* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 1.48 MB | |
| 2025-12-01 17:52:31 | |
 | |||||||
Nyilvános  1 | 2 | 1996. november 19. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése közmeghallgatás A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-24/1996. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGŰ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1996. november 19-i "közmeghallgatásról" JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. november 19-én (kedd) 14.00 órakor tartott "közmeghallgatásról." Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Dr. Csákai Iván, Deiszinger József, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Magyar József, Marton István, Mayer Ferenc, Őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal meg-jelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Beznicza Miklós, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Karmazin József városi főépítész, Imre Béla, Dusnoki Ágnes, Simánné Mile Éva osztályvezető-helyettesek, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán önálló csoportvezetők, Erdős Péter a Környezetvédelmi Információs Iroda vezetője, Váradi Istvánné a Kisebbségi Önkormányzat elnök-helyettese, Kámán László IKI vezető, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai Szerkesztőségvezetője, Molnár László a Kanizsai Extra Szerkesztőségének és a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójának munkatársa, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Kraskovics Lászlóné a Zala Megyei Munkaügyi Központ nagykanizsai kirendeltségétől, Gáspár András a VIA Kanizsa Kft. ügyvezetője, Dr. Kaszás Gizella a Családsegítő Központ vezetője, Tóthné Hegedűs Erzsébet a Családi Iroda vezetője, Antal Istvánné a Városi Vöröskereszt Szervezet titkára. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közmeghallgatáson megjelent képviselőket, és vendégeinket. Kérésem, hogy az előre jelzett sorrendben szíveskedjenek a mikrofonhoz fáradni és észrevételüket, javaslatukat, kérésüket elmondani. Rodek Gvörovné Nagykanizsa, Hunyadi tér 9/A: Közügyekben szeretnék szólni, három kérésem lenne. Téli időszakban Kiskanizsán legalább egyszer egy évben szeretnénk, ha lakossági fórum keretében személyesen is találkozhatnánk a polgármester úrral, és személyesen tudnánk elmondani észrevételeinket, javaslatainkat, és kérésünket. A közmeghallgatás időpontját korainak tartjuk, mivel Nagykanizsa aktív lakossága ebben az időpontban még dolgozik, így nincs lehetősége a közmeghallgatáson a megjelenésre. 2 Kiskanizsa városrész lakói nehezményezik azt is, hogy a Városi Televízió adásait nincs módjuk figyelemmel kísérni, így a városban történt különböző eseményekről sincs információjuk. Suhai Sándor: Lakossági fórumon Kiskanizsán szívesen részt veszek, ha úgy gondolják még decemberben az ünnepek előtt, vagy január hónapban bármikor. A javaslattal, - mely a közmeghallgatás kezdésének későbbi időpontjára vonatkozik egyetértek, melyet a későbbiekben 16.00 órában állapítunk meg. A városi tv adásával kapcsolatosan érkezett jelzés kiskanizsaiaktól, akik hiányolják a műsor sugárzását. Tudomásom szerint korábban az adást követő napon kábelen keresztül Kiskanizsa is megnézhette a közvetítéseket. A felvetésben foglaltakat megvizsgáljuk és lehetőség szerint a kérést teljesítjük, melyről írásban tájékoztatást adunk. Gazdag Károly Nk. Kodály Z. u. 7.: Tudomásom szerint az Önkormányzat rendelkezése alapján a kutyákat pórázon kellene vezetni a közterületen. Nem lehet átmenni az óvodához a kisgyerekkel, mert a szabadon tartott kutyák megtámadják az embert. Kérem, hogy a rendelkezés végrehajtásáról megfelelően gondoskodj anak. Bicsák Miklós: