* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 8.24 MB | |
| 2026-01-19 12:55:24 | |
 | |||||||
Nyilvános  1 | 2 | 1995. április 25. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: 61/1995-től 67/1995-ig. Rendeletek száma: 10/1995. - 12/1995. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Javaslat a hulladékgazdálkodási megállapodás módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1994. évi költségvetési gazdálkodásáról. Javaslat az 1995. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 4.) Nagykanizsa Általános Rendezési Terv módosítása (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 5.) Előterjesztés a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói állásának betöltésére (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 6.) Javaslat a Közgyűlés 48/1995. számú határozatának módosítására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 7.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város jegyzői munkakörének betöltésére (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogj és Közrendi Bizottság elnöke 8.) Javaslat aljegyző kinevezésére (írásban) Előadó: Dr Henczi Edit jegyző 9.) Javaslat a 2/1995. (11.14 ) számú, a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 10.) Előterjesztés a Zala Megyei Gyógyszertári Központ vagyonának önkormányzati tulajdonba adásáról (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 11.) Előterjesztés a ZALA VOLÁN ingatlanvásárlási kérelméről (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 12.) Előterjesztés a Nagykanizsa, észak-keleti városrészben a RRT által 8-as számmal jelzett tömb értékesítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat kollégiumi férőhelyek vásárlására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 14.) Javaslat az Önkormányzat által létrehozott alapítványok kuratóriumában megüresedett helyek betöltésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 15.) Önálló képviselői indítvány a racionalizációs programmal kapcsolatban (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 16. Önálló képviselői indítvány a bajcsai templomépítés ügyében (írásban) Előadó: Hajgató Sándor képviselő 17.) Önálló képviselői indítvány a Polgári Olvasókör épületének visszaadása és óvodaépítés ügyében (írásban) Előadó: Hajgató Sándor képviselő 18) Javaslat a Nagykanizsa, Babóchay utca tömbbelsővel kapcsolatos interpelléciős kérdés rendezésére (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-6/1995 NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1995. április 25-i üléséről Határozatok száma; Rendeletek száma: 61/1995-től 67/1995-ig. 10/1995. - 12/1995. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. április 25-én (kedd) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Bicsák Miklós, Broczkóné Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton István, óri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Cserti Tibor, Mátyás József, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezetők, Karmazin József főépítész, Simánné Mile Eva osztályvezető helyettes, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán csoportvezetők, Dusnoki Ágnes, Erdős Péter, Schmidt László, Tóthné Krémer Mária a Polgármesteri Hivatal munkatársa, Teleki László kisebbségi önkormányzati képviselő, Dr. Czoma László Zalai Kulturális Kamara, Horváth Gábor pályázó, Sylvester Edina, Szálka Miklós tervezők, Benedek Miklós a Petőfi S. Általános Iskola igazgatója, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Lukács Ibolya a Kanizsa Hetilap munkatársa, Molnár László a KANIZSA EXTRA munkatársa, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közgyűlés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint fele megjelent, ezért a közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitom. Napirend előtt szeretnék két percben szólni. Teleki László jelezte, hogy szintén napirend előtt kér szót. A meghívóban 17 napirendi pont lett felsorolva, ezen kívül önálló képviselői indítványt terjesztett be Kovács Tamás képviselő, akit kérek annak ismertetésére, , hogy a képviselőtestület el tudja dönteni, tárgyaljuk-e ma ezt az indítványt Kovács Tamás: Az előző közgyűlés egy racionalizálási program kidolgozását határozta el, és ezt szeretnénk ha a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság keretében folytatná. A bizottság célja azoknak az ellentéteknek a levezetése, melyek a város - 2 - gazdasági helyzetének megítélése körül bontakoztak ki, de kezelni kell az 1995. évi költségvetés során keletkezett feszültségeket is, továbbá ki kell dolgozni egy esetleges pótköltségvetés sarokszámait. Kérem szíveskedjenek indítványomat napirendre felvenni. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Kovács Tamás önálló képviselői indítványát napirendre vegyük, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Hajgató Sándor képviselő interpellációt nyújtott be a bajcsai templomépítés, továbbá a Polgári Olvasókör épületének visszaadása ügyében, valamint egy véleménnyilvá-nítást, óvodaépítés ügyben. A megnevezés interpelláció, azonban a bajcsai település templomépítés ügye, valamint a Polgári Olvasókör épületének a visszaadása tartalmát tekintve önálló képviselői indítvány. Ez esetben mind a két kérdésben szavazni kell a testületnek arról, hogy napirendre kívánja-e venni az indítványokat. Aki egyetért azzal, hogy a bajcsai templomépítés ügyét önálló képviselői indítványként felvegyük a napirendre, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a Polgári Olvasókör épületének visszaadásával kapcsolatos önálló képviselői indítványt felvegyük a napirendre, kérem szavazzon. A lfezgyűlés 17 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A közgyűlés kötelezte a Polgármesteri Hivatalt arra, hogy a Babóchay utcai tömbbelsővel kapcsolatos interpellációra javaslatot terjesszen be. Kérem, hogy ezt a javaslatot is vegyük fel a napirendi pontok közé. Aki egyetért azzal, hogy a Babóchay utcai tömbbelsővel kapcsolatos javaslat önálló napirendi pontként szerepeljen, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Henczi Edit: Kérem, hogy a 8.) és 9,) pontot a mai napon, mig az egyebekben megjelölt fellebbezéseket zárt ülésen tárgyalja meg a testület. - 3 - Palotás Tibor: A zártkertek őrzésével kapcsolatosan kérdést szeretnék feltenni. Kovács Tamás: Javaslom, hogy a 4.) napirendi ponttal, melynek tárgya: az önkormányzat által létrehozott állandó bizottságok feladat- és hatásköreinek meghatározása, ma ne tárgyaljuk, mivel a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem tudta a javaslatot megtárgyalni. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 4.) napirendi pontot ma ne tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 sz avazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja Czobor Zoltán: Javaslom, hogy a hulladékgazdálkodási megállapodás módosításáról szóló javaslatot ne önálló napirendként, hanem a polgármesteri tájékoztatóhoz csatolva tárgyaljuk meg, Suhai Sándor: Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az egyebek napirendi pontot zárt ülésen tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 8.) és 9.) napirendi pontút, mely javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város jegyzői munkakörének betöltésére, valamint az aljegyző kinevezésére, a mai nap tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Indokolt lenne a 15.) napirendi pontot is ma megtárgyalni, mely javaslat a közgyűlés 48/1995. számú határozatának a módosítására. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon, A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja Suhai Sándor: Ki ért azzal'' egyet., hogy 6, napirendi pontot a következő folytatólagos ülésen tárgyaljuk, az eredetileg 15. napirendi pontot pedig a 7. napirendi pont után? A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a napirendi pontokat a módosításokkal együtt, összességében elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendeket tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (Írásban) Javaslat a hulladékgazdálkodási megállapodás módosítására (Írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogű Város Önkormányzatának 1994. évi költségvetési gazdálkodásáról. Javaslat az 1995. évi költségvetési rendelet módosítására (Írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 4.) Nagykanizsa Általános Rendezési Terv módosítása (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 5.) Előtérj esztés a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói állásának betöltésére (Írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 6.) Javaslat a Közgyűlés 48/1995, számú határozatának módosítására (Írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 7.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város jegyzői munkakörének betöltésére (Írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogj és Közrendi Bizottság elnöke 8.) Javaslat aljegyző kinevezésére (Írásban) Előadó: Dr Henczi Edit jegyző 9.) Javaslat a 2/1995. (11.14 ) számú, a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelet módosítására (Írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi zottság elnöke • 10.) Előterjesztés a Zala Megyei Gyógyszertári Központ, vagyonának önkormányzati tulajdonba adásáról (Írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 11.) Előterjesztés a ZALA VOLÁN ingatlanvásárlási kérelméről (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 12.) Előterjesztés a Nagykanizsa, észak-keleti városrészben a RRT által 8-as számmal jelzett tömb értékesítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat kollégiumi férőhelyek vásárlására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 14.) Javaslat az Önkormányzat álta] létrehozott alapítványok kuratóriumában megüresedett helyek betöltésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 15.) Önálló képviselői indítvány a racionalizációs programmal kapcsolatban (Írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetés'' Bizottság elnöke 11> ) Önálló képviselői indítvány a bajcsai templomépítés ügyében (írásban) Előadó: Hajgató Sándor képviselő 17.) Önálló képviselői indítvány a Polgári OlvasőV.ör épületének visszaadása és óvodaépítés ügyében (írásban) Előadó: Hajgató Sándor képviselő 18) Javaslat a Nagykanizsa, Babóchay utca tömbbelsővel kapcsolatos interpelléciős kérdés rendezésére (írásba.) Előadó; Dr. Fodoi Csaba a Városfejlesztési és Környezet védelmi Bizottság elnöke 19.) Egyebek (zárt ülés) Napirenden kívüli felszólalás, buhai Sándor i Szeretném megköszönni minden képviselőtársamnak a/1 a munkát, melyet Nagykanizsa 750 évfordulójával kapcsolatban kifejtettek Engedjék meg, hogy a köszönet mellett átadjak Önöknek egy ezüstből készült érmet, mely az évforduló tiszteletére készült. Teleki László: Köszönetet szeretnék mondani az alpolgármester úrnak, valamint azoknak a képviselőknek, akik a Poma napon résztvettek. A Kisebbségi Önkormányzat nevében szeretném megköszönni Di . Henczi Edit jegyzőnőnek azt a segítséget, amelyet részünkre nyújtott és fogadja el emlékül ezt a szerény kis ajándékot. - 6 - 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Javaslat a hulladékgazdálkodási megállapodás módosítására (írásban) Előadó; Suhai Sándor polgármester Magyar József: A Kossuth téri híd bontásával kapcsolatosan hozott határozatot nem hajtottunk végre. A Polgármesteri Hivatal dolgozói telefonon felhívtak, adjam a hozzájárulásomat ahhoz, hogy ne az valósuljon meg, amiről a képviselőtestület döntött, hanem egy űj pályázat lesz kiírva, én azt válaszoltam, hogy ha bele lesz fogalmazva az, hogy melyik a legolcsóbb megoldás, akkor támogatom az elképzelést. Sajnálattal veszem tudomásul, hogy a két pályatestet bevették a fővállalkozási szerződésbe, így a legolcsóbb megoldás már nem valósulhat meg. Javaslom, hogy a? Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság vizsgálja meg ezt a kérdést és gyűjtsük össze a híddal kapr-ao]atos'' összes iratot, hat áx ozatot« Suhai Sándor: Semmi akadálya nincs annak, hogy a/ eddig történtekről komplett anyagban tájékoztassuk Önöket. Mátyás József: A Kossuth téri híd ideiglenes felújítása 1981 ben megtörtént, már akkor megtervezésre került a híd, és a MÁV* nak már akkor is az volt az igénye, hogy két vágánypárt vegyünk i j gye lembe < Ka a MÁV azt mondja, hogy a híd alatt két vágány párnak kell helyet biztosítani, akkor ez kötelező ránk nézve. Ha a MÁV igényét nem vesszük figyelembe, akkor az összes kártérítési kötelezettség bennünket terhel. A hídra a fővállalkozási pályázat kiírása megtörtént, 12~en vittek el pályázatot. 199S. április 20-án megtörtént a helyszíni szemle, ahol sérelmezték & •rövid hatéridót, továbbá azt, hogy mindössze 50 millió Ft áll rendelkezésre. Ha valaki 1995< május 31-ig ajánlatot tesz és az 50 millió Ft-ot vállalja, akkor nekünk ez a híd 50 millió Ft-ba, plusz a bontási költségbe kerül. Elképzelhetőnek tartom, hogy nem lesz válallkozó ezért az összegért. Magyar József: Ha mi most nem csinálunk semmit és megvárjuk ö két vágánynak a megépítését, akkor nem hiszem, hogy a mi kötelessé" günk a híd megépítése, hanem a MÁV-é, ha villamosítást és a két vágányt idehozza. Én az osztályvezetőtől nem ezt a választ áriam, hanem azt, hogy elismerje azt, "hoyy a közgyűlési határozatot nem hajtották végre,, meg sem kerestük a MÁV ot, hogy mit akarunk megépíteni és ennek a városnak ez a legolcsóbb ''és amennyiben Önök dupla vágányt akarnak építeni, űgy járuljanak hhez hozzá A két vágány építése miatt valószínű, hogy a hídfőt nem fogják tudni használni, hanem valamit a hídfőn majd módosítani kell, érthető, hogy az J99b-ös határidő miatt áburognak Nem szerencsés, hogy c* tervpályázatban leírtuk, hogy a városnak mennyi pénze van a bíd felépítésére, mert így a pályázók természetesen mind annyi pénzt kérnek érte Szerencse, hogy a pályázati kiírásból kivetettem az 50 millió forintot. - 7 - Suhai Sándor: Az az alagútmegoldás két vágányt és a villamosítást nem bír el. Ha ebben az évben Halottak napja előtt hidat akarunk, akkor nem húzhatjuk az időt. Nem játszottuk ki az 50 millió Ft-ot, ajánlatot kértünk és Vörös úr 58 millió Ft-os ajánlatot tett. Legfontosabb feladatunk most, hogy ne november 10-re, hanem Halottak napja előtt ez a híd elkészüljön és az október végi köztársasági ünnepségekkel kapcsolatban hídavatásra kerülhessen sor. Ha ez a híd valóban áll és jó állagú, akkor elfért volna alatta a dupla vágány, ha a híd egyidőben omlik össze a vasút villamosításával, duplavágánnyal, akkor a MÁV költsége is lehetett volna. Ha így állunk hozzá, akkor nemcsak a vágány, de a villamosítás is hosszú éveket fog késni és olyan helyzetbe kerülünk, hogy Keszthely lesz a fővonal és Nagykanizsa vonala egy mellékvonallá degralálódik. Egyetértek azzal a javaslattal, hogy az Ügyrendi, Jogi- és Közrendi Bizottság vizsgálja meg a témát. Dr. Csákai Iván: A Polgármesteri tájékoztató 7. oldalán van szó a Pécsi Jannus Pannonius Tudományegyetem kollégiumi férőhelyeiről. Mikor kelt a szándéknyilatkozat? Milyen alapon írta be a polgármester úr a minimum 3, maximum 6 férőhelyet? Mikor utalta át a 300 eFt előleget polgármester úr az egyetemnek? Javasolom, hogy e témát a Pénzügyi Bizottság vizsgálja meg. Suhai Sándor: Március közepén-végén jött a felhívás, hogy összesen 20 kollégiumi férőhelye van a pécsi egyetemnek, és az eddig partnerkapcsolatot tartó városokat megkeresték ezzel az ajánlattal. Ez a 20 férőhely valószínűleg kevés lesz az igényeknek megfelelően, tegnap kaptam egy olyan információt, hogy már csak az a 3 hely lesz, amit lekötöttünk. Azért adtam szándéknyilatkozatot, mert úgy éreztem, hogy 5 férőhely biztosításával az elsősök felvétele ha megtörtént, ez felmenő rendszerben nem teszi lehetővé újabb gyerekek kollégiumban történő elhelyezését, ezért kellene 10-15 hely ahhoz, hogy a városigényt ki tudjuk elégíteni. Ha a testület úgy dönt, hogy nem támogatja ezt a kérdést, akkor természetesen visszakapjuk az előleget. Nincs akadálya annak, hogy a Pénzügyi Bizottság ezt megvizsgálja. Dr. Csákai Iván: Továbbra is kérem a kivizsgálást, mert Palotás képviselő kérdezett az ottani helyekkel kapcsolatban az egyik közgyűlésen és nem kapott akkor kielégítő választ. Suhai Sándor: Akkor arról volt szó, hogy egy fiú kimaradásával egy kollégiumi férőhely felszabadult és ennek a betöltésére szükségintézkedést tett a Művelődési Osztály saját hatáskörében. Én is számonkértem tőlük, hogy miért nem egyeztettek egyéb fórumokkal, kiderült, hogy egyeztettek, mert megkérdezték a korábbi bizottság által tárgyalt pályázókat, hogy kérik-e a kollégiumi elhelyezést, ők ném kérték már erre a pár hónapra. Egy pedagógus házaspár fiú gyermeke töltötte be a férőhelyet. Tarnóczky Attila: A tájékoztató 1. oldalán javasolja polgármester úr a régi EXPO-döntés hatályon kívül helyezését, mely logikus döntés. Kérem polgármester urat, a hatályon kívül helyezésről külön szavaztasson. - 8 - Az előző közgyűlésen, amikor az IKI vezető választása történt, Kelemen képviselő az egyik pályázót, Vágvölgyi Tamást súlyos vádakkal illette. Én akkor kértem annak a megvizsgálását, hogy az említett vádak mennyire felelnek meg a valóságnak. Továbbra is kérem ennek nyilvánosságra hozatalát. Ha valósak a vádak, akkor az önkormányzatnak ez ügyben intézkednie kell, ha viszont nem valósak, akkor a pályázótól elnézést kell kérni. Arról folyik a vita, hogy a polgármesternek van-e jogosítványa arra, amellyel kész helyzet elé állítja a testületet egy ilyen előleg befizetésével. Javasolom, hogy bízzuk meg az Ügyrendi, Jogi- és Közrendi Bizottságot azzal, hogy az SZMSZ ide vonatkozó részét - ami 87 pontban felsorolja a polgármester törvény adta jogosítványait és amelyből hiányzik, hogy a városban az adott helyi körülmények között milyen jogosítványai vannak a polgármesternek - gyűjtse össze és terjessze elénk. Suhai Sándor: Az EXPO-döntés