után a pályázókat. Véleményét az írásos előterjesztésben rögzítette. Egyértelműen Farkas Tibort javasolja a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatói állásának betöltésére. Javasolom Farkas Tibor megbízását a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatói álláshelyére. Suhai Sándor: Kérdezem Farkas Tibort kíván-e szóbeli kiegészítést tenni? Farkas Tibor: Nem kívánok. Hajqató Sándor: A létszám magas, szakemberre ott nincs szükség. 1 millió forintnál többet kifizettek bérre, az jó lenne más célra Kiskanizsa részére. Létrehozunk egy új vezetőséget a Polgári Olvasókörben és vissza fogjuk venni az épületet. Papp Ferenc: Mindenképpen igazgatót kell választani a művelődési ház élére. Kérem Hajgató képviselőt, hogy javaslatát egy későbbi időpontban mondja el. »,.„■ « Mindkét pályázatot megismerve, nagy különbség van a két pályamunka között - Farkas Tibor javára. Figyelembe veszi Kiskanizsa sajátosságait, szakmai tevékenységre építi rá azokat az újszerű szakmai kezdeményezéseket, amelyeket a következő 5 évben meg kíván valósítani. Szakmai és emberi indokok alapján Farkas Tibor jelölését és megválasztását támogatom. 60 Suhai Sándor: Aki egyetért Farkas Tibor pályázatával, és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház vezetői állásának november 15-től történő betöltésére a következő 5 évre alkalmasnak tartja, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Nagy Csaba pályázatával, és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház vezetői állásának november 15-től történő betöltésére a következő 5 évre alkalmasnak tartja, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Farkas Tibor alapbére 30.500 Ft, vezetői pótléka 24.500 Ft legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 275/1996. számú határozat a) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. november 15-től 2001. november l-ig, ötéves határozott időtartamra a Móricz Zsigmond Művelődési Ház vezetőjének kinevezi Farkas Tibort. b) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Farkas Tibor alapbérét 30.500 Ft-ban, vezetői pótlékát 24.500 Ft-ban állapítja meg. Határidő: 1996. november 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester 8.) Javaslat a Bölcsődéskorúakat Gondozó Intézmény vezetőjének megbízására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke 61 Dr. Csákai Iván: Az előterjesztés október 24-én készült, ezért kérem, hogy a november 1. helyett november 15. szerepeljen. Suhai Sándor: Kérdezem Torma Lászlónét, kér-e zárt ülést? Torma Lászlóné: Nem kérek. Suhai Sándor: Kérdezem Turzó Györgynét, kér-e zárt ülést? Turzó Györcryné: Nem kérek. Suhai Sándor: Kérdezem Torma Lászlónét, kiegészíti-e pályázatát? Torma Lászlóné: Nem. Suhai Sándor: Kérdezem Turzó Györgynét, kiegészíti-e pályázatát? Turzó Györgyné: Nem. Suhai Sándor: Aki egyetért Torma Lászlóné kinevezésével a következő 5 évre a módosított időponttal, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Turzó Györgyné kinevezésével a következő 5 évre a módosított időponttal, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 14 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Torma Lászlóné alapbére 31.300 Ft, vezetői pótléka 19.600 Ft legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 276/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Közalkalmazottakról szóló módosított 1992. évi XXXIII. tv. ás a végrehajtására kiadott módosított 113/1992. (VII.14.) Korm. sz. és 18/1992. (VII.14.) NM. sz. rendeletek alapján Torma Lászlónét 1996. november 15. naptól határozatlan időre megbízza a Bölcsődéskorúakat 62 Gondozó Intézmény vezetői teendőinek ellátásával 31.300.- Ft alapilletménnyel és 19.600.- Ft vezetői pótlékkal. Határidő; 1996. november 15. Felelős ; Suhai Sándor polgármester 9.) Kiegészítés az autóbuszpályaudvar tulajdonjogának rendezésére vonatkozó előterjesztéshez (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai S&ndor: A határozatban két variáció van. Az egyik a teljes eladásról, a másik a terület részleges eladásáról szól. Tarnóczky Attila: A térképmelléklet példásan közérthető, színes. Kalmár Istv&n: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elmúlt heti ülésén foglalkozott a témával, és ott elhangzott egy javaslat, amely megszavazásra is került. Az aluljáróhoz való hozzájárulás egészüljön ki a Palotás úr által említett járda biztosításával is. