* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.64 MB | |
| 2026-01-16 17:16:14 | |
 | |||||||
Nyilvános  1 | 4 | 1995. szeptember 5. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Rendeletek száma: 22/1995-től 25/1995-ig. Határozatok száma: 162/1995-től 170/1995-ig. Napirendi pontok: 10.) Tájékoztató az önkormányzati adóztatás tapasztalatairól Javaslat a helyi adórendeletek módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 11.) Tájékoztató a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1995. évi költségvetésének I. félévi végrehajtásáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 12.) Javaslat az SZMSZ módosítására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 13.) Javaslat tanácsnok választására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 14.) Beszámoló a Környezetvédelmi Információs Iroda és a Környezetvédelmi Felügyelet tevékenységéről (Írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 15.) Javaslat, az Északnyugat-Dunántúl Területfejlesztéséért Közalapítványhoz való csatlakozásra (Írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Állásfoglalás Kiskanizsa városrészben településrészi önkormányzat létrehozásáról (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 17.) "Az Alfától az Omegáig" Kft. és az Önkormányzat közötti ingatlancsere szerződés jóváhagyása (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 18.) MOL Rt. és a Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskola között létrejött szerződés jóváhagyása (írásban) (A közgyűlés 1995. augusztus 29-i zárt ülésén e téma tárgyalását elkezdte.) Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Dr. Bárányi Enikő önálló képviselői indítványa 20.) Javaslat az 1996. évre tervezett kerékpárút építés önkormányzati, saját forrásának biztosítására Előadó: Suhai Sándor polgármester A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-10/2/1995. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1995. szeptember 5-i folytatólagos üléséről Rendeletek száma Határozatok száma: 22/1995-től 25/1995-ig. 162/1995-től 170/1995-ig. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. szeptember 5-én (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh György, Bicsák Miklós, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Magyar József, Marton István, óri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Szabó Lászlóné, Cserti Tibor, Karmazin József, Mátyás József, Dr. Nemesvári Márta, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán osztályvez''etők, Kulbencz Ferenc a Környezetvédelmi Felügyelet vezetője, Erdős Péter a Környezetvédelmi Információs Iroda vezetője, Dr. Müller János osztályvezető-helyettes, Markó László, Tóthné Krémer Mária a Polgármesteri Hivatal munkatársai, Boda László a TESZÖV Munkaadói Érdekegyeztető Fórum titkára, Halász Károly a Zala Megyei Kézműves Kamara elnöke, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Kovács Rita a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Tar Mihály a Kanizsa Rádió munkatársa. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a folytatólagos közgyűlés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért a közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitom, ma a következő napirendi pontokat tárgyaljuk: 10.) Tájékoztató az önkormányzati adóztatás tapasztalatairól Javaslat a helyi adórendeletek módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 11.) Tájékoztató a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1995. évi költségvetésének I. félévi végrehajtásáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 12.) Javaslat az SZMSZ módosítására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 13.) Javaslat tanácsnok választására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2 14.) Beszámoló a Környezetvédelmi Információs Iroda és a Környezetvédelmi Felügyelet tevékenységéről (Írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 15.) Javaslat, az Északnyugat-Dunántúl Területfejlesztéséért Közalapítványhoz való csatlakozásra (Írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Állásfoglalás Kiskanizsa városrészben településrészi önkormányzat létrehozásáról (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 17.) "Az Alfától az Omegáig" Kft. és az Önkormányzat közötti ingatlancsere szerződés jóváhagyása (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 18.) MOL Rt. és a Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskola között létrejött szerződés jóváhagyása (írásban) (A közgyűlés 1995. augusztus 29-i zárt ülésén e téma tárgyalását elkezdte.) Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Dr. Bárányi Enikő önálló képviselői indítványa 20.) Javaslat az 1996. évre tervezett kerékpárút építés önkormányzati, saját forrásának biztosítására Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Amennyiben időben be tudjuk fejezni folytatólagos közgyűlésünket, úgy a soronkívűli közgyűlést folyamatosan megtartjuk, amelyet 8 képviselő aláírásával kért. Ha kilenc óráig elhúzódik a folytatólagos közgyűlés, akkor már nem kezdjük el a soronkívüli közgyűlés napirendi pontjait tárgyalni. 10.) Tájékoztató az önkormányzati adóztatás tapasztalatairól Javaslat a helyi adórendeletek módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Cserti Tibor: Az érdekképviseleti egyeztetések és az azt követő bizottsági munkaszakaszok során rendszeresen szó volt az építményadó, mint újfajta adónem bevezetéséről a városban. A közgyűlés 1994. novemberi ülésén döntött az építményadó 1995. évi bevezetéséről, 300 Ft/m2 adótétellel terhelte a nem lakáscélú építményeket, azokat a garázsokat, amelyek várhatóan vállalkozási célú bevételt termelnek és jelentős kedvezményt biztosított a zártkerti ingatlanoknál. Az 1995. évi költségvetés vitájában a közgyűlés az építményadóval összefüggő adóbevétel nagyságrendjét az eredetileg előterjesztett - 30 millió Ft-hoz képest - 80 millió Ft-ra felemelte. Egyben döntött arról is, hogy a 3 bevallások megtételét követően ismét napirendként tárgyalni kell a féléves zárszámadással, az előterjesztés foglalkozna a vállalkozókat terhelő"mindhárom adónem együttes vizsgálatával, az adócsökkentés lehetőségével. Az anyag tartalmazza, hogy a költségvetés helyzetéhez igazodva 10-11%-os együttes adóteher csökkentésére lenne lehetőség. Továbbá vázolja azokat az alapelveket, amelyek alapján javasolt az adórendeletek módosítása. Az előterjesztés tartalmazza az érdekképviseletekkel, kamarákkal valamint a bizottságokkal történt egyeztetéseket. Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság a vállalkozó háziorvosok kérését továbbította a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsághoz. Miért nem szerepel ebben az anyagban a 31 vállalkozó orvost érintő téma? Dr. Bárányi Enikő: Javaslom, hogy az önkormányzat hozzon egy határozatot, mely szerint a vállakozó orvosok alapellátási feladatot látnak el, igy kommunális adó fizetésére nem lesznek kötelezettek. Kérem, hogy a "kiegészítő javaslatok a helyi adórendeletek módosításához e.) pontjában" szerepeljen a szociális és egészségügyi szféra támogatasára vonatkozó adókedvezmény is. Cserti Tibor: Az adóigazgatási apparátus erről írásban kérte az Szociális és Egészségügyi Osztály álláspontját, egyúttal a vállalkozó orvosok a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elé terjesztették kérelmüket. További szakmai egyeztetés is indokolt ebben a témában. Annak nincs akadálya, hogy a szociális és egészségügyi területen is kiterjesztésre kerüljön ez a támogatás. Suhai Sándor: A háziorvosok kérelmének rendeleti szabályozását nem tartom indokoltnak, méltányossági alapon rendezhető. Fontos lenne először szeptemberben áttekinteni a vállalkozó háziorvosok tevékenységét. Halász Károly: A Zala Megyei Kézműves Kamara érdekképviseletét ellátva ismertetni szeretném észrevételünket az építményadóval kapcsolatban. Ebben a városban legalább úgy alapellátás az iparosok és kézművesek munkája, mint az orvosoké. Ezen érdekképviseletek célja legalább olyan fontos, mint egyéb területeké. Javaslatunk és kérésünk, hogy az adórendelet módosítása úgy valósuljon meg, hogy emeljük ki minden egyes építménynél a szociális, nem termelő, nem funkcionáló helyiségeket, amelyek az Országos Építési Szabványban meghatározottak. Nem hiszem, hogy a városunk azt a vállalkozót, aki építményhez kötött tevékenységet végez, büntetni szeretné. Javaslatunk a Zala Megyei Kézműves Kamara részéről, hogy tegyék megfontolás tárgyává, hogy ezen helyiségeknek ne legyen adója. Adótechnikai oldalon ez könnyen kezelhető. Tekintettel a rendelet bírság nélküli végrehajtásra kérem, hogy a közgyűlés a befizetést szeptember 30-ig tegye lehetővé. Boda László: Mint a Zala Megyei TSZ-Szövetség titkára, mint a TESZÖV Munkaadói Érdekegyeztető Fórum közös képviselője, mint az Agrárkamara alelnöke képviselem azt az álláspontot, hogy a nagykanizsai építményadó nem törvényes, mivel előzetesen nem 4 kérték ki az érdekképviseletek véleményét. Ezt a véleményt a kamarai törvényre alapozzuk, ahol ezt a jogosítványt megkaptuk. Ü Közigazgatási Hivatal szerint ugyan törvénysértés történt, de nem olyan súlyú, amely a helyi rendelet törvényességét megkérdőjelezné. Véleményünket a -¿belügyminiszter elé terjesztettük a tiz érdekképviseleti szervezet megbízásából. Egy reális mértékű adót elképzelhetőnek tartunk. A TESZÖV részéről azt javasoltuk, hogy a gépműhelyeket vegyék ki az adózás alól, mert az szorosan kapcsolódik a növénytermesztéshez. Csak ebben az esetben tudunk egyetérteni azzal, hogy az adómértéket 150 Ft/m2-ben állapítsák meg. Kérem a képviselőket, hogy fogadják el ezt a méltányos adómértéket, hogy a továbbiakban a vállalkozók képesek legyenek adót fizetni. Béres Márton: Szeretnék hangot adni annak, hogy a februári indítványunk kapcsán érdemi munka folyt az érdekképviseletek és a Gazdasági Osztály között, a körülményekhez mérten az érdekeltek elkövettek mindent, hogy az adó megállapításékor fennálló feszültség valamelyest csökkenjen. Az 1995. évi adómértéken nincs lehetőség módosítani, mivel az elmúlt év decemberében arról rendeletben döntött a közgyűlés. Fontosnak tartom, hogy megjelentek a tervezetben azok az elemek, amelyek preferálják a kezdő vállalkozókat. Nem tudom az előterjesztett rendelettervezeteket érdemben vitatni, ezért a jövőre vonatkozó ajánlásokkal elfogadásra javaslom. Amikor a helyi vállalkozók támogatják a kultúrát, a sportot, meggondolandó, hogy az