Megerősítem Gazdag úr által elmondottakat, mert nagyon sok a probléma a városban az ebtartással kapcsolatban. Véleményem szerint is sürgős intézkedésekre van szükség. Papp Ferenc: Három hete a Sétakertben jártam, amikor azt tapasztaltam, hogy egy őrző kutya megharapott egy fiatalembert. A közterületeken a parkokban fokozottabb ellenőrzést kellene végezni és azt elérni, hogy a kutyákat csak arra kijelölt helyen engedjék szabadon. Magyar József: Javaslom, hogy a közgyűlés tárgyalja meg a Környezetvédelmi Felügyelet ilyen jellegű munkáját. Véleményem szerint meg kellene vizsgálni annak lehetőségét, hogyan erősítsük meg ezt a területet. Úgy gondolom, akkor lehetne érvényt szerezni ezeknek a rendeleteknek, ha szigorúbb lenne a számonkérés is. Tüttő István: Mindenki előtt ismert, hogy a város jelentős összegeket biztosít az ebtartás különböző területére. Létesült egy egyesület a városban, mely a kóbor állatok begyűjtését és gondozását igyekszik megoldani. Ezen egyesületnek az önkormányzatunk már több száz ezer forintot biztosított. A rendeletünk végrehajtásával kapcsolatban nagyobb szigor mindenképpen indokolt. Támogatom azt a felvetést, hogy a Környezetvédelmi Felügyelőség munkájának értékelésénél valóban vizsgáljuk meg, hogy a lehetőségeik összhangban állnak-e a feladataikkal. Krémer József: Véleményem szerint nem a kutyákkal, hanem a gazdájukkal van a probléma. Kérem, hogy olyan intézkedéseket tegyen az önkormányzat, ami hosszú idő után eredményes lesz. Imre Béla: Egyetértek Magyar képviselővel abban, hogy a technikai felszereltséget a feladat nagyságához hozzá kellene rendelni. 3 Mindent igyekszünk megtenni annak érdekében, hogy a kóbor ebeket befogjuk, de a lehetőségeink pillanatnyilag eléggé szűkösek. Suhai S&ndor: Megvizsgáljuk a Környezetvédelmi Felügyelőség létszámát, összetételüket. Az ebtartók figyelmét is felhívom arra, hogy tartsák be a rendeletben megállapított a szabályokat. Láng Jánoa Nagykanizsa, Múzeum tér 5.: Megköszönöm, hogy a korábbi felvetésemre a látóhegyi út javítása megtörtént. Jó minőségben elkészült a vízárok, melynek kővel való lerakása is megtörtént, ugyanakkor az aszfaltozás, a gödörbetömés nem lett megfelelő. A Múzeum tér 5. számú ház előtt a korlátot elfogadható állapotban készítették el, de a lerakása nem egyenesen történt meg. A harmadik problémám az lenne, hogy általában péntekről szombatra virradóan a diszkókból hazajövet a fiatalok beverik a kirakatokat, a kukákat felborítják. Megállapításom szerint, amit az Önkormányzat és a Környezetvédelmi Felügyelőség a nyár folyamán rendteremtés területén elkezdett tevékenysége jónak bizonyult, de amióta az megszűnt, megint áldatlan állapotok uralkodnak a városban. Úgy látom, hogy ezt sem az Önkormányzat, sem a Rendőrség nem vállalják fel. TüttS István: Önkormányzatunk a Közrend és Közbiztonságért Alapítványának segítségével jelentősen támogatja a rendőrség azon munkáját, amely a Láng úr által említett problémák mérséklését segíti elő. Teljes kiszűrését sajnos nem tudjuk megoldai. Ennek a támogatásnak az eredményeképpen folyamatos civil ruhás rendőrők, főleg napközben oldják meg a járőrözésnek a nagyobb mértékét. Jelentősen lecsökkent a pénzváltóknak a jelenléte is a városban. A rendőrség tájékoztatása szerint olyan bandák, akik korábban a városban megjelentek, már elkerülik Nagykanizsát. Este fél nyolc körül minden olyan autót ellenőriz a Rendőrség, ami gyanúsnak minősíthető, a tulajdonosokat pedig igazoltatják. Az Ön felvetése alapján a rendőrséggel át fogjuk gondolni, hogy éjszaka mit lehetne tenni a járőrözés sűrítésére. Magyar József: Két önálló képviselői indítvánnyal próbáltam ebből a holtpontból kimozdítani a helyzetet. Az