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javasolja az I. határozati javaslatot elfogadni. Palotás Tibor: Kalmár István képviselő által elmondottak a határozati javaslat I. változat b.) pontjának pontosítását jelenti. ".....a rendezési tervben szereplő gyalogos aluljáró megépülhessen, biztosítja az átjárási szolgalmi jog bejegyzését." Ez a mondat számomra nem világos, nem azt fejezi ki, amit Kalmár István elmondott. Javaslom, hogy "gyalogos aluljáró megépülhessen, ezen felül a Rozgonyi utcával párhuzamos gyalog járda is szolgalmi joggal üzemelhessen." Suhai Sándor: A szolgalmi jog itt arra vonatkozott, hogy járhassanak az aluljárón keresztül az emberek. Kiegészítjük ezt azzal, hogy a járda építésére is kapjuk meg a szolgalmi jogot. Palotás Tibor: Tehát javaslom, hogy a Rozgonyi utcával párhuzamos gyalogjárda szakasz is szolgalmi jogot kapjon a rendezési terv szerint. Zalatnai László: Az autóbuszpályaudvaron a BILLA építkezéssel kapcsolatosan olyan állapotok uralkodnak, amely komoly nehézségeket okoznak és balesetveszélyese*. Van egy terület, amelyet mi ingyen használhatnánk, ezzel szemben azt szeretnénk, hogy a területet megvásároljuk. Számunkra csak az I. variáció a járható út, mert a II. variációval egy olyan félmegoldás születne, hogy a saját eszközeinket sem igazán tudnánk elhelyezni, nem beszélve arról, hogy a társ VOLÁN-októl is érkeznek autóbuszok. Az előterjesztésben szereplő I. alternatíva teljesen korrekt, mindent elfogadunk. Egy olyan autóbuszpályaudvart szeretnénk építeni és a megadott ütemezésben 63 és költségvetésben - mintegy 50 millió forintba kerül - ami a városnak is szép és praktikus lesz. Kérésem, hogy ahol sok autóbusz mozog, ott a forgalom szabályozását úgy kellene végezni, - aluljáró is rendben van - hogy ne legyen balesetveszélyes. Tehát a technológiát úgy kell kialakítani, hogy autóbuszok között embereknek ne legyen módja és lehetsége szabályozatlanul közlekedni. Marton István; Kérnék szavazást arra, hogy az innen befolyó összegből továbbvisszük a majdnem kész utat, É-i irányban kb. 80 m-t kell megtoldani és kb. 180 m-t pedig K-i irányba, tehát kikötünk a Magyar utcai, Arany J. utcai csomópontra. Annál is inkább, mert az a VOLÁN-nak is, a városnak is és az Erzsébet tér tehermentesítésének is a legjobb megoldás lenne. Suhai Sándor; Ezt a javaslatot a bizottság nem készítette elő. Nem célszerű most ezt az összeget erre fordítani, mert év végén mindenképpen a város kasszájába kerül, a munkát az idén már nem tudjuk elvégezni. Javasolni fogom, hogy ennek az útnak mind a két végét be kell fejezni. Beznicza Miklós: A Rozgonyi u. 1. sz. épületből 60 millió forint nem fog befolyni, eddig 1.200.000 Ft érkezett és 30-40 millió forintnál többre nem is számítunk. Suhai Sándor; Aki egyetért a határozati javaslat I. variációjával azzal a kiegészítéssel, hogy az aluljárót és a járdát szolgalmi joggal biztosítják, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 277/1996- «g&mú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a nagykanizsai autóbuszpályaudvar területéből 1 ha 2223 m2-t versenytárgyalás nélkül értékesít a ZALA VOLÁN Rt-nek, 2.009 Ft/m2 áron. b.) Vevő hozzájárul ahhoz, hogy az értékesítésre kerülő ingatlanrészen a piac-vásárcsarnok megközelítéséhez, a rendezési tervben szereplő gyalogos aluljáró megépülhessen, biztosítja az átjárási szolgalmi jog bejegyzését. c.) Eladó a vételár megfizetésére részletfizetést engedélyez úgy, hogy vevő 18.000.000 Ft-ot a szerződés aláírásától számított 30 napon belül, míg a fennmaradó 6.560.200 Ft-ot 1997. június 30-ig fizeti meg. 64 d.) Vevőt az adásvételi szerződésben kötelezni kell arra, hogy az ajánlatában szereplő beruházásokat az általa meghatározott ütemezés szerint valósítja meg. e.) Felhatalmazza a Polgármestert az adásvételi szerződés aláírására. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén 22.00 órakor az ülést bezárja. A folytatólagos ülésre 1996. november 12-én kerül sor. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. Dr. Takács Anikó jegyző^ polgármester |