egészségügyi és szociális területen tett ilyen irányú hozzájárulásokat is elismerjük az adókedvezmények mértékénél. Suhai Sándor: Kérem a képviselőket, hogy foglaljanak állást, melyik javaslatot tartják elfogadhatónak. Kelemen Z. Pál: Az építményadó módosítást javaslom úgy, hogy a II. változat 7. § (5) bekezdésének b.) pontjából kérem törölni az "illetve fennmaradási engedélyt nem adott, és azt használatba vették" kifejezést. Véleményem szerint a rendelet előírásait nem teljesítők részére adókedvezményt nem indokolt adni, ez a rendelet szellemével összeegyeztethetetlen. Cserti Tibor: Kelemen Z. Pál képviselő javaslata támogatható. Marton István: Ismertetem a Pénzügyi Bizottság álláspontját, amely a kiegészítő javaslatok között szerepel. A bizottság az eredeti előterjesztést tartalmi szempontból részletesen elemezte, a rendelettervezetek tárgyalása során figyelembevéve az érdekegyeztetés rendelettervezetre vonatkozó javaslatait, javaslatainak jelentős részét elfogadva a közgyűlés részére az alábbi módosítások elfogadását javasolja. A vállalkozók kommunális adójáról szóló rendelete módosításánál a foglalkoztatás, illetve a képzés elősegítése érdekében azon vállalkozók további támogatását tartja célszerűnek, akik a szakmunkástanuló képzésben közreműködnek. Ennek feltételeként indokolt emelni az adólevonás mértékét 5.000 Ft-ról 7.000 Ft-ra, a szakmunkástanuló képzési adókedvezmény évente szakmunkástanulónként - a helyi iparűzési adóban biztosított 3.000 Ft-ot is figyelembe véve - 10.000 Ft-ra emelkedik. Az 5 építményadónál az új építésű belterületi építmények után járó adókedvezmény meghosszabbítását javasolják. Ennek>érdekében 3 évi időtartamú adókedvezményi rendszer kerül előterjesztőre, amely az első évben 75, a második évben 50, a harmadik évben 25%-os adókedvezményt biztosít. E kedvezmény visszamenőleges hatályosulását az érdekegyeztetési fórumon elhangzottakkal ellentétben az építményadó bevezetésének évétől, azaz 1995. január 1-tól tartjuk lehetségesnek és indokoltnak. A településrészi adókedvezményeket a bizottság indokolatlannak tartotta, annak rendeleti szintű elhagyását javasolta a módosítás során. Ezenkívül a bizottság külön határozatként javasolja rögzíteni a következőket, ezekről külön kérek szavazást: "A közgyűlés kérje fel a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy vizsgálja meg az alkalomszerűen kereskedelmi tevékenységet folytatók helyi adó alá vonásának feltételeit, célszerű megoldásának módszerét. Javasolt határidő: 1995. november hó vége. A közgyűlés kérje fel az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságot, továbbá a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy az oktatás-, kultúra, sport megoldásának lehetőségeit vizsgálja meg. Javasolt határidő: 1995. november hó vége." Természetesen a két további módosítás bevezetésére csak 1996. januári hatálybalépés mellett látok lehetőséget. Az érdekképviseletek javaslatát természetesen továbbra is vizsgálja a Pénzügyi Bizottság. Hangsúlyozom, hogy a II. változatot támogatja a bizottság. Kelemen Z. Pál javaslatát el tudom fogadni. Tarnóczky Attila: Elsősorban az építményadóval szeretnék foglalkozni annak tudatában, hogy a II. változatot tárgyaljuk. A II. változat nem tartalmazza a településrészi kedvezményeket. Nagykanizsa városnak van néhány olyan településrésze: Korpavár, Bajcsa, Bagola és Fakos, ahol mindent meg kellene tenni annak érdekében, hogy azok a vállalkozók, akik lakossági szolgáltatásra hajlandók helyben vállalkozni, azt bizonyos kedvezménnyel tehessék meg, hiszen kis lélekszámú településrészekről van szó, távol a város központjától, kevés fogyasztóra számíthatnak, ezzel valamennyi munkahelyet is teremtenek ezek a vállalkozók, így ebben a körben kérem a kedvezmény megtartását. Javaslatom az eredeti rendelet 7. §-át egészíti ki, a (6) bekezdéssel: "Az adóalanyt a fizetendő adóból adókedvezmény illeti meg a belterületi építménye után Bagola, Bajcsa, Fakos és Korpavár településrészeken, az adó 30%-a." Az (5-6) bekezdés szerint adókedvezményből, ha az adóalany mindkettőre jogosult, azt veheti igénybe, amely az adóalany számára kedvezőbb. A módosítás 1. íjában pontosabb lenne az "első naptári évben" kifejezés. Dr. Hóbor Erzsébet a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője felhívta a képviselőtestület figyelmét, hogy a jövőben tegyen eleget törvényben előírt véleményeztetési kötelezettségének. Ezzel kapcsolatban szeretném leszögezni, hogy ez a képviselőtestület ilyen kötelezettségének mindig eleget tett. Annak idején, amikor Béres Márton képviselő felvetette ezt a problémát, az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság javaslatára a testület megállapította, hogy valóban mulasztás történt, de nem a testület részéről történt a mulasztás, hanem a gazdasági vezetés részéről, a jegyző részéről és adott esetben a polgármester részéről. 6 Magyar József: Lakossági bejelentés érkezett arra vonatkozóan, hogy szeretnék tudni, hogy a vállalkozók által befizetett adót mire fordítják. Ki kellene dolgozni egy olyan adózási rendet, amelyben lehetőség van arra, hogy adókedvezményeket adjunk bizonyos hiányszolgáltatások esetében. Czobor Zoltán: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság hosszas egyeztetés után alakította ki az előterjesztés II. változatát, amellyel egyetértett a Pénzügyi Bizottság, illetve a Gazdasági Osztály is. Az eredeti hivatali előterjesztésben 210 Ft-os, azaz 0,3%-os csökkentés volt, ezt hosszas vitában 0,33%-ra, azaz 200 Ft-ra sikerült kidolgozni. Ugyanakkor az iparűzési adó visszatérítés mértékének sávjai úgy változtak, hogy a 30% és 50%-ból egységesen 40% lett, ezáltal valamennyire sikerült növelni az adóból leírható összeget. Az építményadónál 0,33%-os csökkentést mutat a rendelettervezet, melynek a visszatérülését az iparűzési adóból teszi lehetővé, viszont ha az iparűzési adó az adott gazdasági társaságnál nem éri el a kedvezmény mértékét, ebben az esetben nem tudja visszaigényelni a kedvezményezett. Ezért volt nagy vita azon a mértéken, amelyet meghatároztunk az iparűzési adó %-ánál. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az érdekképviseletek ragaszkodtak a 150 Ft-hoz, a kedvezmény alapján ez 200 Ft-nak tűnik, mert 0,33%-os a csökkentés, de miután mindenki nem fogja tudni visszaigényelni ezt az adót, ezért ez 200 Ft felett lesz. Kelemen Z. Pál képviselő javaslata a bizottságban már felmerült, a vélemények megoszlottak, ami miatt végül is így került az előterjesztésbe az, hogy az engedély nélküli építkező, vagy az engedélytől eltérően építkező, egyszer már meg lett büntetve, mert a fennmaradási engedély megszerzése büntetéssel jár. Az érdekképviseletek véleményét 1996-ban ismét kikérjük. A településrészek támogatásával a bizottság nem értett egyet, mivel véleménye szerint az ott megjelenő összeg olyan minimális, mely ösztönzésre nem alkalmas. Olyan igény hangzott el, hogy szeptember 30-ig lehessen teljesíteni a vállalkozók részéről a befizetést, én ezt támogatom, ha a Polgármesteri Hivatal részéről is szakmailag megoldható. Elkövettük azt a hibát, hogy a választás utáni első közgyűlésen elfogadtuk az adóra vonatkozó előterjesztést. Ennek oka az volt, hogy ezen adórendelet mellé 30 millió Ft-os bevételi előirányzat volt állítva, amelyről úgy gondoltuk, hogy a város gazdasági szektora képes lesz kifizetni. Utána bebizonyosodott, hogy ez nem 30 millió Ft, hanem 110-120 millió Ft, a költségvetés tárgyalásakor egy óvatosabb becsléssel 80 millió Ft-os tervezett költségvetési bevétel lett meghatározva. Az előzetes számítások szerint 110 millió Ft lesz a bevétel a jelenleg érvényben lévő adórendelet alapján. A javasolt módosítás a II. változatban a 30 millió Ft-ot engedi el a vállalkozóknak. A következő évben jelentős nagyságrendű emelést nem tervezhetünk, egy inflációval arányos 30%-os, csak minimális emelést tudok elképzelni. Szeretném, ha a jövő évben az adóbevételek felhasználása célirányosan történne, régi igény a vállalkozók részéről, hogy nevezzük meg azokat a célokat, amelyekre ezeket az adókat beszedjük. Palotás Tibor: Czobor képviselő azt állította, hogy tavaly decemberben nem kellő odafigyeléssel hoztuk meg az adórendeletet. Sajnos most sem mondhatjuk el, hogy kellő időben kezdtük az 7 adórendelet módosítását. Egyértelműen látszik, hogy a rendelettervezet gyakorlatilag tapogatózás, okos és kevésbe elfogadható ötleteknek a halmaza, az eddigi felszólalások is ezt bizonyítják. Például az ¡érdekképviseletekkel történt augusztusi tárgyalás után a rendelet bizottságok elé lett terjesztve, de nem hiszem, hogy visszacsatolásra került az érdekképviseletekhez. Abból gondolom mindezt, hogy az érdekképviseletek felszólalói egészen másról beszélnek, arról, hogy az építményadó mekkora legyen 1995-ben. Arra kérem a közgyűlést, hogy egyszerűsítsük le a kérdést úgy, hogy csak az adó mértékét módosítsuk. Javaslatom, hogy az itt elhangzott indokok alapján az adó mértéke 210 Ft/mJ legyen, és minden maradjon a régi formában. A jövó évet alaposan átgondolva úgy készítsük eló, hogy megfelelő adórendeletet hozhassunk. Hiszem, hogy ezzel okozunk a legkisebb kárt a vállalkozóknak, ez a legegyszerűbb megoldás, így az adóbevétel 80 millió Ft lesz. Cserti Tibor: Az előterjesztésben részletesen kifejtettük, hogy miért nem jő, ha általános elvként egy adórendelet módosításánál kizárólag az adó mértéke kerülne megváltoztatásra. Azt a megállapítást, hogy nem kellő időben történt az előkészítés vissza kell utasítanom azoknak a nevében, akik a nyári időszak alatt folyamatosan és érdemi párbeszédet folytattak. Szerintem egy kiérlelt javaslat fekszik Önök előtt, az adó mértékének ilyen mértékben való módosítását nem támogatom. Tarnóczky képviselőnek válaszolom, hogy adóévről van szó a rendeletben, ez egyértelmű a szabályozás alapján, ilyen értelemben nem javaslok módosítást. A peremterületi kedvezményt nem támogatom. Magyar Józsefnek válaszolom, hogy bevételek nagyságrendje építményadó címén 21 millió Ft-ot meghaladó. Czobor képviselőnek válaszolom, hogy az átlagos adó mértéke az előterjesztés során nem 230 Ft, a magánvállalkozók esetében egyes esetekben a 230 Ft-ot elérheti, de az átlagos adóteher nem ennyi. Dr. Kerekes József: Az említett adó kivetése az alapvető ellátás biztosítása érdekében történt. A legtöbb észrevétel az építményadóra vonatkozott, azonban erre szükség van most is. Egyetértek a módosító javaslatokkal, és lehetőség szerint mérsékelni kell. Az idei költségvetés azonban előrevet olyan gondokat, amelyek csak ilyen adóteher mellett teszi befejezhetővé az évet pótköltségvetés nélkül. Javaslatom az, hogy bármelyik módosítást fogadjuk el, az csak 1996. évtől kerüljön bevezetésre. Igaz az, hogy a múlt évi decemberi elfogadáskor sokkal kisebb ingatlanokkal számoltunk, mint amekkorák ténylegesen, azonban nincs arra biztosíték, hogy a tényleges ingatlanok után az adó be is fog folyni. A három javaslat közül a II. változatot tartom elfogadhatónak, az építményadóról szóló rendeletet annyiban kívánom kiegészíteni, hogy kerüljön be az I. számú javaslat c.) pontja is, amely a peremterületi városrészeknek a kedvezményt biztosítja. Béres Márton: Én az előterjesztett változatok közül a II.