hatályon kívül helyezésénél semmi akadálya a külön szavazásnak, bár szerintem ez sajátos érdekből adódik. A Vágvölgyi Tamással kapcsolatos vádaknak utána jártam. A Népjóléti Bizottság Vágvölgyi Tamást felvette a lakáskiutalási névjegyzékbe, jogszerűen kapta meg a kiutalt lakást, mely előtte felújításra került. A lakás semmivel sem volt alacsonyabbra felértékelve, mint pl. az Olaj lakótelepen szintén felújított jobb környezetben lévő lakások. Hibát akkor követett el Vágvölgyi Tamás, amikor a helyettesével íratta alá a lakás adásvételi szerződését. Azóta a rendelet alapján a tulajdonos nevében a polgármester írja alá a szerződéseket. Vágvölgyi Tamásnak ezt a szerződését megsemmisítettük és 6 újra kérvényezte lakásának megvásárlását most már jogszerűen az adásvételi szerződést a polgármester írta alá. A lakás tehát Vágvölgyi Tamás tulajdonába került. Én már elnézést kértem Vágvölgyi Tamástól a testület nevében. Dr. Csákai Iván: A nem szociális jellegű bérlakásokra is a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak kell kijelölésre javaslatot tenni. Nem tartom a bizottság hibájának a történteket. Suhai Sándor: 300 eFt-ig különböző jogszabályok szerint a polgármesternek van kötelezettségvállalási lehetősége, csak erről tájékoztatni kell a testületet. Azt el kell mondanom, hogy a tájékoztatás a kollégiumi férőhellyel kapcsolatban megtörtént, külön anyagot is hoztunk be az ülésre. Dr. Henczi Edit: Ésszerű Tarnóczky képviselő kérése azzal kapcsolatban, hogy a képviselőtestület által a polgármesterre ruházott jogkörök legyenek, összegyűjtve és jelenjenek meg a kiadott anyagokban. A kérést teljesíteni fogjuk. Czobor Zoltán: A hulladékgazdálkodási megállapodással kapcsolatban vannak módosító javaslataim. A határozati javaslat a.) pontját kérem kiegészíteni a következők szerint: "... gondoskodjon, és azt jóváhagyásra terjessze a közgyűlés elé." A határidő pedig 1995. május 31. legyen. A határozati javaslat c.) - 9 - pontjánál Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke is felelős legyen. Véleményem szerint nem fontos most azt kérni, hogy át kell tekinteni a lerakás körülményeit és feladatait, ezzel már eléggé elkéstünk, hiszen most már olyan anyagnak kellene itt lenni, amely tartalmazza a lerakó helyét, a megvalósítás üzleti tervét. Szerettem volna többet hallani a "Kanizsa Televízió" Közalapítvány témájánál arról, hogy jelenleg hogyan állnak a tárgyalások a kft-vel, illetve a vegyes kft. létrehozásával. Kérem, hogy ezzel kapcsolatban minél előbb egy napirend keretében a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a jelenlegi állást tárgyalja meg, hogy ne a végső megoldás idején kerüljön bizottság elé. Dr ♦ Kerekes József: A mai ülés napirendjének elfogadásakor Czobor képviselő javaslatára vettük le önálló napirendről a hulladékgyűjtéssel kapcsolatos anyagot és hozzákapcsoltuk a Polgármesteri tájékoztatóhoz. Erre való tekintettel a határozati javaslat így érvényét veszítette. A b.) pontra vonatkozóan már a múlt ülésre hoztunk egy javaslatot, hogy a belső saját rendeletünket majd a megjelenő törvény hatályba lépését követő 30 napon belül fogjuk megalkotni. Ezzel a kérdéssel most nem kell határozati javaslatként foglalkozni. Suhai Sándor: Úgy emlékszem, hogy a témát nem töröltük, hanem a Polgármesteri tájékoztató napirend keretében megtárgyalandó napirendhez kapcsoltuk. Czobor képviselőnek a határozati javaslat a.) és c.) pontjára vonatkozó javaslataival egyetértek. A depó kérdésével teljesen nem értek egyet, javasolom, fogalmazódjon meg, hogy szükséges a depó működésének az áttekintése. Nem arról van szó, hogy új vagy régi depo. A szállítási szerződés felülvizsgálata során kerültek birtokunkba olyan adatok, amelyek szükségessé teszik annak áttekintését, hogy hogyan kell a szemétdíjat megosztani a szállítás és a lerakás között. Kérem ennek a megvizsgálásával értsenek egyet. A "Kanizsa Televízió" Közalapítvánnyal kapcsolatban még a félév előtt Önöket tájékoztatni fogjuk, hisz a tárgyalások a II. félév kezdetével jelentenének új helyzetet. A mostani formátum, hogy 6 órában intézményként, 4 órában vállalkozásként működik a TV, ez csak egy próbálkozás volt és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Czobor Zoltán: Azért sürgetem a TV-vel kapcsolatos megállapodás létrejöttét, mert az a bizonyos lízing-szerződés - ami most bezavart a közalapítvány megalapításába - a további forintleértékelések miatt nagyon sürgető. Cserti Tibor: A tárgyalás mai szakaszában abban maradtunk, hogy a hét végéig az általuk elképzelt ajánlati tervet be fogják terjeszteni és jövő héten a bizottságok elé kerülhet. Marton István: Nem értek egyet polgármester úr azon megállapításával, hogy "nem arról van szó, hogy új vagy régi depo". Véleményem szerint a testület és a hivatal kötelessége egy - 10 - új depó létesítésének az összes körülményét feltárva ezév I. félévbe a közgyűlés elé beterjeszteni időben, hogy az összes szakbizottsági fórumon átmenjen. A pécsi kollégiumhelyekkel kapcsolatban, mint a volt szakbizottság elnöke elmondom, hogy az anyagi helyzet függvényében az előző testület döntött 5 hely vételéről. Ezután kiadta a testület az Oktatási és Kulturális Bizottságnak, amely a 28 személyből kiválasztotta azt az 5-öt, akiket ezekre a helyekre delegált. Ez a delegálás évente megismétlődik. Március 28-án teljesen korrekt választ kapott Palotás képviselő a kérdéseire. Suhai Sándor: A depóval kapcsolatban elmondom, hogy működési problémák kerültek elő a szerződés felülvizsgálata közben. Természetesen nagyon fontos az új depo. Magyar József: A hulladékgazdálkodással kapcsolatban elmondom azoknak az embereknek a védelmében, akik annak idején ennek a szerződésnek a kidolgozásában részt vettek, majd a két fél aki ebben működött, hogy a szerződésből megállapítható, hogy nem volt ez a városra nézve olyan kedvezőtlen szerződés, egyszerűen annyi történt, hogy megváltoztak a külső feltételek, amelyeket megegyezés alapján a a