egyik a rendezvények engedélyeztetése, a másik pedig a diszkókkal kapcsolatos problémák voltak. Véleményem szerint egyik oldalról nehéz helyzetben van a város, mert felsőbb szintű jogszabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy a rendezvények megtartásának rendjét szabályozzuk. Megkérjük az országgyűlési képviselőt, hogy kezdeményezze rendelet alkotását. A diszkókkal kapcsolatos kérdések tisztázására megbeszélést tartottunk, ahol az érdekeltek mind résztvettek. Megállapítottuk, hogy a rendőrség valóban kevés létszámmal, szűkös anyagi keretek között dolgozik, és nincs elég energiája arra, hogy a legkisebb közrendháborításra azonnal a helyszínen legyen. Véleményem szerint a rendőrségnek is többletpénzre lenne szüksége, és meg kellene vizsgálni a Polgárőrség ügyét is. Nagykanizsán nagyon sok olyan 18 éves fiatal van, aki nem jár iskolába, nincs munkahelye, ők azok, akiknek munkát kellene adni, hogy elvonja a garázdaságról figyelmüket. Tájékoztató készül a közgyűlésre, amelyben 4 javaslatot teszünk különböző intézkedésekre, úgy talán ki tudunk mozdulni a holtpontról. Hajqató Sándor: Egyetértek Magyar képviselő által elmondottakkal. A keleti városrészben rendőrőrszoba létrehozását kezdeményezték, Kiskanizsán pedig rendőr kellene. Tisztában vagyok azzal, hogy kevés a rendőr, de véleményem szerint olyan intézkedésekre lenne szükség, hogy megoldható legyen az ilyen jellegű igény Kiskanizsán. Suhai Sándor: Felhívjuk a témával kapcsolatban a rendőrség figyelmét, de várható, hogy kérik a pluszlétszámhoz a pénzt. Valóban a diszkótulajdonosok feleljenek bizonyos értelemben a törzsközönségükért. Baqonyai József: Azt hiszem, hogy önök előtt nem ismeretlen személyem. Az elmúlt közmeghallgatáson is szót kértem, nem a szereplési vágyból, hanem közügyben, azért, hogy Önök és a közvélemény hiteleles tájékoztatást kapjon a városban történt földvásárlásról. Körülbelül másfél hónappal ezelőtt bejelentkeztem a polgármesterhez, de nem tudott fogadni, így csak ez a fórum ad lehetőséget arra, hogy elmondjam aggályaimat. A polgármester úr többször is elismerte, hogy vannak apróbb hiányosságok, azonban az ügy szépen halad folyamatosan történik a táblamegosztás, folyamatosan történik a tulajdonok bejegyzése. Polgármester úr is, Önök is arra esküdtek fel, hogy a törvényeket betartják s a város érdekeit képviselik. Ebben a témában azt kérem, hogy egységesen dolgozzanak azon, hogy a törvények betartása biztosított legyen. Jól tudom polgármester úr, hogy a törvények betartása az nem olcsó dolog, de sokkal drágább, ha nem tartjuk be a törvényt. A törvényt és esküjét polgármester úr több esetben sem tartotta be, akkor sem, amikor a lakosságot arról tájékoztatta, hogy a város érdekében mindössze 114 millió Ft-ért vásárolt földet. Megtévesztették a tárgyalópartnerei Önt, mert megvásárolta boldogan az önkormányzati tulajdonú földet. Azt a földet, amelyet a Tsz. minden bizonnyal évtizedek óta teljesen ingyen használ, semmi haszonbérleti bevétele nem volt belőle a városnak, ráadásul el is adta. Polgármester úr azt is mondta, hogy a földkiadó bizottság három tagjával, és a Tsz elnökével tárgyalt. Polgármester úr véleményem szerint nem tudta, hogy kivel tárgyal, mert az egyik tag adminisztrátor, és nem a földkiadó bizottság tagja. Nyilatkozatai nem felelnek meg a valóságnak, mert mind a mai napig sem táblamegosztás, sem egyetlen tulajdonos bejegyzése nem történt a Földhivatalnál. Semmis valamennyi szerződés, amelyre kifizetések történtek, hisz a jog kimondja, hogy nem létező vagyontárgyra, nem létező tulajdonosok közötti szerződés már az aláírás pillanatában semmis. Remélem Polgármester úr a tövánbiákban is vállalja a vásárlás felelősséget olyan boldogan, ahogy örült az olcsó vásárlásnak, a közbeszerzési törvényről ne is szóljak. Javaslom a bizottságnak, hogy vonják be a munkába Kálovics Ferenc urat, aki abban az időszakban, amikor ez a föld állami tulajdonú lett, a Földhivatal vezetője volt, utána munkatársa lett. Átadom a vizsgálat szempontjából nagyon fontos kutatásokat, melyet a Megyei Levéltárban szereztem meg, ami segít a bizottság munkájában. Kérem Önöket kérdések megtételére. 