-at támogattam, és az anyagon túli módosítás legyen a tárgya az 1996. évinek. Dr. Fodor Csaba: Egyetértek Kelemen Z. Pál képviselő 8 javaslatával. Ne kapjon kedvezményt az, aki építési engedély nélkül vagy attól eltérően építkezett. Czobor Zoltán: Egyetértek Fodor képviselővel. Szeretném Palotás képviselőt meggyőzni arról, hogy javaslatát visszavonja. Ennek az az oka, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságban a javaslat kidolgozásakor részletes vita volt a sávok preferálásáról. Palotás képviselő változata azt tartalmazza, hogy egységesen 210 vagy 200 Ft legyen az adó mértéke. Ugyanakkor az elfogadásra javasolt változat a felső sávban lévő gazdasági egységeket erőteljesebben érinti. Ha ebben a sávban csökkentenénk az adó mértékét, akkor az az alattalevő sávban növekedés történne. Emiatt javasolom a II. változat elfogadását. Krémer József: Az év elején a Polgármesteri Hivatal nem megfelelően tájékoztatta a lakosságot a helyi építményadóról szóló rendelet megalkotásakor, a levelesszekrényekbe csak beszórásra kerültek azok a papírok, amelyekkel az adózásról tájékoztatták az állampolgárokat. Úgy gondolom, az állampolgárok megilletnek annyit, hogy ennél a módszernél kulturáltabban tájékoztassák őket. Suhai Sándor: Köszönjük az észrevételt, igyekezni fogunk még precízebben a kiértesítést ellátni. Dr. Csákai Iván: Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Zala Megyei Szövetsége javaslata szerint bizonyos mühelyrészek nem aktív területek, ennek megfelelően a 6. §-ban a 150 Ft/ms-t kéri az érdekvédelmi szervezet. Suhai Sándor: A korszerű és komplex adóterhet figyelembevevő módosítás akkor is elfogadható, ha nem teljesen egyezik meg az érdekvédelemi szervezetek véleményével, mivel tendenciájában az ő kérésüket respektálja. A vita a második számú változatról szólt, én az egyes számú változatot nem is bocsátom szavazásra, hiszen ezzel érdemben nem foglalkoztunk. Aki egyetért azzal, hogy csak második változattal foglalkozunk, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Palotás képviselő javaslata alternatív, Ő azt kérte, hogy ne foglalkozzunk a II. változattal, helyette döntsünk úgy, hogy 210 Ft-ra módosítjuk az adó összegét 1 m2-re vonatkozóan, ha elfogadnák a javaslatát, akkor az összes többi javaslattal nem kell foglalkozni. Suhai Sándor: Aki egyetért Palotás képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 1 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 9 Suhai Sándor: Kiegészítő javaslatként fogalmazta meg Dr. Bárányi Enikő, hogy az e.) pontba az egészségügyi és szociális szférát is vegyük be, a 2. oldalon a 2. bekezdésbe. Tarnóczky Attila: A bizottság egy véleményt közölt, a határozati javaslat hiányzik. Suhai Sándor: A bizottság határozatként javasolja a szövegben. Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy adóév szerepeljen a rendelet szövegében. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a rendelet szövegében adóév szerepeljen, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 1 tartózkodással a elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Kelemen Z. Pál javaslata alapján az "illetve fennmaradási engedélyt" kifejezést a rendelet szövegéből töröljük, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 18 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselő javasolta a rendelet 7. §-át kiegészíteni: "a.) Az adóalanyt a fizetendő adóból adókedvezmény illeti meg a belterületi építmény után Bagola, Bajcsa, Fakos és Korpavár településrészeken, az adó 30%-a. b.) Az (5-6) bekezdés szerinti adókedvezményből, ha az adóalany mindkettőre jogosult, az vehető igénybe, amely az adóalany számára kedvezőbb.". A rendelet 5. §-a új három bekezdéssel egészül ki, a harmadik bekezdés számozása negyedik bekezdésre módosul: "A rendelet 2. §-ában foglaltakat 1996. január l-jétől kell alkalmazni." Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés a javaslatot 7 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 6 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért Dr. Kerekes József módosító javaslatával, mely szerint csak 1996. január l-jétől kerüljön bevezetésre a kedvezmény, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 4 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért Dr. Kerekes József javaslatával, mely szerint a II. változat elfogadását az I. számú változat 2. § c.) 10 pontjának bevezetésével fogadjuk el, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 4 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 7 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki az építményadóról szóló 38/1994. (XII. 23.) számú rendelet módosítását elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslotot 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 22/1995. számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 22/1995. (IX. 5.) számú rendelete az Építményadóról szóló 38/1994. (XII. 23.) számú rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyhöz mellékelve.) Suhai Sándor: Aki a helyi iparűzési adóról szóló 23/1992. (XII. 14.) számú rendelet módosítását elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 23/1995. számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 23/1995. (IX. 5.) számú rendelete a többször módosított 23/1992. (XII. 14.) számú a helyi iparűzési adóról szóló rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Suhai Sándor: Aki a vállalkozók kommunális adójáról szóló 24/1992. (XII. 14.) számú rendelet módosítását el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 11 24/1995. számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 24/1995. (IX. 5.) számú rendelete a vállalkozók kommunális adójáról szóló rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzókönyhöz mellékelve.) Suhai Sándor: Aki egyetért a kiegészítő javaslat a.) pontjával, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a kiegészítő javaslat b.) pontját kiterjesszük egészségügyi és szociális célokra is, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a kiegészítő javaslat módosított c.) pontjával, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság vizsgálja meg az inflációt követő automatizmus beépítésének feltételeit, lehetőségét is, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja, és a következő határozatot hozza: 162/1995. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy vizsgálja meg az alkalomszerűen kereskedelmi tevékenységet folytatók helyi adó alá vonásának feltételeit, célszerű megoldásának módszerét. Határidő: 1995. november 30. Felelős : Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 12 b.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságot, továbbá a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy az oktatás-, kultúra, sport-, szociális- és egészségügy támogatásával összefüggő további adókedvezmények adása célszerű szakmai megoldásának lehetőségeit vizsgálja meg. Határidő: 1995. november 30. Felelős : Dr. Horváth György, az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke, Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke c.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Pénzügyi Bizottságot, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy vizsgálja meg a helyi adókban az 1996. és ezt követő évekre az inflációt követő automatizmus beépítésének feltételeit, lehetőségét. , Határidő: 1995. november 30. Felelős : Marton István a Pénzügyi Bizottság elnöke, Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 11.) Tájékoztató a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1995. évi költségvetésének I. félévi végrehajtásáról (ír.) Előadó: Suhai Sándor polgármester Papp Ferenc: Szeretném tudni, hogy van-e lehetőség arra, hogy az energia áremelés kompenzálóját a költségvetési intézmények minél előbb megkapják. Cserti Tibor: A felosztásnak a módját kell áttekinteni és utána nincs akadálya. Czobor Zoltán: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is megtárgyalta ezt a tájékoztatót és javasolja elfogadását azzal a kiegészítéssel, hogy október 15-ig egy pótköltségvetést készítsen a Gazdasági Osztály, amelyet terjesszen be a közgyűlés elé. A pótköltségvetés indoka és célja, hogy ebben a tájékoztatóban 20 millió Ft-os I. félévre kimutatott hiány szerepel, továbbá ha még hozzávesszük, hogy az előző napirendi pontnál elfogadott adómódosítás további 30 millió Ft-os hiánynövekedést okoz, az így már 50 millió Ft. Ez indokolja a pótköltségvetés elkészülését, lehetőleg minél rövidebb időn belül 13 kerüljön a közgyűlés elé. Kérésem, hogy ebben a pótköltségvetésben eredetileg tervezett 300 millió Ft-os hitelfelvételt, vagyis a hiányt próbáljuk meg lecsökkenteni legalább 100 millió Ft-tal. Kérem, hogy egy olyan variáció készüljön el, amely további 100 millió Ft-os csökkentést lehetővé tesz. Úgy érzem, hogy meg lehet ezt oldani, van rá lehetőség. Ha ezt a költségvetést átvizsgáljuk, azt lehet látni, hogy a teljesülésekből adódóan vannak bizonyos tartalékok, úgynevezett alátervezett költségvetést láthatunk, ha nem is nagy mértékűt. Elfogadom a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság álláspontját, hogy egy viszonylag aláméretezett költségvetés készült. Javaslom, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően egy feszítettebb költségvetés kerüljön be a pótköltségvetés révén, amelyben ezt a bizonyos 300 millió Ft-ot próbáljuk meg előirányzat szerint is csökkenteni. Suhai Sándor: Nem tudok egyetérteni képviselőtársam felvetésével. Véleményem szerint a pótköltségvetésre egyáltalán nincs szükség. Tisztázni kellene mit jelent a pótköltségvetés, mit jelent a költségvetés módosítása. Véleményem szerint a pótköltségvetésre akkor van szükség, ha az eredeti költségvetést valamilyen oknál fogva vagy nagyon alul, vagy nagyon felül teljesítjük. Czobor úr felvetését ellentmondásosnak érzem. Úgy vezette fel, hogy 20 millió Ft hiány, meg 30 millió Ft kiésés az adóból, ez 50 millió Ft hiány, ezért kér pótköltségvetést, a másik részben meg azzal indokolta, hogy csökkentsük a hitelfelvételt. Meggyőződésem, hogy tudjuk tartani az eredeti költségvetésben tervezett 300 millió Ft-os hitelt, ezt csökkenteni is tudjuk, nem kell külön intézkedést hozni. Van egy bizonytalansági tényező az egész gazdálkodásunkban az idén, ez a kórház rekonstrukció teljesítési üteme és számlázása, amely ±50-60 millió Ft-ot jelenthet. Czobor Zoltán: Az építőiparral, a kórház felújítással kapcsolatos kifizetések csúszása előnyös az önkormányzatnak, azonban ez nem befolyásolja azt, hogy mekkora a költségvetési hiány. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság kéri a már elfogadott 20-30 millió Ft hiány miatt a pótköltségvetést. A szabad demokrata képviselők elfogadták a költségvetést 300 millió Ft-os hiánnyal azért, mivel nem állt rendelkezésre elegendő idő olyan költségvetés elkészítésére, melyben kisebb a hiány. A költségvetés elfogadásakor a polgármester úr ígéretet tett arra, hogy félévkor 100-150 millió Ft-os csökkentésre kerül sor pótköltségvetéssel. Szeretném ezt az ígéretet most számon kérni. Suhai Sándor: Az adóbevétel tervezett 80 millió Ft-os összege a mostani módosítással is tartható. Ki merem jelenteni, hogy 300 millió Ft hitel felvételére nem fog sor kerülni. Nem tartom helyesnek, ha a pótköltségvetés mellé egy "városi, csomagot" dolgozunk ki, és ennek megfelelően csökkentjük egészségügyi, szociális, oktatási, stb. kiadásokat. Szerintem erre nincs szükség. Magyar József: Meggyőződésem, hogy valóban nincs szükség pótköltségvetésre, beáll magától ez a pótköltségvetés. A parkfenntartásra tervezett 24 millió Ft teljesítése 10 millió Ft. 14 Az utak és hidak üzemeltetésénél 38 millió Ft előirányzat volt, ebből 18 millió Ft-ot költöttünk el, gyakorlatilag az időarányos 27 millió Ft lett volna. Javaslom, hogy tervszerűen végezzük el a munkákat a közgyűlés által megszabott keretösszeget felhasználva. Szintén városüzemeltetési probléma, hogy a temető fenntartásnál beállított 3,5 millió Ft-ból 617.000 Ft lett teljesítve. Lehet, hogy a III. negyedéves számok szerint már nem 617.000 Ft, hanem több, de akkor olyan számokat kellene elénk terjeszteni, amelyek a jelenlegi helyzetet tükrözik. Összességében látom, hogy a Polgármesteri Hivatal az 50%-ot tartotta, ami számomra egy túlságosan nagy óvatosságot jelent. A bevételeknél szeretném megemlíteni, hogy ha ilyen szépen hoz nekünk a piac, akkor számításaim szerint el fogja érni a 40 millió Ft körüli összeget, ugyanakkor a kiadás oldalon a 13,8 millió Ft-ot végig tartjuk. Egyedül a piac az, ami tartja az időarányos részt a kiadásoknál is, hiszen 9,5 millió Ft a kiadás. Ez az a vonal, ahol lehetett volna egy kicsit visszafogni, és azokon amelyek a város igazi gondjai, - az utak, a járdák, zöldterület - ott meg egy kicsit engedni. A zöldterülettel kapcsolatban tudom, hogy mindig az a gond, hogy nem szabad úgy ezzel a pénzzel gazdálkodni, hogy negyed évre osztogatjuk el, hiszen a zöldterület karbantartással kapcsolatos jelentősebb feladatok tavasszal vannak és aztán a nyár elmúlásával folyamatosan csökkennek. Ehhez kellene a szerződéseket is igazítani. Suhai Sándor: Ezek az adatok a féléves beszámoló adatai. Meg vagyok győződve, hogy a parkfenntartás jelenlegi felhasználása a mai nappal bezárólag lényegesen más képet mutat. Marton István: A Pénzügyi Bizottság 1995. augusztus 24-én tárgyalta meg az I. félévi költségvetési gazdálkodásról szóló tájékoztatót. Az intézményi működési bevételek, a központi költségvetéstől kapott támogatás, illetve kamatbevételek az időarányoshoz viszonyítva jelentősen túlteljesültek. Ezzel kapcsolatban Cserti Tibor a Polgármesteri Hivatal osztályvezetője elmondta, hogy a normatív állami támogatáson kívüli központi alapokat az önkormányzatok nem tervezhetik, ezek évközben pályázat, illetve külön igény útján kerülnek lebontásra. Felhívta a figyelmet arra, hogy a működési bevételek túlteljesüléséhez többletráfordítások is szükségesek, tehát a kiadást-bevételt együtt, mindig komplexen kell vizsgálni. Béres Márton képviselőtársunk kérte, hogy az önkormányzat felhalmozási és tőke jellegű kiadásait, illetve a Polgármesteri Hivatal támogatás jellegű, működési célú kiadásait a Pénzügyi Bizottság a jövőben auditálja, melyet a bizottságunk 5 szavazattal, egyhangúlag vállalt. Kérném, ha a közgyűlés jónak gondolja ezt, akkor egy szavazással erősítse meg. A tájékoztatót a főtáblák áttekintése alapján az észrevételek figyelembevételével a bizottság 5 szavazattal egyhangúlag elfogadásra javasolja. Ammenyiben az önkormányzat költségvetésének egyensúlya továbbiakban is kedvezően alakul, a várható bevételi többletet a tervezett 300 millió Ft hitelfelvétel csökkentésére kell fordítani. Az önkormányzati rendszer megalakulása óta nem fordult elő, hogy a város I. féléves bevételei hatvanvalahány %-ra teljesültek. A kiadásoknál is nagyobbak az idei számok a tavalyiaknál, mivel 15 megközelítik a 60 %-ot. Úgy gondolom, hogy bizottságunk kellő megalapozottsággal döntött ügy, hogy ez a 23,2 millió Ft-os hiány nem fog realizálódni. A módosított előirányzat szerint az összes nettó bevétel 5 milliárd 58 millió Ft, volt, féléves teljesítés 3 milliárd 175 millió, a féléves kiadás pedig kb. 2 milliárd 944 millió, amely azt jelenti, hogy majdnem 232 millió Ft a bevételi többlet. A város hitelhelyzete valószínű, hogy a közgyűlés elé kerül, ezt is vizsgálta a bizottság. 2002-ig ennek a városnak 1 milliárd 151 millió tőke- és kamattartozást kell törlesztenie, amelynek döntő része 1997-98-99-es években kerül kifizetésre. Suhai Sándor: Marton képviselő véleménye, mely szerint nincs szükség pótköltségvetésre, egyezik az én véleményemmel, a megtakarítást a hitelfelvétel csökkentésére kell fordítani. Nem hangzott még el, hogy 8 hónapig jól gazdálkodott az önkormányzat. Nem feltétlenül az alultervezést kell számonkérni, ez a helyzet azt mutatja, hogy hozzáértéssel, jól gazdálkodtunk. A Pénzügyi Bizottság véleménye azt a véleményemet erősíti, mely szerint nem pótköltségvetésben kell gondolkodni elsősorban, hanem továbbra is takarékosan kell gazdálkodni. Mátyás József: Szeretnék köszönetet mondani Magyar József képviselőnek, aki nemcsak a "követel" oldalt vezeti, hanem a "tartozik" részt is hozzárendeli. Kérem a többi képviselőtől, hogy hasonlóan gondolkodjon amikor a jövő évi költségvetés tárgyalására sor kerül. A városüzemeltetésben nehézségeink vannak azon a téren, hogy kijöjjünk az előirányzatból, ha maradványunk lenne ebből az év végén, akkor a városüzemeltetés nem végzi el feladatát. Béres Márton: Javaslatom, hogy a Pénzügyi Bizottság a beszámolóban szereplő spontán kiadások körülményeit vizsgálja meg, mert ezekre nem találok az előterjesztésben magyarázatot. Konkrétan arra gondolok, ahol az eredeti illetve módosított előirányzatként semmilyen összeg nem szerepel, de teljesítéskor megjelent valamilyen kiadás. Tarnóczky Attila: Az előterjesztés közli, hogy éves szinten a költségvetésben 23,2 millió Ft további feszültség körvonalazódik. Ha ennek az okát vizsgáljuk, akkor azt látjuk a tájékoztatóban, hogy a bevételek között éves kiadások vannak tervezve, ingatlanvagyonhasznosításnál 30 millió Ft, vidéki gyermekek utáni támogatás esetében 25 millió Ft. Február 3-án tárgyalta a közgyűlés a költségvetési előtervet, majd a három héttel később a tervezetet, amely végül is elfogadásra került. A három hét alatt az ingatlanvagyon hasznosításából befolyó összeg 45 millió Ft-ról 9 3 millió Ft-ra meg lett növelve, míg a vidéki gyermekek utáni támogatásból befolyó összeg 1.5 millióról, 28.5 millió Ft-ra növekedett. Már akkor is rákérdeztem, hogy van-e realitása ezeknek az összegeknek. Visszatekintve nem új feszültség körvonalazódik, hanem olyan, amely teljesíthetetlen bevételeket irányoz elő a költségvetésben. Suhai Sándor: A féléves tárgyalássorozat eredménye sokszor a harmadik negyedév végen, a negyedik negyedév elején realizálódik. 16 Tüttő István: Én sem vagyok híve a pótköltségvetésnek, de Czobor képviselő javaslatát annyiban támogatnám, hogy hagyjuk el a "pótköltségvetés" szót. Mindenképpen indokoltnak látszik azonban, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési valamint a Pénzügyi Bizottság is megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy a hitelfelvételi kérelmekben meghatározott összeg mérséklődjék. Amennyiben reális megállapításokat tudnánk hozni, én nem pótköltségvetésnek hívnám, hanem a költségvetés egyes elemeinek módosításának. Czobor Zoltán: Alpolgármester javaslatát kompromisszumos javaslatnak érzem. Nem értem, hogy a tájékoztató miért nem arról szól, hogy milyen kedvező a költségvetés alakulása, mert ha az előterjesztés erről szól, akkor én nem kérem a pótköltségvetés összeállítását. Ha figyelembeveszem a tájékoztatót, akkor kérek egy pótköltségvetést, vagy egy másik tájékoztatót kell elkészíteni, amely szinkronban van a polgármester és az én véleményemmel is. Az R-Bizottságban megkezdődött a munka, és elmondtható, hogy lehetne bevonni plussz forrásokat, amelyeket figyelembe kell venni a tervezésnél. Ha az idén a 300 millió Ft-os hitelfelvételt nem merítjük ki, az önmagában nem ok az örömre, mert attól még a hiány magas lehet. Én nem a hitelfelvételt szorgalmazom, hanem az e mögötti megtakarítást szeretném elérni, amelynek következtében nincs hitelfelvétel. Azt javaslom, hogy az alpolgármester kompromisszumos javaslatát tegyük fel szavazásra. Suhai Sándor: Kérem, hogy a kompromisszumos javaslatot a háromnegyed éves beszámoló alapján fogadjuk el, mert azok tényszámok. Cserti Tibor: Meggyőződésem, ez a terv az első féléves végrehajtás során ténylegesen tartalmaz pozitív és negatív elemeket is. A teljesíthetőséget strukturálisan kell vizsgálni, biztos vagyok benne, hogy a városkörnyéknek a hozzájárulása törvényi szabályozás nélkül nem következhet be, és reálisan ezekre a bevételekre nem alapozhatunk. Ugyanakkor az ingatlanvagyon hasznosítása további elemzés tárgyát kell, hogy képezze, a Pénzügyi Bizottság ezt napirendre tűzte. A költségvetési gazdálkodás módszertana tulajdonképpen az államháztartási törvényből kiolvasható, ez alapján történt a gazdálkodás. A harmadik negyedéves tájékoztató már az egész év módosítása függvényében