szerződésbe belefoglaltunk. Nem arról van szó, hogy egy rossz szerződést most rendbetettünk, hanem arról, hogy egy szerződést a mai viszonyoknak megfelelően - a polgármester vezetésével - átalakítottunk. Suhai Sándor: Úgy érzem, hogy sikerült egy viszonylag korrekt felülvizsgálattal pontot tenni a szállítási szerződés végére. Meg vagyok győződve arról, hogy két hét múlva a depo működésével kapcsolatban"is Önök elé terjeszthetjük a szerződést és remélem, hogy a következő tíz évben nem kell ezzel a témával foglalkozni, mert ez olyan szerződés lesz ez, amely önmagát karban tartja. Tüttó István: Egyetértek Marton képviselővel abban, hogy csakis egy új depónia építése oldhatja meg a problémánkat, amely egy regionális feladatot kell, hogy megoldjon, mert ebben az esetben tudjuk csak az állami támogatást is megpályázni. A város nagysága is azt követeli meg tőlünk, hogy egy ilyen jellegű megoldásban gondolkodjunk. Már van olyan környező település, amelynek polgármestere ajánlatot tett hely megjelölésével. Ezeket természetesen meg kell vizsgálni, e helyek érintkeznek más területekkel és várhatóan a szomszédos települések hozzájárulását is meg kell majd szereznünk. Olyan információnk is van, hogy a jelenlegi depokezeló, illetve üzemeltető szervezetnek és a Saubermacher Kft-nek is van erre vonatkozóan Ígérvénye, tehát közel vagyunk már ahhoz, amikor a hely kijelölését véglegesen megejthetjük. Számolni kell azonban azzal a mai kialakult gyakorlattal is, hogy erős ellenállásba ütközhet különböző érdekek miatt. Ezeket az érdekeket megfelelő ellenszolgáltatás nyújtásával kell kompenzálnunk. Véleményem szerint még pályázat formájában is jelentkeznünk keli a környező települések felé, hátha másoknak a gondolatát is felébresztjük az ajánlattétellel, pályázatkiírással és lehet, hogy még közelebbi és jobb - 11 - feltételekkel jutunk lerakóhelyhez. Semmiképpen nem mondunk le arról a hulladékgyűjtési típusról, amit az elődeink elkezdtek, mert az egy jó megoldás. A kényszer szülte azt a rossz megoldást, hogy vissza kellett fognunk a szelektív gyűjtés ütemét. A szándékunk az, hogy ezt a folyamatot amint lehet felgyorsítsuk és ez összhangba kell, hogy kerüljön majd az új lerakó működésével. Tarnóczky Attila: Javasoltam, hogy az 1. pontról, az EXPO-csatlakozás lemondásáról külön szavazás keretében döntsünk. Nincsen ezzel kapcsolatban semmilyen polititkai célom, sőt meg akarom szavazni az indítványt, hiszen nem létező EXPO-hoz nem lehet csatlakozni. Úgy gondolom, hogy az önkormányzat egy határozatát csak egy másik határozata semmisítheti meg. Röst János: A Polgármesteri beszámolóban volt egy szakasz, melyben a polgármester úr arra utal, hogy tárgyalást folytatott a Kanizsa újsággal az átalakítás ügyében. Erről szeretnék bővebb tájékoztatást kérni. Suhai Sándor: A főszerkesztő úrral és a Szociális Foglalkoztató vezetőjével tárgyaltam, hisz valamikor a Foglalkoztatóhoz került az újság. Azóta mintegy 5 millió forint éves hiányt termel ez az újság, melyet úgy oldottunk meg, hogy minden évben kapott hitelt a Foglalkoztató, amit visszafizetett, aztán maradt az adóssága és most van egy javaslat, hogy engedjük el ezt az 5 millió forintot és ne görgessük magunk előtt. Ez a helyzet sem az újságnak, sem a Foglalkoztatónak nem jó, könnyű belátni, hogy nem feltétlenül a szociális foglalkoztatás körébe tartozik. Talán azért került oda, mert nyomdával rendelkezik a Foglalkoztató, viszont az ott lévő papír nem alkalmas újságkészítésre. Ha kft. alapon működne az újság, sokkal több lehetősége lerme a reklám és egyéb önérdekű kezdeményezésre, tehát a létéért sokkal többet tudna tenni. Vizsgáltuk azt, hogy alkalmas-e az újság jelenlegi vezetője arra, hogy megpróbáljon a saját lábán megállni. Szándéknyilatkozat elhangzott az újság vezetői részéről, hogy ők örülnének egy ilyen megoldásnak, a Szociális Foglalkoztató vezetője szintén. Részletes bizottsági kidolgozás után a testület elé fogjuk terjeszteni az anyagot. Azt viszont tisztázni kell, hogy nem lehet úgy tárgyalást kezdeni üzletfelekkel, hogy semmilyen felhatalmazása nincs a polgármesternek. Kezdeményezni, fogadókészséget mutatni, tehát szándéknyilatkozatot tenni a polgármesternek jogának kell lenni, mert előzetes állásfoglalás nélkül nem tudunk dolgozni. Bicsák Miklós: A Pénzügyi Bizottság ülésén megemlítettem, hogy a Kanizsa Újság újság iránt van érdeklődő magánvállalkozó. Szerintem ezt az újságot nagyobb példányszámban, színesebbé és gazdaságossá lehetne tenni vállalkozásba adással. Palotás Tibor: Elhamarkodottnak tartom polgármester úr kijelentését azzal kapcsolatban, hogy a Kanizsa Újság termeli évente az 5 millió Ft-os veszteséget a Szociális Foglalkoztatónál. Tudomásom szerint az újság szerkesztője és - 12 - vezetője erről semmit nem tud, semmilyen adatot nem kap arról, hogy milyen gazdaságosan működik az újság. A Szociális Foglalkoztató minden évben hitelt kért és kapott az önkormányzattól bizonyos pénzforgalmi okokra hivatkozva, később csatolták hozzá a Kanizsa Újságot Farkas Zoltán alpolgármester ügyintézésében közgyűlési döntés nélkül, amikor az Almanach Kft. megszűnt és a vállalt kötelezettséget nem teljesítette az újság kiadásával kapcsolatosan. Minden más intézmény is kap önkormányzati támogatást, így az újság is, amelyre szükség van. Ha ezt eddig nem változtattuk meg, akkor most fel kell vállalnunk. Suhai Sándor: Én azért mertem kijelenteni, mert feltételeztem, hogy azok a gazdasági számítások, melyeket a Szociális Foglalkoztató év végi zárásakor leadott, korrektek voltak. Ha a számok valótlanságot tartalmaznak, akkor elnézést fogok kérni a Kanizsa Újságtól, ha viszont nem, akkor Palotás képviselőnek kell elnézést kérnie a Szociális Foglalkoztató vezetőjétől, mert ő állította össze a gazdálkodásról szóló anyagot. Marton István: A Szociális Foglalkoztató veszteség visszapótlásával kapcsolatban a Pénzügyi Bizottságnak már születtek állásfoglalásai, ez részben az anyagba is be van építve. Érdemi baj nincs, mert az anyagot holnapután tárgyalja a bizottság soron következő ülésén, ahol az összes érintett jelen lesz. A vizsgálat után érdemben tudunk nyilatkozni a veszteségeiről, addig kérem ne vitatkozzunk e témáról. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselő javaslatának megfelelően kérem, hogy aki egyetért a 12/1993. sz. határozat hatályon kívül helyezésével, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Magyar képviselő javaslata, hogy az Ügyrendi, Jogi-és Közrendi Bizottság vizsgálja meg a Kossuth téri híddal kapcsolatban eddig keletkezett határozatokat. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Nem teszem fel szavazásra a bontási költséget tartalmazó összefoglaló anyag készítését a Kossuth téri híddal kapcsolatban, hiszen feladatunk a következő ülésre ezt elkészíteni. Dr. Csákai Iván képviselő kérte, hogy a Pénzügyi Bizottság vizsgálja meg azt a bizonyos polgármesteri szándéknyilatkozatot. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 16 szavazattal, 7 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. - 13 - Suhai Sándor: A szemétszállítással kapcsolatban Czobor képviselő az itt szereplő a.) ponthoz javasolta: "... gondoskodjon, és terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1995. május 31." Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a c.) pontért Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke is legyen felelős, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a hulladékgazdálkodási megállapodás módosításáról szóló anyagot és határozati javaslatot együtt el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a Polgármesteri beszámolót a kiegészítésekkel együtt el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 61/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a 163/1994., a 233/1994., a 240/b-g/1994., a 274/1994., a 17/a/1995., a 25/1995., a 28/a/1995., a 31/e/1995., a 34/b/1995., a 35/1995., a 45/1995., az 54/1995. számú önkormányzati határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. b.) a 12/1993. számú határozatot hatályon kívül helyezi. c.) felkéri az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot vizsgálja meg a Kossuth téri híddal kapcsolatban eddig keletkezett határozatokat és annak eredményéről tájékoztassa a testületet. Határidő: 1995. május 23, Felelős : Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bízottság elnöke - 14 - d.) felkéri a Pénzügyi Bizottságot vizsgálja meg, hogy a Pécsi Jannus Pannonius Tudományegyetem kollégiumi férőhelyeivel kapcsolatosan mikor történt a polgármesteri szándéknyilatkozat a 3-6 férőhely megvásárlására. A vizsgálat eredményéről a bizottság a testületet tájékoztassa. Határidő: 1995. május 23. Felelős : Marton István a Pénzügyi Bizottság elnöke e.) a hulladékgazdálkodási megállapodás felülvizsgálatával foglalkozó munkacsoport módosítási javaslatait elfogadja. Utasítja a polgármestert, hogy annak a megállapodásban történő átvezetéséről a másik szerződő féllel együttesen gondoskodjon, és azt jóváhagyásra terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1995. május 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester felkérésre a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft. ügyvezetője f.) Utasltja a polgármestert, hogy a módosított megállapodás és az 56/d/1995. számú közgyűlési határozat figyelembevételével a 27/1993. (XI.8.) számú rendeletmódosítását terjessze a közgyűlés elé. Határidő: a központi szabályozás kihirdetését követő 30 napon belül Felelős : Suhai Sándor polgármester Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke g.) A hulladékgyűjtés és szállítás feladataira vonatkozó megállapodás felülvizsgálatához hasonlóan át kell tekinteni a lerakás körülményeit és feladatait. A közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy ennek során vizsgálja meg a Nagykanizsa-Saubepnacher-Ryno Hulladéklerakót Üzemeltető Kft-vél fennálló jogviszony keretében a bagolai lerakó üzemeltetésének technológiája, - a lerakás megszüntetésének feltételei és legkorábbi határideje tekintetében, valamint a hulladékelhelyezés megoldása tükrében a következő időszak feladatait. Ezek megoldására és határidejére adjon javaslatot. - 15 - Határidő: 1995. május 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 2.) Interpellációk, kérdések Suhai Sándor: Kérdezem Dr. Horváth György képviselőt, el tudja-e fogadni az interpellációra adott választ? Dr. Horváth György: Igen, elfogadom. Suhai Sándor: Kérdezem a testületet, el tudja-e fogadni az interpellációra adott választ? A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) az interpellációra adott választ elfogadja. Suhai Sándor: Kérdezem Béres Márton képviselőt, hogy az SZMSZ módosítása kapcsán mégegyszer elő fog kerülni az általa sérelmezett dolog és az SZMSZ tartalmaz ezzel kapcsolatban egy kiegészítést a későbbiekben, ezzel együtt el tudja-e fogadni az interpellációra adott választ? Béres Márton: Nem tudom elfogadni a választ. Valójában a kérdéseimre nem kaptam választ, ugyanis polgármester úr korrektül ismertette azt a folyamatot, ami az építményadóval kapcsolatos döntéseinket illeti, ugyanakkor konkrét - jegyzőkönyvben is rögzített - felvetéseim nem lettek megválaszolva. Különösen azt nem válaszolta meg polgármester úr, hogy mulasztás, törvénysértés történt-e ebben a dologban és ki, milyen jogkörében akadályozta meg ezt a folyamatot. A napirend előtti témák sokasága is igazolni látszik, hogy esetenként polgármester úr olyan többletjogosítványokhoz ragaszkodik, amelyek egyik képviselőtársamat sem nyugtathatják meg. Különösen az önkormányzatisággal összefüggő jogosítványainkban gyámkodást észlelek, amikor a polgármester úr úgy dönt, hogy nem fog lakossági és más észrevételeket a testület elé terjeszteni. Úgy néz ki, hogy Tarnóczky képviselő módosító javaslata alapján ez az SZMSZ-ben módosítva lesz. Az, amiről én kérdeztem a polgármester urat, úgy gondolom nem ebbe a fogalomkörbe