5 Suhai Sándor: Ön, mint állampolgár a közmeghallgatáson elmondhatja véleményét. Fogadtam már Önt az irodámban, és a jövőben is fogadom, ha időm lesz rá. Azzal a bizonyos fasori földvásárlással a város jó vételt csinált, olcsón földet vásárolt, ami később sokkal többet fog érni. A városrendezési tervekben komoly elképzeléseink vannak. A gyors vásárlással egyfajta telekspekulációt próbáltunk megelőzni. Most is úgy tájékoztattak, hogy a hiánypótlás után a tulajdonjog átruházása, a telekkönyvi átírás megtörténik. Marton István: Átnéztem ezt a nyolc darab ügyiratot. A bizottságnak a vizsgálatot be kell fejezni a közgyűlés által meghatározott, december 31-i időpontig. Felhívtam a Földhivatalt, ahol az első számú vezető éppen szabadságon volt, de az ügyintézők azt mondták, hogy nem kezdődhetett el a bejegyzés a fasori dűlőben, pillanatnyilag még nem történt meg a 0143 parcellának a megosztása sem. Amíg nincsen 0143/1, addig értelemszerűen nincs hova jegyezzenek. Ennek figyelembevételével a fél évvel ezelőtti közmeghallgatáson a polgármester úr által mondottak,- amit én most a jegyzőkönyvől idézek - "csak azokkal kötöttünk üzletet, akik a Földhivatalban tulajdonosként be voltak jegyezve arra a területre" - valótlan állítás. A vizsgálatot egy hónapon belül a bizottságunk befejezi. Tarnóczky Attila: Elhangzott, hogy az önkormányzat saját tulajdonában lévő területeket is megvásárolt. Van-e ennek a kijelentésnek tényleges alapja? Kálócziné Éberlinq Márta: Az önkormányzat nem vásárolt meg saját tulajdonú területeket. Amit megvásárolt a részarány tulajdonosoktól, azok tényleg az ingatlannyilvántartás szerint a magyar állam tulajdonában voltak és valamikor az Alkotmány Termelőszövetkezet használatában. A kárpótlási törvény alapján kellett a Kárpótlási Hivatalnak kijelölni azokat a földterületeket, amelyeket részaránytulajdonként jegyeztek be. Ez a földterület is az volt ténylegesen az ingatlannyilvántartásban mindaddig, amíg a részaránytulajdonosoknak kiosztásra nem került. Ez a magyar állam tulajdonában és az Alkotmány tsz használatában volt. Itt önkormányzati tulajdonú földterületről nem lehetett szó. Volt egy olyan jogszabály, ami az állami vállalatot kezelte 1991-ben. E szerint az állami vállalatok kezelésében lévő beépítetlen belterületi földterületeket a vagyonátadó bizottság kérelemre az önkormányzatok tulajdonába adhatta. Ez nem vonatkozott a termelőszövetkezeti ingatlanokra, ez csak a külterületekkel rendelkező állami vállalatokra vonatkozott. galotás Tibor: Nem vonom kétségoe a Kálócziné Éberling Márta által elmondottakat. Bagonyai úr határozottan azt mondta, hogy a fasori dülő nem tsz tulajdonú volt, hanem olyan állami tulajdon, amit korábban tartalékba helyeztek, és ezt a tsz csak használta. Arról beszélt, hogy a tsz használta ingyen és bérmentve, később már sajátjának tekintette. Ezt osztotta volna szét ezek között az emberek között, akiknek nincs a nevükre írva. Véleményem szerint, ha nem ismerjük a pontos helyzetet, akkor ne nyilatkozzunk addig. Nem tartom megfelelőnek, hogy a polgármester 6 úgy nyilatkozik, hogy milyen jól vásároltunk, milyen hasznot hozunk majd a város számára. Véleményem szerint azzal, hogy mi olcsón vásároltunk, valaki másokat