nagy valószínűséggel biztosítható. A terv végrehajtása szempontjából meg kell különböztetni a statikus költségvetési évet, és néhány hosszabb távú költségvetési kondíció alakulását. Rövid távon kétségkívül a 300 millió Ft-os egyensúlyhiány feloldása kedvező pozíció esetén teljesíthető, ehhez azonban kompromisszumokra van szükség. Ezt a fajta relatív többletet lehetővé tette a kórházzal kapcsolatos bizonytalan helyzet, a további egyeztetésről részletesen beszámoltam a szakbizottsági egyeztetéseken, továbbá a lakásértékesítéssel kapcsolatos bevételek célszerű felhasználása a költségvetés egésze szempontjából kulcsfontosságú, ezt a kérdést még vizsgálni kell. A tárgyév a jóváhagyott költségvetési kereteken belül zárható. Aggályaim a hosszabb távú költségvetési pozició szempontjából, mivel a kormány beterjesztette a jövő évi 17 költségvetési irányelveket, és az állami támogatás abszolút mértékben változatlan, Így kulcskérdés a város számára, hogy mekkora hitelt vesz fel. A tavalyi 172 millió Ft-os kórházrekonstrukciós hitelfelvételnek önmagában 225 milliós kamatvonzata van. Ilyen mértékű kigazdálkodásra a város nem képes, önkorlátozást kell alkalmazni, ebból a szempontból a szakmai felülvizsgálat szükségszerű. A tárgyévi városüzemeltetési előirányzatok célszerű felhasználása, a szerződéses konstrukció módosítása önmagában módot ad a városüzemeltetés színvonalának javítására. Zsoldos Ferenc: Véleményem szerint az első félévi költségvetés összegénél a hiány nem éri el 0.5%-ot. A kiadások növekedése mellett a bevételek bizonyos méretű csökkenése nem érinti az első félévet, akkor sem éri el éves tekintetben a költségvetés 1%-át. Az egész féléves mérleg alapján teljesen indokolatlannak tartom, hogy az év elején elfogadott költségvetés mellé adminisztratív úton pótköltségvetést készítsünk, mert a körülmények ezt nem indokolják. Természetesen a bizottságok folyamatosan ellenőrzik a meglévő helyzetet, és ennek megfelelően fogalmazzák meg azokat a javasolt lépéseket, amelyek indokoltak. Dr. Kerekes József: A működési kiadásokról szóló II/1-es melléklet szerint a Környezetvédelmi Információs Iroda 1 millió 631 ezer Ft-ot költött el. Az írásos beszámoló 7. oldalán azonban ismertetésre kerül, hogy 1 millió 087 Ft-ot költöttek reklám és propaganda kiadásra. Az én megítélésem szerint az első kétvonalas francia bekezdéssel jelölt kiadások kizárólag üzleti jellegű kiadásokat tartalmaznak, az NSR Kft. működési kiadásait finanszíroztuk ezzel. Ugyancsak ide tartozik a működés jellegű kiadásoknál a hulladékelhelyezéssel kapcsolatos 8 millió 485 ezer Ft. A hulladékelhelyezés üzemeltetésére gazdasági társaságot hoztunk létre, amelyben 51%-ban az önkormányzat a tulajdonos. A hulladékelhelyezés, -szállítás városi feladat, azonban a támogatás jellegű kiadások az adott cégnek a gazdasági eredményeit javítják. A támogatás másik felének a hasznát a gazdasági társaság élvezi, amennyiben erre szükség van, ezt meg lehetett volna oldani másként is. Továbbá az oktatás és kultúrális feladatok támogatására jóváhagyott összeget nagyon változatos kulturális események támogatására fordítottuk. A nem közösségi érdekeket szolgáló magánkiadások támogatását az önkormányzat nem tudja támogatni. Kérdésem, hogy a népjóléti kiadásoknál a tervezett 2 milliárdból miért csak 230 ezer forint került felhasználásra? Krémer József: Az év elején a költségvetést azért is szavaztam meg, mert fedezetet biztosított a keleti városrészben egy rendőrőrs helyének megválasztására, illetve annak engedélyezési tervének elkészítésére. Ebben az anyagban nem szerepel a költségvetési tételek között, holott annak idején a városrendezési tervfeladatok összegét ezzel a 300 ezer Ft-tal megemelte a közgyűlés, ez egy célfeladat volt akkor. Kérem, hogy a közgyűlés határozatának megfelelően a hátralévő időben ez a feladat teljesülhessen. Cserti Tibor: Krémer képviselőt már a Városfejlesztési és 18 Környezetvédelmi Bizottság ülésén is tájékoztattam, hogy semmi nem korlátozta a bizottságot, illetve az osztályt az előirányzat felhasználásában. Mivel technikailag kiemelt célként nem jelenik meg, költségvetésben ilyen értelemben nem is kezelhető visszamenőleges módosítása. Annak nincs semmi akadálya, hogy most a közgyűlés külön kötelezze a polgármestert, hogy ezt a dolgot kiemeltem kezeljük. Dr. Kerekes József képviselőnek válaszolom, hogy annak nincs semmi akadálya, hogy tartalékalapba helyezzük a támogatást, de ezt szerződéses szinten másik partnerrel is el kell fogadtatni. A jelenlegi szerződéses rendszer két oldalról fogalmaz meg támogatást, egyrészt abszolút mértékűt, másrészt a díjtétellel összefüggésben az elmaradt bevételekkel kapcsolatban, a költségvetés mindkét oldalról ezt a számot tartalmazza. Ezt szakbizottsági szinten megfontolandónak tartom. Az adott pályázóval való szerződéskötés után, a végrehajtás során a pályázó végrehajtja a vállalt feladatot, az ellenőrzés, a leigazolás után kerülhet sor a fizetésre. Ha nem készíti el a szakmai karbantartó a szükséges előkészületeket, akkor fizetésre sem kerülhet sor a népjóléti feladatok esetében. Dr. Nemesvári Márta: Dr. Kerekes képviselőnek válaszolom, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság pályázatot hirdetett a szociális alap elnyerésére, a szeptember 12-én lesz a pályázatok elbírálása. A 230 ezer Ft teljesítés abból adódik, hogy 700 ezer Ft támogatást már odaítélt a Szociális és Egészségügyi Bizottság, de az átutalás még nem történt meg. Suhai Sándor: Krémer képviselőnek válaszolom, hogy fél éve készülünk a rendőrkapitány beszámoltatására Nagykanizsa város közrendje és közbiztonsága kérdéskörről, ez csak a rendőrkapitány betegsége miatt húzódott el. Október hónapban feltétlen a közgyűlés elé kerül a téma. Elméletileg Krémer képviselő felvetésének nincs akadálya, erre vissza fogunk térni. Marton István: Javaslom, hogy a Racionalizálási Bizottság, a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság együtt ülésezzen, és egy előterjesztés készüljön. A költségvetéssel kapcsolatban úgy gondolom, hogy ezt a félévet csak úgy lehet értékelni, ha együtt vizsgáljuk az egész évet. Szerintem alultervezés mellett is lehet jól gazdálkodni. A folyószámlahitellel kapcsolatban meg kívánom jegyezni, hogy a folyószámlahitel nem vehető fel. Egy jelenségre kell, hogy felhívjam a figyelmet, mert a II/6 táblázat, amely az önállóan gazdálkodó intézmények első félévi kiadásaival foglalkozik, az én megítélésem szerint rendkívül aggasztó számokat tartalmaz. Ennek alátámasztására megnéztem az előző két féléves teljesítést is, amelyek azt mutatták, hogy 1993-94-ben a 16 általános iskola 47-48%-ban költötte el a teljes éves keretét. A középiskoláknál 1993-ban ez a szám még a 47%-ot sem érte el, 1994-ben viszont meghaladta az 50%-ot. Ezzel szemben az idén a 16 általános iskola közül csak kettő nem haladta meg az 50%-ot, ebből adódik, hogy a városi átlag megközelíti az 53%-ot. A középiskoláknál mind a hat jelentősen túllépte az 50%-ot, átlagosan az éves keret 55%-át költötték el. A dologi kiadásokat tekintve a középiskolák az éves keret 3/4-ét is túllépték. Bízom benne, hogy az iskolák még az év zárása előtt bizonyos tartalékolást végeztek, de sajnos ez nem 19 lehet jelentós összeg. Ha a gazdálkodás üteme változatlan maradna a második félévben, akkor 40 millió Ft hiánya lenne a 16 általános iskolának, amely például a Rozgonyi Utcai Általános Iskola teljes évi költségvetését teszi ki. A 6 középiskolánál ez a hiány mintegy 65 millió Ft, amely a Thúry György Középiskola teljes éves költségvetése. Ez azt jelenti, hogy a hiány ebben az esetben 100 millió Ft. Úgy gondolom, hogy ezek a számok is egyértelműen ráirányítják arra a tényre a figyelmet, hogy iskoláink rossz helyzetben vannak. Tüttő István: Dr. Kerekes József képviselő felvetésére reagálva annyiban venném védelmembe a Környezetvédelmi Információs Irodát, hogy közös cél érdekében működik, és az a reklámtevékenység, amelyet folytatott az az egész város érdekét szolgálja. Említést tett a képviselő a támogatás miértjéről, ebbe a támogatásba bele kell sorolni azokat a lakosok által ki nem fizetett számlákat, amelyeket 2 millió Ft-ig teljes mértékben, 6 millió Ft-ig felezve felvállalt, az önkormányzat. A szelektívgyűjtés megelőző rendszere is beletartozik az említett kérdéskörbe. Suhai Sándor: Javaslom, hogy az eddig elhangzottak mellett foglaljanak állást a következő témában. A mai napon 140 millió Ft-os likvidhitelszerződés kellett aláírnom, amely folyószámlahitel-szerződést jelent. Ezt abból a meggyőződésből tenném, hogy ez az összeg az év végéig elegendő lesz, ez a tavalyi, hasonló jellegű hitelnek a meghosszabbítása. A szerződést természetesen úgy fogalmaztuk meg az OTP-vel, hogy közgyűlési hozzájárulás szükséges. Marton István: A polgármester által elmondottakat kiegészítve közölnöm kell, hogy a Pénzügyi Bizottság a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztályának munkáját mind a költségvetés vitája kapcsán, mind a hitelhelyzet vizsgálata kapcsán maximális elismerte. Suhai Sándor: Módosító javaslatom, hogy 1995. október 30-ig kerüljön sor a költségvetés jelen állapotának felülvizsgálatára, ennek függvényében kerülhet sor a költségvetés módosítására illetve a hitelfelvételi keret csökkentésére, pótköltségvetés beterjesztésére. Czobor Zoltán: Elfogadhatónak tartom a módosítást azzal a kiegészítéssel, hogy 1995. október 30-ig kerüljön a közgyűlés elé ez a beterjesztés. Cserti Tibor: Korai ez az időpont, kérem, hogy a bizottsági elemző munkának a határideje legyen 1995. október 30, a tájékoztató időpontja november hónap legyen. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a költségvetés jelen állapotának bizottsági felülvizsgálatára 1995. október 30-ig kerüljön sor, majd novemberben kerüljön a közgyűlés elé, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 20 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor; Aki egyetért a folyószámlahitel felvételének megerősítésével, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki a módosításokkal együtt a tájékoztatót el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja, és a következő határozatot hozza: 163/1995. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1995. évi költségvetése első félévi végrehajtásáról szóló tájékoztatót elfogadja. Egyúttal felkéri az illetékes bizottságokat, hogy a költségvetés egészét vizsgálják felül, figyelemmel a várható év végi teljesítésekre, illetve a követelményként szabott egyensúlyi feltételekre. A felülviszgálat során törekedni kell az engedélyezett hitelfelvételi előirányzat érdemi csökkentésére. A III. negyedévi teljesítésről készülő költségvetési tájékoztatót úgy kell előkészíteni, hogy az egyúttal a felülvizsgált és a várható teljesítéseket magába foglalóan rendeletmódosítással járjon együtt. Határidő: 1995. október 30. a bizottsági felülvizsgálatra 1995. november 30. a közgyűlés elé terjesztére Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) A Közgyűlés egyetért és jóváhagyja az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. (Budapest, Nádor u. 16.) és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata között 1995. augusztus 31-én létrejött 140 millió forintos folyószámla hitelkeretszerződést. Felelős: Suhai Sándor polgármester 21 12.) Javaslat az SZMSZ módosítására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 13.) Javaslat tanácsnok választására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Dr. Lukácsa Erzsébet: Az SZMSZ módosítására vonatkozó javaslatot eredetileg az augusztus 29-i közgyűlésre terjesztettük volna elő, és a rendelet hatályba lépésének ideje itt szeptember 1. volt. Javaslom, hogy a rendelet szeptember 8-án lépjen hatályba. Tarnóczky Attila: Szükség van-e nemzetközi ügyekkel foglalkozó tanácsnokra? Ha a testület úgy dönt, hogy a tanácsnoki rendszerre szükség van, akkor konkrét esetben tanácsnokot választani csak úgy lehet, ha az illető feladatkörét szabályoztuk. Javaslom, hogy ezt halasszuk a következő közgyűlésre. Dr. Csákai Iván: A tanácsnoki tisztség politikai megbizatás-e, vagy a Polgármesteri Hivatal egyik dolgozójának a munkáját veszi át? Fontos kérdés számomra a feladat- és hatáskör meghatározása, az eredményesség számonkérésének a módja. A tanácsnok elfogadásával ilyen formában nem értek egyet. Dr. Lukácsa Erzsébet: Az önkormányzati törvény mondja ki, hogy a képviselőtestület a polgármesternek vagy bármely képviselőnek a javaslatára tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselőtestület által megjelölt feladatkör végrehajtását. Nem a Polgármesteri Hivatal feladatát veszi át, hanem a közgyűlés feladatát. A tanácsnok úgy működik, mint a bizottság. A nemzetközi kapcsolatok kialakultak és sok feladattal járnak. Elhangzott már a közgyűlésen, hogy nem megfelelő a képviselőtestület tájékoztatása e területen. Suhai Sándor: Korábban több esetben azt a törekvést tapasztaltam Önöknél, hogy ne a Polgármesteri Hivatal dolgozója legyen tagja a felügyelő bizottságnak, ne vegyen részt vezető állású ember pályázatának elbírálásakor. Ezt az elvet szeretnénk ezen a területen is következetesen végig vinni. Tanácsnokot ott célszerű választani, ahol nincs bizottság, ezen a területen pedig nincs. Dr. Fodor Csaba: Fontos lenne a közgyűlés számára, ha egy tanácsnok látná el ezeket a feladatokat, nagyban elő tudná segíteni a bizottságok munkáját. Javaslom a közgyűlésnek, hogy fogadjuk el az SZMSZ módosítására beterjesztett javaslatot, még akkor is, ha a feladat- és hatáskör jegyzék nem egészen teljes. Tüttő István: Városunkban járt a Brit Nagykövetség másodtitkára. Nagyon komoly ajánlatokkal érkezett, melyről a következő közgyűlésen tájékoztatjuk Önöket. Ezt követően megkeresett bennünket Bécsújhely hasonló küldöttsége. Nemcsak a kulturális és sportkapcsolatokról volt szó, hanem az ipari együttműködésről is, kamarákkal való együttműködés igényével léptek fel. Támogatom a tanácsnok, és különösen a külkapcsolatokkal foglalkozó tanácsnok megválasztását. A kamaráknál is nagy igény merült fel az önkormányzat általi koordinálásra. Ennek a személynek olyannak 22 kellene lenni, aki a várost jól ismeri, műszaki végzettségű és nyelvet is ismer. Elfogadásra javaslom az előterjesztett személyt, és az előterjesztést. Magyar József; Véleményem szerint nem tanácsnokot kellene választani, hanem a képviselőtestületből referenseket megbízni, díjazás nélkül. Czobor Zoltán: Nem tudom, hogy mi a különbség a tanácsnok és a referens között, de úgy érzem, hogy mindegyik elfogadható. Támogatom az előterjesztést. Jónak tartottam volna a Polgármesteri Hivatalban végzett ilyen jellegű munkáról a testület előtti beszámolást. Ha a tanácsnokot megválasztjuk, akkor úgy gondolom erre sor is fog kerülni. Annak látnám hasznát, ha a környező területekre összpontosítanánk, úgy mint a határ melletti közvetlen térség, amit nagyon elhanyagoltnak érzek, igazi együttműködést, amiből hasznunk van onnan remélhetünk. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén is megfogalmazódott, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése, vállalkozások megjelenítése is feladat lenne városunkban. Úgy gondolom, hogy ehhez a tevékenységhez olyan személy lenne megfelelő, aki gazdasági kérdésekben járatos, és nyelvismerettel is rendelkezik. Ezért támogatnám Krémer József személyét. Bicsák Miklós: A vállalkozóknak, kamaráknak szüksége van külföldi kapcsolatok létrejöttére, ezért a tanácsnok választását támogatom. Tarnóczky Attila: Az önkormányzat mai működési rendszere ilyen szempontból nem kifogásolható. Ha egy külföldi küldöttség gazdasági kérdésben valamit el akar érni, akkor úgy gondolom, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal azt megtárgyalhatja. Abban az esetben, ha egy reprezentatív látogatásról van sző, akkor a polgármestert keresi. Működési oldalról nem látom szükségességét a tanácsnoki posztnak. Röst János: Általában nem vagyok híve annak, hogy különböző posztokat hozzunk létre, a tanácsnoki választás is egy lehetőség, nem kötelező. Úgy gondolom, amikor ezt a tevékenységet bizottság nem tudja koordinálni, akkor erre szükség van. Kérésem, hogy támogassák az előterjesztést, igény esetén adnék javaslatokat, hogy feladata, hatásköre mi legyen a tanácsnoknak. Marton István: Nem vagyok elvből tanácsnokellenes, de úgy gondolom, hogy a közgyűlés hat bizottsága még mindig több, mint amit optimálisnak ítélek. Ha úgy vetődött volna fel a kérdés, hogy bizottság helyett tanácsnokot választunk, akkor azt mondanám, hogy kifejezetten tanácsnokpárti vagyok. Zsoldos Ferenc: Egyetértek a tanácsnok intézményével, személy nélkül. Olyan szakemberre is szüksége lenne a városnak, aki a város értékeit, jelentőségét "el tudja adni", a rádióval, sajtóval, az újságírókkal személyes kapcsolata van, és ebben az esetben nemcsak a helyi sajtóban jelennének meg cikkek a városról, hanem az országos sajtóban is. Kérem, hogy javaslatommal a későbbiekben foglalkozzon majd a közgyűlés. 23 Papp Ferenc: Nagyon körültekintően , kell meghatározni a tanácsnokok körét, és csak olyan feladatokra, amelyet a bizottságok nem végeznek, illetve a Polgármesteri Hivatalban sincs olyan munkatárs, aki ahhoz a feladathoz ért. Úgy gondolom, hogy Krémer József személye alkalmas e feladatra. A kapott feladat- és hatásköri listát nagyon hiányosnak tartom, melyet csak úgy tartok elfogadhatónak, ha a gazdasági feladatok mellett az oktatási intézmények nemzetközi feladatait is koordinálná. Tarnóczky Attila: Ha módosítjuk az SZMSZ-t, létrehozzuk a tanácsnok rendszerét, megválasztunk tanácsnoknak egy személyt, majd az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság áttekinti a javaslatot, és ezt követően a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra. Ezt a javaslatot azonban a bizottság nem tárgyalta meg. Suhai Sándor: Aki egyetért az SZMSZ módosításával azzal, hogy a rendelet 1995. szeptember 8-án lépjen hatályba, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a tanácsnok választására tett javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja és határozatot hozza: 25/1995. számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló a 13/1995. (V. 2.) számú rendelettel módosított 2/1995. (II. 14.) számú rendeletének és a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló 3/1995. (II. 14.) számú rendeletének módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 164/1995. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése -a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 21. §-a alapján - a nemzetközi kapcsolatok koordinálására Krémer József képviselőt tanácsnoknak megválasztja. 24 b.) Felkéri az Ügyrendi-, Jogi és .Közrendi Bizottságot, hogy a 17/1995. (V. 30.) számú rendelet kiegészítését készítse elő és terjessze a Közgyűlés elé. Határidő; 1995. október 31. Felelős : Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke Krémer József: A vitában nem kívántam részt venni, de a szavazásban sem vettem részt. Először a referensi feladatkörrel több évvel ezelőtt Ausztriában, egy kiállításon találkoztam, ahol magyar képzőművészek kiállításán kulturális referens képviselte a várost. Úgy éreztem, a vitában többen felismerték, hogy egy városnak nem mindegy milyen képet mutat kifelé, az sem mindegy, milyen külföldi kapcsolatai vannak. Szükségünk van minden külföldi kapcsolatra, és ez a feladat rendkívül nagy területet'' fog át. Többször találkoztunk azzal az igénnyel, hogy a polgármesteren és az alpolgármesteren kívül más személynek is el kellene látnia ezt a feladatot, mert szerteágazó, munka- és időigényes. Örülök, hogy képviselőtársaim többsége megbízik bennem, és azt hiszem, hogy a .következő időszak munkája bebizonyítja, hogy nem volt hibás ez a döntés. 14.) Beszámoló a Környezetvédelmi Információs Iroda és a Környezetvédelmi Felügyelet tevékenységéről (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Röst János: Az előterjesztés 4. oldalán található egy olyan megfogalmazás, hogy célul tűzték ki azoknak a dolgozóknak az elbocsátását, minőségi cseréjét, akik nem alkalmasak felügyelőnek. Kérdésem, hogy valóban dolgoznak-e ilyen kollégák, és milyen lépéseket kívánnák tenni ebben az ügyben? Kérem a Környezetvédelmi Felügyelet vezetőjét, hogy egy éjszakai bejárást szervezzen meg a keleti lakótelepen, mert több bejelentés érkezett hozzám a szabálytalanul parkoló gépjárművek miatt. A bejárásba a terület képviselőit is vonja be. Ez a bejárás arra is szolgálna, hogy a képviselők megismerjék a területet, és ha a kérdésben előrelépés történik, akkor a lakóknak ez a megelégedésére szolgálna. Kulbencz Ferenc: Nyilvánosan nem akarom megemlíteni annak a dolgozónak a nevét, akit alkalmatlannak tartok e feladatok ellátására, fegyelmi problémája is volt. Jelenleg a felügyeleten vannak polgári szolgálatos alkalmazottak, akik a katonai szolgálati idejüket töltik itt. Közöttük lehetne találni olyant, aki alkalmas lenne e feladat elvégzésére. Nincs annak akadálya, hogy a képviselőkkel egy éjszakai bejárást megszervezzünk. Jelenleg már azzal a kerékbilinccsel is rendelkezünk, melyet a kamionoknál kell használni, így az ilyen jellegű gondokat is meg 25 tudjuk oldani. Suhai Sándor: Aki egyetért a Környezetvédelmi Információs Iroda és a Környezetvédelmi Felügyelet tevékenységéről szóló beszámolóval, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 tartózkodással a beszámolót elfogadja és a következő határozatot hozza: 165/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Környezetvédelmi Információs Iroda és a Környezetvédelmi Felügyelet munkájáról adott beszámolót elfogadja azzal, hogy a jövőben is fokozottan segítsék a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság környezetgazdálkodást érintő feladatainak megoldását. A tevékenységről két évente a Közgyűlés előtt számoljanak be. Határidő: 1997. november 30. Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 15.) Javaslat az Északnyugat-Dunántúl Területfejlesztéséért Közalapítványhoz való csatlakozásra (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Tüttő István: Szeretném kiemelni azt az igen fontos tényt, hogy ma az információ a legdrágább dolog. Fel lehet tenni azt a kérdést, hogy Északnyugat-Dunántúl nem kifejezetten Zala megye, de nagyon dinamikusan fejlődő körzet, információs csatorna számunkra. Úgy érzem, hogy senkiben nem vetődhet fel a kérdés, hogy azok az információk, amelyekhez így jutunk 50 ezer Ft-tal mérhetők-e vagy sem. Czobor Zoltán: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság egyhangúlag támogatta az 50 ezer Ft odaítélését. Az osztályvezető Ígéretet tett, hogy ennek forrását biztosítja. Zsoldos Ferenc: Földrajzi értelemben Győr-Sopron, Komárom, Vas megyéről van szó. A csatlakozással egyetértek, de kezdeményezni kellene, hogy Nyugat-Dunántúl elnevezést vegye fel ez a közalapítványt, mert így csak mellékszereplőként vehetnénk részt, ami nem lenne szerencsés. Suhai Sándor: Ha csatlakozunk, akkor a kuratóriumba nekünk is kell egy tagot delegálnunk, akinek módja lesz ezt kezdeményezni. Dr. Fodor Csaba: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és támogatta függetlenül attól, 26 hogy ez Északnyugat-Dunántúl Területfejlesztésért Alapítvány nevet viseli. Nagykanizsa speciális helyet foglal el, és kapcsolódhatna egy olyan alapítványhoz is, amely Pécs székhellyel működne. Az * lenne szerencsés számunkra, ha mind a két alapítványnak a részesei lehetnénk. Nem rendelkezünk információkkal, hogy Pécsen működik-e alapítvány, de ezt a lehetőséget ki kellene használni. Az előterjesztést a bizottság nevében elfogadásra ajánlom. Dr. Kerekes József: Zala megye és azon belül Nagykanizsa érdekei nagyon messze esnek Győr-Sopron, Komárom érdekeitől. Későbbiek során a jelenlegi összeg sokszorását rőhatja a városra, ha nem akarunk a kuratóriumba mindenre nemet mondani. Információra szükség van véleményem szerint is, de nem ebben a zónában, amit az alapítvány jelentene. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy csatlakozzunk az alapítványhoz, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Kérem a javaslatukat a kuratóriumi tag személyére. Dr. Fodor Csaba: Kuratóriumi tagnak Tüttő István alpolgármestert javaslom. Suhai Sándor: Kérdezem Tüttő Istvánt, hogy elfogadja-e a delegálást? Tüttő István: Elfogadom. Egyetértek azokkal a véleményekkel, hogy Nagykanizsa valóban nem az Északnyugat-Dunántúl része, de azt is át kell gondolni, hogy van olyan adottsága ennek a területnek, amivel azok a területek nem rendelkeznek. Lehet, hogy ezen a csatornán tudunk nyugati partnerrel kapcsolatot létesíteni. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Tüttő István képviseljen bennünket a kuratóriumban, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 166/1995. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az "Északnyugat-Dunántúl Területfejlesztéséért Alapítvány" létrehozásával egyetért. A Közalapítvány induló vagyonához az 50 ezer Ft-ot annak bejegyzésétől számított 15 napon belül átutalja. 27 b.) A Közgyűlés az alapítvány kuratóriumába Tüttő István alpolgármestert delegálja. Határidő: alapítványi bejegyzéstől számított 15 nap Felelős : Suhai Sándor polgármester 16.) Állásfoglalás Kiskanizsa önkormányzat létrehozásáról Előadó: Balogh György az Bizottság elnöke városrészben településrészi (írásban) Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Hajgató Sándor: Választásomkor igényként fogalmazták meg, hogy a településrészi önkormányzat létrehozását szorgalmazzam. Eddig Kiskanizsát mindig hátrány érte, mindig mások határoznak Kiskanizsa ügyében. Kérem a közgyűlést, hogy ne adjon helyt ennek az 500 aláírás kikötésének, továbbá kérem, hogy szavazza meg, és dolgozzák ki ennek feltételeit, hogy Kiskanizsán legyen településrészi önkormányzat. Suhai Sándor: Nem az elutasításról Van szó. Nem lehet gond 500 aláírás összegyűjtése egy 10-12 ezres városrészben. Palotás Tibor: Nem értek egyet az aláírásgyűjtéssel. Itt egy városrész érdekéről van szó, ez már régi igény, véleményem szerint a településrészi önkormányzat segítené a munkánkat. Gondoljuk meg, hogy egy városrész önállóan fogalmazza meg kéréseit, igényeit, majd előterjeszti a közgyűlés elé. Javaslom, hogy az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság az októberi ülésre olyan tervezetet készítsen, amely már pótolja az SZMSZ korábbi hiányosságait. Cserti Tibor: Elhangzott egy bizottsági vitában a településrészi önkormányzat megalapozottsága. A bizottság felvetette, hogy szeretné tudni, a településrészi önkormányzat milyen jogokat akar magának, pénzügyileg csak így lehet megítélni a kérdést. Kelemen Z. Pál: Támogatom Hajgató Sándor képviselőtársam kezdeményezését, de kérem, hogy ne egy képviselő indítványára döntsünk, hanem a kiskanizsai polgárok kezdeményezésére. 500 aláírás minimális, ha a kiskanizsaiak is akarják. Tarnóczky Attila: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság nem foglalkozott annak a vizsgálatával, hogy mennyire indokolt, mennyire hasznos és mennyibe kerül Kiskanizsán egy településrészi önkormányzat. A bizottság a rendeletet vizsgálta, és megállapította, hogy az önkormányzati törvénnyel ellentétes. Felhívom a figyelmet arra, hogy az 500 aláírás nem a határozati javaslatban szerepel, csak úgy gondoltuk, hogy ha ezt megtennék a képviselők, akkor kiderülne, hogy tömeges igény van erre. Ez nem jelenti azt, ha nem történik meg, akkor nem is kell ezzel foglalkozni a testületnek. Ha valóban létrejön egy településrészi 28 önkormányzat, akkor tisztázni kell, hogy a jelenleg szabályozott jogokon kívül még milyen jogokat kapnak a településrészek. Véleményem szerint ha létrejön a településrészi önkormányzat, akkor nyújtsa be igényét, és annak megfelelően módosítjuk a rendeletünket. Dr. Bárányi Enikő: Azt hiszem, hogy ezzel a településrészi önkormányzat alakításával kapcsolatos elképzelés részben jogszabályilag behatárolt. Nem gondoljuk, hogy ennek a város számára negatív költségvetési kihatása lenne. Elzárkózunk attól, hogy egy településrészi önkormányzat létrehozása, akár tiszteletdíjas plussz terhet jelentsen. A cél egyértelmű és világos, lakossági létszám- és területarányosan a kiskanizsai települérészre fordítandó összeg olyan célszerű és ésszerű felhasználása, nagyságrendben és sorrendben, amit az ott élő emberek tudnak helyben eldönteni. Úgy gondolom, hogy az aláírásgyűjtés valóban nem jelent gondot. Czobor Zoltán: Ha a településrészi önkormányzatnak az a célja, hogy a településrészre elfogadott költségvetést helyben elosszák, és próbálják hatékonyabban felhasználni, ezzel egyetértek, és támogatom. Olyan megközelítésben, hogy olyan jogosítvánnyal ruházandók fel, mely itt a közgyűlés munkájában súllyal megjelenjen, nem tudom elfogadni. , Balogh György: A szabályozás nem megfelelő, ezért az októberi közgyűlésre elő kell készíteni az előbb elhangzott érveknek a figyelembevételével. Béres Márton: Véleményem szerint végig kell gondolni, hogy egy ilyen döntésnek mi a hatása, következménye. Információim szerint Győr közelében már működik településrészi önkormányzat. Úgy gondolom, hogy az ottani tapasztalokat lehetne hasznosítani, akár a választás, akár a működés tekintetében. Dr. Fodor Csaba: Arról kell most döntenünk, hogy az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság vizsgálja meg a kérdést, és októberben terjessze a közgyűlés elé. Magyar József: Hajgató Sándor képviselő már negyedszer jelenik meg ezzel a kérésével. Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság miért nem előszőr kérte az aláírásgyűjtést? Minden kezdeményezést támogatni kell, ami a mi munkánkat segíti. Javaslom, hogy most az előterjesztést szavazzuk meg. Balogh György: Javaslom, hogy fejezzük be a vitát, szavazzunk. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a vitát lezárjuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság előterjesztését elfogadja, kérem szavazzon. 29 A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 167/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr. Bárányi Enikő és Hajgatő Sándor képviselőknek a kiskanizsai településrészi önkormányzat létrehozására irányuló kezdeményezésében a döntést az októberi ülésére halasztja. Megbízza az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot, hogy ezen időpontig készítse elő az SZMSZ 8. sz. mellékleteként megalkotott 5/1994. (II. 11.) sz. rendelet módosítását. Határidő: 1995. október 24. Felelős : Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 17.) Előterjesztés az Alfától az Omegáig Kft. és az Önkormányzat közötti ingatlancseréről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Kérem a képviselőket, hogy most csak az ingatlancserére koncentráljanak és az Alfától az Omegáig Kft-vel kapcsolatos minden egyes kérdésüket a következő közgyűlésen tegyék fel. Az ügyvezető mandátuma nemsokára lejár, így szeptember 26-án be fog számolni Önöknek az Alfától az Omegáig Kft. eddig végzett munkáról. Az ingatlancsere lényege, hogy van egy terület a vásárcsarnok alatt az Önkormányzat tulajdonában és van egy út a kft. tulajdonában. Célszerű megcserélni, különben el kell adni az egyiket és meg kell venni a másikat, az utat pedig meg kell építeni. Czobor Zoltán: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság egyhangúlag támogatta a cserét, kérem képviselőtársaimat, hogy fogadják el az előterjesztést. Dr. Kerekes József: A cserével egyetértek. A 2.774/4.853 tulajdoni hányadnál a legkisebb közös többszörösre kell törekedni, ebben az esetben ez 4/7-ednek felel meg. Javasolom, hogy az 1. pont 2. sorában és a 2. pont 1. sorában ezt 4/7-edre módosítsuk. Palotás Tibor: Ha a 4/7-ed kiszámolva pont annyira jön ki, akkor elfogadom a módosítást, de más esetben nem tartom szerencsésnek. Marton István: Én különbséget tennék a 4/7-ed és az itt jelzett arány között, még ha ezredekben is, de van különbség és a Földhivatal az ilyet szigorúan veszi. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén e napirendnél 30 hiányoltam, hogy nincsen térkép. Most kaptunk egy térképet, de nekem ez a térkép nem sokat mond, hisz se bejelölve, se ráírva nincsenek a területrészek, emiatt én nem tudok részt venni a szavazásban. A polgármester úr megjegyezte, hogy ezzel a cserével az Önkormányzat jár jobban. Nem értem a megjegyzést, hisz a kft. 99,6%-ban az Önkormányzaté. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 168/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy az Alfától az Omegáig Kft.-vei a 98 hrsz-ú 2.774 m2 területű és a 93/7 hrsz-ú ingatlan 2.774/4.853 m2 területű részét egymás között elcserélje. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a csereszerződést írja alá. Határidő: 1995. szeptember 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 18.) MOL Rt. és a Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskola között létrejött szerződés jóváhagyása (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A szerződés záradékát olyan értelemben elhagyjuk, hogy csak az 1. mondat első fele marad meg, tehát így szól: "Mint az iskola fenntartója, a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében a szerződésben foglaltakkal egyetértek." Palotás Tibor: A múltkori közgyűlésen Dr. Fodor Csaba képviselő azt mondta, hogy visszavonja az előterjesztés és nem kerül közgyűlés elé. A hét végén a Piarista Iskola tanévnyitó ünnepségén volt a rendfőnök úr Kalmár Emil atya. A rendfőnök úr kérte, közvetítsük képviselőtársainknak, hogy ezzel a szerződéssel a közgyűlés ne foglalkozzon, hisz nem tudjuk, hogy milyen mértékben érint minket ez az iskola és a MOL Rt. között megkötött szerződés. Problémájuk van a 3. oldal d.) pontjával. Nekem úgy tűnik, azért került ez 31 a d.) pont a szerződésbe, mert ha a Zsigmondy-Winkler Középiskolának mégis ki kell majd költöznie az "A" épületből is, akkor valahova átmenetileg el kell helyeznie néhány osztályt és ez a gyakorlótelep lenne. A szerződésben ugyan szerepel, hogy ezt a szerződést évente felül kell vizsgálni és módosítani, de mi lesz, ha most bennmarad és jövőre kellemetlenséggel jár. Kérem, hogy a 2.d.) pontot vegyük ki a szerződésből. A Piarista Rend törvényes jogon visszaigényelte mind a négy volt épületét és ezt a jogát fenn is tartja. Suhai Sándor: A Piarista Rend nincsen olyan helyzetben, hogy meghatározhatná, egy tantelepen folyhat tantervszerű oktatás vagy sem. Arról van sző, hogy a MOL Rt. létrehoz Nagykanizsán egy felnőttképzési bázist, azon a tantelepen, amelynek tulajdoni joga a miénk, de valójában a MOL Rt. pénzéből lett a tantelep felépítve. A MOL Rt. ajánl egy lehetőséget, hogy ezután Nagykanizsán ezen a tantelepen képezzék át az ország összes MOL-os továbbképzésben résztvevő leendő dolgozóit. Ha ebbe nem egyezünk bele, akkor ezt az oktatási központot elviszi máshova és az iskola évente 10, 20, most éppen 40 millió forinttól esik el. Kérem a képviselőket ne emeljenek kifogást a szerződéssel szemben. Meggyőződésem, hogy ez a szerződés nem sértheti a piaristákat. Én is tárgyaltam az új rendfőnökkel és szóba sem hozták azt, hogy a tanteleppel kapcsolatban kifogásuk lenne. Dr. Horváth György: A szerződést tudomásul kell venni, hisz hosszú időre sok problémát megold, többek között sok műszaki tanár munkalehetőségét hosszú távra biztosítja. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy eddig az olajipar milyen támogatást adott az iskolának, a városnak. Javasolom a szerződés támogatását. Magyar József: A gyakorlótelep a MOL Rt. finanszírozásával épült fel, nem alkalmas iskolai képzésre, hisz az ott lévő termek gyakorlati oktatás céljainak felelnek meg. Az iskola továbbra is azokat a gyerekeket - akik ebben a szakmában kívánnak tanulni -gyakorlati képzésben ott fogja részesíteni. A szerződés óriási változást is jelent a szakmai képzés területén. A szerződés IV/2. pontjában szerepel, hogy "a 3 fős bizottságot a MOL Rt., az Iskola, a tulajdoni fenntartó (felkérés alapján külső tag is lehet) delegáltjai alkotják)". Megkérdezem Dr. Fodor Csabától, hogy "a felkérés alapján külső tag is lehet" az Önkormányzatot illeti? Ha igen, akkor ki kell jelölni azt a személyt, aki a Felügyelő Bizottságban részt vesz. Ha a Felügyelő Bizottságban a képviselőtestület ott van, akkor tudja képviselni azokat a kérelmeket, amelyek itt megfogalmazódtak. Dr. Fodor Csaba: Palotás Tibor képviselőnek válaszolom, a múlt közgyűlésen én azt az előterjesztésemet vontam vissza, hogy aznap tárgyalja meg a szerződést a közgyűlés és megfontoljuk az anyag visszahozását, hisz jogszabályi kötelezettség nincs arra, hogy ilyen jellegű szerződést a közgyűlés elé kell hozni. Véleményem szerint logikus a 2.d.) pont, hogy a gyakorlótelepen gyakorlati oktatás folyjon. 32 Magyar képviselőnek válaszolom, hogy a tulajdonosi fenntartó az Önkormányzat, tehát az Önkormányzatnak gondoltuk azt a jogot biztosítani, hogy delegáljon egy tagot, aki a tulajdonosi fenntartó érdekeit képviseli. Elfogadom polgármester úr javaslatát, hogy a záradék második mondatrészét hagyjuk el. Úgy gondoltuk, hogy egy ilyen horderejű szerződést, amelyet a MOL Rt., Magyarország egyik legnagyobb vállalata és a Magyarországon egyetlenként működő Zsigmondy-Winkler Középiskola köt, arról a tulajdonosi fenntartó, az Önkormányzat is tudjon. Meg akartuk tisztelni az Önkormányzatot azzal, hogy egyetértését adja ehhez a megállapodáshoz. Tarnóczky Attila: A múltkori közgyűlésen már elhangzott, de most megismétlem javaslatomat: a záradék helyébe az kerüljön, hogy "az Önkormányzat nem emel kifogást a szerződés ellen". így az a jogi helyzet áll elő, hogy a két fél, az iskola és a MOL Rt. kötöttek szerződést, ami tartalmát tekintve szerintem egy támogatásra méltó szerződés, ugyanakkor az Önkormányzat mozgástere a későbbiekre vonatkozóan megmarad. Kérem a szerződés támogatását, mert ha az Önkormányzat itt kötelezettségeket vállal 10, 20 évre, akkor az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságnak a szerződést meg kellene tárgyalnia. A szerződés az iskola igényeit is kielégíti és az Önkormányzat érdekeit sem sérti. Tüttő István: Jelen voltam a Zsigmondy-Winkler Középiskola jubileumi rendezvényén és ott a Palotás képviselő által felvetett témakör az egyik sarokpontja volt a további együttműködésnek. A MOL Rt. mindenképpen biztosítva kívánja látni azt a feltételt, hogy ha nagyszámú továbbképzésre jelentkező képzését kell megoldania, akkor ne kerüljön olyan helyzetbe, amely miatt az ott jelen lévő osztályok korlátot szabnának. Kelemen Z. Pál: A IV/2. pontban szerepel egy Felügyelő Bizottság felállítása. Elhangzott, hogy a három fős bizottságban részt vesz a tulajdonosi fenntartó. Személy szerint javasolom Zsoldos Ferenc képviselőt a bizottságba. Marton István: Én Magyar József képviselőt javasolom a bizottságba. Dr. Csákai Iván: Én is Magyar József személyével értek egyet. Suhai Sándor: Megkérdezem Zsoldos Ferenc képviselőt elvállalja-e a megbízatást? Zsoldos Ferenc: Igen, elvállalom. Suhai Sándor: Megkérdezem Magyar József képviselőt elvállalja-e a megbízatást? Magyar József: Igen, elvállalom. Röst János: Kérem Dr. Fodor Csabát, mivel ő írta alá a szerződést, ezért tartózkodjon a szavazásnál. Suhai Sándor: Ismertetem a Záradék módosított szövegét: "Mint az 33 iskola fenntartója, a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében a szerződésben foglaltakkal kapcsolatban nem emelek kifogást". Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. (Dr. Fodor Csaba a szavazásban nem vett részt.) Suhai Sándor: Aki a szerződés egészét el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. (Dr. Fodor Csaba a szavazásban nem vett részt.) Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Zsoldos Ferenc képviselő legyen a Felügyelő Bizottság tagja, .kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. (Dr. Fodor Csaba a szavazásban nem vett részt.) Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Magyar József képviselő legyen a Felügyelő Bizottság tagja, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. (Dr. Fodor Csaba a szavazásban nem vett részt.) A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 169/1995. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a MOL Rt. és a Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskola között létrejött szerződéssel egyetért, mint az iskola fenntartója a szerződésben foglaltakkal kapcsolatban nem emel kifogást. 34 b.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Felügyelő Bizottságba Zsoldos Ferenc képviselőt delegálja. Felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Felelős; Suhai Sándor polgármester 19.) Dr. Bárányi Enikő önálló képviselői indítványa (írásban) Dr. Bárányi Enikő: Kérem a szeptember 26-i közgyűlésen tárgyaljuk meg az autista fejlesztő csoport indítását. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. 20.) Javaslat az 1996. évre tervezett kerékpárút építés önkormányzati saját forrásának biztosítására (írásban) Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 170/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy az 1996. évi önkormányzati költségvetésben 4.650 eFt összeget biztosít a Petőfi u. - Dózsa Gy. u. - 61. sz. főútvonal mentén építendő gyalog- és kerékpárút önkormányzati forrásrészeként. A fenti összeg a KHVM által kiírt 1995. II. félévi kerékpárútépítési pályázaton nyerhető támogatással együtt csak a megjelölt célra használható fel. Sikertelen pályázat esetén a pályázati anyagot az 1996. I. félévben ismét meghirdetésre kerülő építéstámogatási pályázaton szerepeltetni kell, s az elkülönített összeg továbbra is rendelkezésre áll. 35 A közgyűlés utasítja a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályát a pályázati anyag elkészítésére és a kiírás feltételei szerinti benyújtására. Határidő: 1995. szeptember 10. Felelős : Suhai Sándor polgármester Más tárgy nem lévén Suhai Sándor polgármester a folytatólagos ülést 21.30 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. |