tartozik, mert nem megítélés vagy szabályozottság kérdése, hogy a testület elé került-e a kamarák tiltakozása vagy sem, mert ez törvényi kötelezettség (1994. évi XVI. tv. VII. fej. 63. § (5) és nem a polgármester mérlegelésének a joga. Idézem: "A polgármester akkor is köteles a képviselőtestületet tájékoztatni, ha a kamarák észrevételét elutasítja." Február 28-án a testület elé kerülhetett volna ez az anyag, az azt követő ülésen tettem fel a kérdésemet, mert ilyen előterjesztést nem láttam. Eszerint a - 16 - polgármester nem kívánta a testülettel tudatni a kamarák tiltakozását. Szerintem ez a törvénysértése mellett a képviselők alulinformáltságához vezet és én kérem, hogy a jövőben ilyen ne történjen. Suhai Sándor: Nem történt mulasztás, törvénysértés. Kérem képviselőtársaimat fogadják el azt, hogy mi megvizsgáljuk a testület részére küldött és kiküldendő anyagot. Lesz egy pontosító javaslatom az SZMSZ módosításánál azzal kapcsolatban, hogy mikor kell megkapnunk az anyagot. Nem méltányossági jogot kérek, hanem időpontot. Én a három napot fogom javasolni határidőnek. Ha nem vizsgáltatom meg a kiküldendő anyagot, akkor történhet olyan, hogy esetleg személyiségi jogot érintő is kikerülhet, amely után teljes joggal engem fognak beperelni. A téma azért nem került azóta se Önök elé, mert az a téma azóta sem szerepelt Önök előtt. Amint a téma Önök elé kerül és megegyeztünk, hogy a félév végén visszatérünk a témára, Önök azt az anyagot akkor mellékelten meg fogják kapni. Béres Márton: Február 28-án érkezett egy fax, melyben kérik a polgármester urat, ismertesse a közgyűléssel, hogy a 11 ipartestület nem tud egyetérteni az építményadóval kapcsolatos döntésünkkel. Véleményem szerint ez döntéselőkészítési kérdés és ezért nem tudom mi volt az oka annak, hogy abban a döntési szituációban alulinformáltak voltunk. Suhai Sándor: Két hónappal a döntés után kaptam ezt meg. Béres Márton: A február 28-át követő közgyűlésen sem kapta meg ezt az anyagot a testület és a közbeni postázások során sem jutott el hozzánk az anyag. A polgármester úrnak a törvény szerint a tájékoztatási kötelezettsége fennállt. Felhívom a közvélemény és a kamaratestületek figyelmét arra, hogy amennyiben a polgármester úr a továbbiakban is akadályozza a képviselők és a nyilvánosság közötti kapcsolatot, akkor keresni kell más megoldást a kommunikációra. Dr. Fodor Csaba: Az SZMSZ szerint nem lehet vitát nyitni az interpellációk napirend keretében, a képviselőnek nem áll jogában az interpellációval kapcsolatosan általános programbeszédet tartani.. Kérem a vita lezárását. Tarnóczky Attila: Én is egyetértek Fodor képviselővel. Az SZMSZ szerint a polgármesternek sem áll jogában nemleges válasz után kiegészítéseket tenni. Suhai Sándor: Kérdezem a testületet, el tudja-e fogadni az interpellációra adott választ? A közgyűlés 9 szavazattal, 13 ellenszavazattal az interpellációra adott választ nem fogadja el. - 17 - Suhai Sándor: Ki ért azzal egyet, hogy az Ügyrendi, Jogi- és Közrendi Bizottsághoz utaljuk a kérdést, majd a bizottság véleményével kerüljön újra a testület elé. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a kővetkező határozatot hozza: 62/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot vizsgálja meg, hogy az építményadóval kapcsolatos 11 érdekképviselet (február 28-ai telefaxos levele) tiltakozása miért nem került a közgyűlés elé, történt-e mulasztás, törvénysértés, ki és milyen jogkörében akadályozta meg ezt a folyamatot. A bizottság a vizsgálat eredményét véleményével együtt terjessze a testület elé. Határidő: 1995. május 16. Felelős : Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke Suhai Sándor: írásban interpellált Dr. Csákai Iván képviselő, kérdezem, kívánja-e szóban megismételni? Dr. Csákai Iván felolvassa az interpellációt. (Az interpelláció a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Suhai Sándor: A felvetésre 15 napon belül írásban válaszolunk. Kérdezem Csákai képviselőt hol volt 1,5 évvel ezelőtt, interpellált-e akkor? Hiszen akkor az alpolgármester javaslatára születtek ezek a most kifogásolt intézkedések, akkor jól felkészült szakértői vezetése volt a városnak, mi viszont felkészületlenek vagyunk, így küszködünk az örökséggel. Beszéltem a lakók képviselőjével, már nem a III. emeleti 9 lakás kiürítéséről van szó, hanem az egész tízemeletes ház lakóinak kárpótlásáról. Már 1,5 évvel ezelőtt kellett volna ezt az elején leállítani. Dr. Csákai Iván: A régi képviselőtestületben hárman tiltakoztunk a telekeladás ellen (Stamler^ajos, Marton István képviselőkkel). Úgy gondoltuk, hogy a zöldterület védelme előtérbe kell, hogy kerüljön. Megkérdeztük, hogy a feltöltési út hol lesz, akkor azt mondták, hogy 4 pavilonnak lesz építési engedélye és nem egy ilyen toronyháznak. Nem biztos, hogy az akkori képviselőtestület, hanem a Polgármesteri Hivatalban dolgozók is terheli felelősség. A többszöri tervmódosítás után talán a tízemeletes házakat kellene lebontani, hogy ez a toronyház érvényesüljön. Az első - 18 - rajzon - amit megszavaztunk - 4 db különálló kis pavilon szerepelt, utána lett módosítva, de az a testület elé nem került. Suhai Sándor: Ki fogom vizsgálni és ha a hivatalban dolgozók mulasztottak, akkor a mulasztókat felelősségre fogom vonatni. Sajnos ez sok millió forintos kárt jelenthet a városnak. A következő közgyűlésen tájékoztatjuk a képviselőket és a közvéleményt, hogy hogyan történt ennek a toronyháznak az építése a tízemeletes ház elé. Javaslatot is fogok tenni a lakók esetleges kárpótlására, vagy legalább a III. emeletig lakáscsere felajánlására. Marton István: Én nemcsak nemmel szavaztam, hanem interpelláltam és kétszer szót is kértem az ügyben. Örömmel fogadom a polgármester úr által elmondottakat. Ez egy tökéletesen előre látható eseménysorozat, amelyet végleg le kell zárni. Tarnóczky Attila: Kérem polgármester urat ne engedje meg és ne is kezdeményezzen vitát az interpellációk napirend keretében. Én az