esetleg becsaptunk. Ki ebben a vétkes? Nem biztos, hogy a polgármester úr egyedül, hanem lehet, hogy a tsz elnök, a földkiadó bizottság, vagy valaki más tanácsadó, vagy azok akik nem adtak tanácsot. Ki rendelkezett úgy másnak a tulajdonával, mintha a magáé lenne? Suhai Sándor: Ha megegyezünk valakivel egy árban egy föld megvásárlásánál, és az egy közös megegyezéses vásárlás, akkor az véleményem szerint nem becsapás. Erőszakkal senkitói nem vettünk egy m2 földet sem. Bagonyai úr is azért kezdte az egész hozzászólását fél évvel ezelőtt, mert információm szerint 6 is a földkiadó bizottságtól kért, de nem kapott területet. Az osztályvezetőnő válaszából úgy vettem ki, hogy ez egy tisztázott tulajdonviszony volt, csak nincs papírforma szerint végigfuttatva. Kálócziné Éberlinq Márta: A Pénzügyi Bizottság vizsgálata előtt nem kivánok nyilatkozatot tenni. A bizottság majd megállapítja, hogy szabályos volt-e az ingatlanvásárlás. A termelőszövetkezeteknek soha nem volt önálló tulajdona, azok mindig a magyar állam ingatlanait használták, a kárpótlási törvényig nem volt nevesítve a termelőszövetkezetek használatában lévő vagyon. Bagonyai József: Mindent tudok bizonyítani és nem szeretném, ha Kálócziné vinné el ebben az ügyben a balhét. Napokon belül az államtitkár úrtól olyan levelet fogok magának eljuttatni, ami Önt meggyőzi arról, hogyan vásároltak. A szabálytalanságok sorozata van e mögött, és ez a bejegyzés soha nem fog megtörténni. Ettől függetlenül azt mondom azoknak a szegény embereknek, akik kaptak 100 ezer Ft-ot, hogy ne fizessék vissza. Fizessék vissza azok, akik becsapták őket, vagy a polgármestert. Még arra is felhívnám a figyelmet, akik 100 ezer Ft-ot kaptak, ne feledjék azt bevallani az adóhatóságnál. Ezeknek a személyeknek azt mondták, hogy ezt részesedésként kapják, így boldogan aláírják az adásvételt. Tudja, hogy milyen hallgatás volt Kiskanizsán erről? Mindenki hallgatott, örült a pénznek. Higyjen nekem, én az elején is úgy mentem Önhöz, hogy kímélem magát, nehogy elessen, most mondom megint, hogy ebből óriási baj lesz, mert ebből soha nem lesz bejegyzett tulajdon. Marton István: A véleményem alapvetően egyezik azzal, amit Kálócziné Éberling Márta mondott. Sem 6, sem én nem mehetünk elébe egy folyamatban lévő vizsgálatnak, esetleg a várható eredménynek. Az eredmény olyan szempontból teljességgel kétesélyes, hogy megtörLénik-e a bejegyzés. Megfelelőnek tartanám, ha csak egyet is bejegyeznének, mert akkor azt mondhatnám, folyamatban van az ügy. A konkrét üggyel nem akarok foglalkozni. Van egy általános tanulság erre vonatkozóan, mely szerint függetlenül a fasori dűlőtől az önkormányzatnak földet venni potenciálisan jó helyen,- ami belterület közelében van -az mindig is jó üzlet volt, jelenleg is az, és az is marad. Aki ezért négyzetméterenként bizonyos összeget kap az jól jár, és nem lehet csak azt nézni, hogy az önkormányzat azt később mennyivel 7 drágábban adja el. Az önkormányzatnak egyrészt évekig fekszik benne a pénze, azt a pénzt a hivatalosan kiadott inflációs rátával felszorozzák, az más összeget ad ki, mint ami a vétel időpontjában volt. Amire az értékesítés megtörténik, a terület nagymértékben felértékelődik. Itt egy értéknövelő tevékenységről van szó, nem szabad minősíteni egy vételt, hogy jó-e vagy sem. Amikor megvettük a 7. sz. főközlekedési út csatlakozásánál lévő területet hat évvel ezelőtt, akkor nem gondoltuk arra, hogy az két-három éven belül már egy jó üzlet lesz. Az, hogy a fasori dülő milyen üzlet lesz, az idő eldönti, lehet, hogy az átlagos elvárástól egy kicsit rosszabb lesz. Lipódi László Szabadheqy: A polgármester úr azt mondta, hogy a tulajdonosoktól vették a földet. A tulajdonosok egyike én vagyok, nem a tsz vezetősége. Olyanok kaptak pénzt, akiknek soha nem is volt földjük. Ferincz Jenő Zemplén Gy. u. 3/B.; A mennyiségarányos hulladékdíjjal kapcsolatban szeretnék szólni. Annyit előrebocsátok, hogy jogi és gazdasági szakemberrel megnézettem ezt a dolgot, mielőtt idehoztam volna Önök elé. Konkrétan csak a díjról szeretnék beszélni. Véleményem szerint az alapdíj bevezetése és fogalma ellentétes azzal a törvényi rendelkezéssel, amelyik kimondja, hogy "díjat csak az elvégzett szolgáltatással arányban szabad megállapítani." Semmiből nem derül ki, hogy az alapdíj tartalmazza-e a szolgáltatásra vonatkozó költséget. Ha tartalmaz az megint csak aggályos, miért nem maga a díj tartalmazza ezt a költséget, miért kellett az alapdíjat külön meghatározni. Tartalmilag mit tartalmaz az alapdíj? Jár ezért ellenszolgáltatás vagy nem jár? Ha nem, akkor törvényellenes, ha jár, akkor mi, mert a mennyiségarányos díjnál külön meghatározták Önök a tarifát, ami alapján díjat kell fizetni. Ha az alapdíj tartalmaz költséget, akkor konkrétan mit? A javaslatban az szerepelt, hogy akik kedvezményeket kapnak, azoknak gyakorlatilag az alapdíj egészét vagy részét elengedik. Véleményem szerint abból tudnak kedvezményt adni, amiért szolgáltatás nem járna. Mivel szolgáltatás nem jár, ezért nem értem az összegét sem. Ha családi házakkal épített utcákba jár az autó, akkor háztartásonként évi 1200 Ft, havi 100 Ft, ha tíz ház van az utcában, akkor 10 x 100 Ft, az 1000 Ft. Amikor egy lakótelepen megy végig egy utcában, ha van hat darab tízemeletes ház, ennél havonta 78 ezer Ft, ha a négyemeletes házakat is figyelembe veszem az a 90 ezer Ft-ot meghaladja. Véleményem szerint aránytalan, hogy ugyanazt a szolgáltatási díjat különböző összegekért végzik. A díjak heti egyszeri szállításnál 70 fillér, kétszerinél 40 fillér. Polgármester úr javaslatában szerepel, hogv ezzel akarják szorgalmazni a lakosságot arra, hogy heti kétszeri szállítást vegyenek igénybe. Ez jogilag szintén megtámadható, hogy ha ugyanazt a szolgáltatást hétfőn végzik, akkor miért drágább, mint ha csütörtökön végzik. Ha szorgalmazni akarják, hogy kétszer vegyék igénybe, akkor mind a kettő azonos áron szerepeljen. Számoltam a javaslatban lévő tarifákat, ha ugyanazon edénymennyiségre, ugyanolyan ürítési gyakorisággal egy családi ház igénybeveszi, ahhoz képest a mennyiségarányos díjnál 102,78 % lesz az emelkedés. Gyakorlatilag nem emelték meg a díjat, csak másként számolták. Ha konténer szállításról van szó, 8 akkor ugyanezen elv alapján 43,85 %-os az emelkedés. Véleményem szerint ez nem mennyiségarányos, hanem térfogatarányos, mert ha az edény félig van, vagy üresen van, akkor is ugyanannyit kell fizetni, mintha tele lenne. Olyan utcában, ahol családi házak vannak, az egyik lakó azt kéri, hogy hetente kétszer ürítsenek nála a másik pedig hetente egyszer, akkor ezt hogyan fogják nyilvántartani? A rendelet azt is tartalmazza, hogy a konténereknél a szolgáltatónak a feladata a tisztítás. Ahány közös képviselőtársammal beszéltem, a véleményük az volt, hogy mióta ez az önürítős autó van, azóta egyszer sem történt meg a konténer tisztítás a lakótelepen. Miért nem gondoskodik erről a szolgáltató? Suhai Sándor: Legutóbbi hónapban mennyit fizetett Ön, mint lakóközösségi vezető a cégnek szemétdíjat. Ferincz Jenő: Az elmúlt hónapban 18 ezer Ft körüli összeget. Suhai Sándor: Mások a díjak a családi háznál, mások nagyobb egységnél. ErdSs Péter: Úgy gondolom, hogy a hulladékszállítási díjnak a tervezett változtatása,- amit jelenleg végre akarunk hajtani 1997. január l-től -, az a jelenlegi díjrendszerhez képest előrelépést jelent, hiszen a lakóhelyiség száma alapján szánító díjat a lakosság egyre kevésbé tudta elfogadni. Az új díjrendszer mennyiségarányos, a hulladék mennyiségéhez közelítő díjrendszer, amelynek van egy alapfeltétele, hogy a hulladékgyűjtő edények számát és méretét optimalizálni kell a lakosságnak. Olyan méretű és számú edényt kell használni, hogy az az 6 általa kért ürítési gyakoriság mellett lehetőleg mindig telített legyen. A díj megállapítására vonatkozóan az 1995. évi XLII. sz. tv. kötelezővé teszi az önkormányzat számára, hogy rendeletben állapítsa meg a díjat. A díj formájára vonatkozóan csak annyit mond a törvény, hogy az önkormányzat a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget a díj mértékét, az esetleges kedvezmények eseteit meg kell határozza a rendeletben. Úgy gondolom, hogy semmi nem mond ellent, hogy alapdíjat ürítési gyakoriságtól, illetve edénymérettől függő változó díjat állapítson meg az önkormányzat. Az alapdíj létét az indokolja, hogy ez egy olyan szolgáltatás, melyet a városnak mindenképpen fenn kell tartani, függetlenül attól, hogy az adott gyűjtési napon milyen mennyiségű hulladék kerül kihelyezésre. A gépkocsinak végig kell menni akkor is, ha egy darab edény sincs kitéve. Közgazdasági alaptétel, hogy a hulladékgyűjtő cégnek van egy olyan költségrésze, amelyik egy fix költség, amelyik a hulladék mennyiségétől teljesen függetlenül felmerülő költség, és van egy olyan másik változó költségrész, amelyik a hulladékmennyiségétől függ. Ennek a visszatükröződése a díjban az alapdíjnak, mint fix tételnek és a szállítási díjnak, mint változó tételnek a megjelenése. Az, hogy a kedvezményt miért az alapdíjból javasoljuk, annak az oka az, hogy az alapdíj az egy fix összeg, amely minden háztartásnál pontosan számítható, szemben az szállítási díjjal, amit előre nem tudunk pontosan megmondani, hogy melyik család, milyen szállítási díjat kér. A második szállítás akkor merül fel, ha két szállítás van. Az, hogy az első szállítás 70 fillér, a második 40 azért van megjelenítve, 9 hogy ne jusson eszébe senkinek, hogy eleve csak a második szállítást kéri 40 fillérért. Örülök annak, hogy sikerült a céggel egy olyan egyezségre jutni, hogy családi házas körzetben is lehetővé tette, hogy az egymás mellett lévő két családi ház közül akár az egyik heti egyszerit, a másik heti kétszerit kérjen. Az, hogy ezt a cég hogyan fogja megoldani az 6 dolga. A konténerek tisztítására vonatkozó kifogást jelezni fogjuk a cégnek. Németh Béla Nagykanizsa, Deák tér 6.: Azok akik elhordják a szemetet, azok meg is mérik? Vannak olyanok közöttük, akik alá sem tudják írni a jegyzéket, ahogy felveszik a pénzt. Nem lehet meghatározni a szerint, hogy 10 kg, 30 kg, 50 kg stb? Ki veszi meg a szemetesedényt? Véleményem szerint itt a közgyűlésen az a cél, hogy szembe állítsuk egymást. (Megszavaztak az Olajbányászra, hogy bennmaradjon az NB l-ben bizonyos összeget.) Úgy gondolom, hogy a város pénzét ne dobáljuk. Suhai Sándor: Véleményem szerint a legjobb megoldás az lenne, ha le lehetne mérni mindenkinek elszállítás elótt a szemetet és kilóra lehetne a díjat megállapítani. De ezt a cég nem tudja vállalni, mert olyan kukás autókat kellene beszerezni, melyek ezt számítógéppel rögzítik számlázzák, ez több száz millió Ft-os beruházást jelentene. Az elismerten nem jó, hogy szobaszám alapján vetettük ki a szemétdíjat. Joggal mondhatják, hogy nem a szoba szemetel. Igaza van a hozzászólóknak abban, hogy változik az, mennyit szemetel a személy is. Két szomszéd is használhat egy 110 literes kukát, amíg nem történik meg a cserének valamilyen formájú biztosítása. Ferincz JenS Nagykanizsa, Zemplén Gy. u. 3/B.; Ha két szomszéd összáll az alapdíj is megoszlik köztük, vagy külön-külön marad? Nem derült ki számomra konkrétan, hogy tartalmaz az alapdíj szolgáltatást, vagy sem? Véleményem szerint a költségeket a szemétdíjba kellene beépíteni, és nem alapdíjként megjeleníteni. Úgy gondolom, hogy csökkenteni kellene a szemétdíjat ott, ahol többen veszik igénybe egyszerre. Erdós úrnak válaszolom, hogy semmi nem tiltja azt, hogy a második szállítást vegyem igénybe, ezért kellene hivatalosan is azt mondani, ha kétszer veszi igénybe, akkor mind a két szállítás 50 fillér. Amennyiben így kerül ez a rendelet elfogadásra, megfelelő fórumokon szóvá fogom tenni. Dr. Takács Anikó: Ön ott járt az irodámban a fogadónapomon és két órán keresztül végignéztük az alaprendelet azon szakaszait, amelyeknél Önnek jogilag kifogásai merültek fel. Sem az alaprendeletünk, sem a készülő díjtételre vonatkozó rendeletünk nem kifogásolható, - ^ - TüttS István: A telefondíjak, az áramdíjak szintén tartalmaznak alapdíjat, nem ismeretlen fogalom a szolgáltatások körében az alapdíj megállapítása. A fizetés oly módon fog lezajlani, hogy Önökkel szerződést fog kötni a szolgáltató cég. Megállapodnak az edény méretében, és az edény ürítés gyakoriságában, a második ürítés akkor következhet be, ha az első megtörtént. Az Alkotmánybíróság döntött úgy, hogy kötelezi a lakosságot, hogy 10 a szolgáltatást kötelező igénybe venni. Közegészségi okokból a heti egyszeri ürítés mindenképpen ésszerű. Ferincz Jenő: Az, hogy a DÉDÁSZ-nál, a MATÁV-nál van alapdíj, az nem kötelező szolgáltatás, ez pedig kötelező. Ez az átcsoportosítás jogilag nem állja meg a helyét, mégha gazdaságilag indokolt is. Béres Márton: Úgy gondolom, hogy a 15 éves együttműködési megállapodásnak nem ez kellene, hogy legyen a gyakorlata, hogy évről évre visszatérően azokkal a működési gondokkal szembesüljön a közgyűlés, ami ezt a díjmegállapítást kíséri. Azt látom, hogy ebben az ügyben kétféle hatalom kezd ütközni. Az egyik a társasházi lakóközösségek képviselete, amelyik érdekképviseletében egyre inkább megjelenik, a másik oldalon van egy a jogi rendszerben is alapvetően kérdéses ellátási rendszerünk, ami komoly felülvizsgálatra szorul. Ha nem az éves erőviszonyok alapján próbáljuk ezeket a dolgokat eldönteni, hanem a város hosszútávú érdekei és a tervezett 15 éves megállapodás alapján. Ebben az ügyben a társasházaknak drukkolok, mert nekik nincs olyan monopóliumuk, amivel ezt a szolgáltatást ki tudnák kerülni. Véleményem szerint alakuljon ki egy párbeszéd a szolgáltatást igénybevevők és a szolgáltató között, mert nem vállalhatja át a hivatal ennek az ügynek a vitelét. Ferenczy Zoltán: Galamb István úr megkért, hogy tolmácsoljam a kérdését, mert nem tudott eljönni a közmeghallgatásra. A június 11-i közmeghallgatáson felvetett kérésére kapott egy választ, és azt kérdezi, hogy a Szentgyörvári út karbantartása, javítása miért nem történt meg? Gáspár András: Abban az időben több hegyi úttal kapcsolatban elhangzott ilyen észrevétel, a Cserfői, Főrhénci hegyi utakkal. A VIA Kanizsa Kft részére biztosított útfenntartási fedezet egy részéből ezeknek az utaknak a bevezető szakaszait helyre tudtuk állítani. Galamb úr kérdésére válaszolom, hogy mind az ároktisztítást, a kátyúzást a hármas elágazóig elvégeztük. Jövő évre az útfenntartási keretnek lesz egy olyan része a közgyűlés döntése alapján, amely a hegyi utak helyreállítására különíthető el. Úgy gondolom, hogy 5-10 millió Ft-os nagyságrendű tétellel sok évre meg lehetne oldani ezt a problémát. Idén ez azért maradt el, mert ekkora keret lett meghatározva Suhai Sándor polgármester a közmeghallgatást 16.00 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. íU ittbdu hkXÁiyü^ Dr. Takács Anikó jegyző polgármester |