új városvezetést is szakértői vezetésnek tartom. Ferenczy Zoltán: Kérem polgármester urat, hogy interpelláció felett ne nyissunk vitát. Palotás Tibor: Előző képviselőként a lakókkal együttérezve tiltakoztam a létesítmény ellen. Suhai Sándor: Kérek felhatalmazást, hogy a következő közgyűlésre hozhassuk vissza ezt a témát és végre zárjuk le a kérdést. Dr. Csákai Iván: Nem kellene előtte egy lakossági fórumot tartani szakértőkkel? Suhai Sándor: Egyetértek vele. Magyar József képviselő írásban interpellált a nagyvásárok után keletkező környezetszennyezés ügyében. Magyar József ismerteti az interpellációt. (Az interpelláció a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Suhai Sándor: Köztisztaság nevű Bt. működik a piac és vásár területén, ami nem gondoskodott a köztisztaságról, ez több millió forintba kerül a városnak. Kötelességük eltakarítani a szemetet, mert ez benne van abban a díjban, amit a vásárosok, a piacigénybevevők fizetnek a licit során. Utána fogok nézni a mulasztásnak és tá jékozta-tni fogom képviselő urat erről. Javaslatának második részével az Olajbányász mérkőzésekkel kapcsolatos parkolási problémával én is egyetértek, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság vizsgálja meg a kérdést. Kelemen Z. Pál: Kérem, hogy interpelláció felett ne nyissunk vitát. - 19 - Suhai Sándor: Hajgató Sándor írásban interpellált, kívánja-e szóban megismételni? Hajgató Sándor Felolvassa az interpellációt. (Az interpelláció a jegyzókönyvhöz mellékelve.) Palotás Tibor: Lakótársaink, választóink, fóleg a kiskanizsaiak felvetették azt a kérdést, hogy ha zártkertben építményadót vetett ki az önkormányzat, és mi elvárjuk az állampolgároktól, hogy az építményadót fizessék, akkor ók úgy érzik elvárható az, hogy a zártkertnek az őrzése, védése valamilyen módon megoldódjék. Sajnos hegyközség alakítására a törvény nem ad módot. Kérdésem lényege, hogy van-e arra megoldási lehetőség, hogy a korábbi hegypásztori rendszerhez, a hegyközségekhez hasonló módon a zártkertek őrzése, védelme, felügyelete megoldható legyen? Valaki javasolta, hogy a lakosság álljon össze és fizessen meg valakit erre a célra. Mi nem ezt a megoldást kérjük, ez nem megoldás, mert a lakosságot törvény, rendelet nélkül nem lehet összetartani. Kérem, ha szükséges a bizottságok tárgyalják meg, majd pedig a közgyűlés hozzon döntést. Mátyás József: Ismerjük azt a lakossági igényt, ami szerint a zártkertekben az őrzés, védés igény lenne. Nagykanizsán 7 db zártkerti terület van, legnagyobb a Szentgyörgyvári hegy. A hegyközségek alakítása Nagykanizsa város és környékén nekünk nem feladatunk, amennyiben a zártkerti területeknek a tulajdonosai önszerveződésben hegyközséget szeretnének alakítani, úgy arra lehetőségük van és az ilyen igényt nekünk támogatni kell, a jogi tanácsadást meg kell szerveznünk. A zártkertekben tevékenykedő mezőőrök költségkihatása éves szinten 4,5-5 millió forintba kerülne, ugyanis a zártkert mezőőrének szüksége van bérre, munkaruhára, járműre, fegyverre. 1995-re a költségvetés ilyen előirányzatot nem tartalmaz. A hegyközségi törvényben szerepel, hogy a zártkerti tulajdonosok amennyiben öntevékenyen szerveződnek hegyközséggé, lehetőségük van saját költségen, saját szervezésben mezőőröket foglalkoztatni önköltséges alapon. Ha az önkormányzat ilyen igény támogatását költségben felvállalna, akkor következne a nem zártkerti külterületek kérdése, ahol kétszer ilyen igény lenne. Palotás Tibor: A válasz a kérdést nem oldja meg. A lakosság fizetett volna éves díjat ezzel kapcsolatban, tehát nem elsősorban önkormányzati költségvetési terhet kívánt volna a közgyűlésre hárítani. Az önszerveződéssel szemben kértem segítséget és azt szerettük volna elkerülni, hogy ne a lakosságnak kelljen önerőből ezt megszervezni. Kérem, hogy 15 napon belül írásban kapjak választ. Suhai Sándor: 15 napon belül írásban fogunk válaszolni Palotás képviselőnek. - 20 - 3.) Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1994. évi költségvetési gazdálkodásáról Javaslat az 1995. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban) Elóadó: Suhai Sándor polgármester Marton István: Az összevont bizottsági ülés hasznosabb lehetett volna, ha az anyagot a résztvevő képviselők nem az utolsó pillanatban kapták volna kézhez, tehát az előkészítésben akadtak hiányosságok. Éveken át gond volt, hogy a mindenkori éves költségvetés, az azokról szóló féléves, háromnegyedéves beszámoló, illetve a zárszámadás nem volt szinkronban. A Pénzügyi Bizottság úgy döntött a zárszámadás táblázatainak sorrendjéről, mekyek nem változnak amíg az Államháztartási, illetve Költségvetési tv. módosítása ezzel ellentéteset nem ír elő. A főtáblának nincs száma. A bevételi főtábla az I. számot kapta, a folyó bevételek, a felhalmozás és tőke jellegű bevételek, az összes többi bevétel. A kiadási főtábla a II. számot kapja. III. számot kap az állami normatívákkal való elszámolás. A IV. szám az önkormányzati vagyon összesítőjét tarkarja. A VII-VIII. sz. táblák közgyűlési igényeknek megfelelően változhatnak. A I. sz. melléklet foglalkozik a kamatbevételekkel, mely most is rosszul lett tervezve. Az eredeti tervben 4 millió Ft szerepel, ez majdnem megduplázódott. Az önkormányzati lakások értékesítése 72 millió Ft-os főszámmal szerepelt az eredeti költségvetésben, ez majdnem 236 millió Ft. Előre nem tervezett volt, pl. MATÁV és a MOL részvények eladása, a bevétel majdnem 39 millió Ft. A 3. oldalon az egyéb bevételeknél kiderül, hogy a folyószámlahitel - ami még a tavalyi év tervezési időszakában nem volt, mert a III. negyedévben kezdtük felvenni - nagyon jó konstrukció, a költségvetésnek talán legjobb része, a kamatok mindösszesen 3,6 millió Ft-ot tettek ki és ez az összeg meghaladta a 414 millió Ft-ot. Ez a szám nagy mértékben gátolja a tisztán látást, mert az eredeti tervezett számokat és a végleges teljesítést nagy mértékben megváltoztatja. Ha tiszta képet akarunk látni, akkor azt kell nézni, hogy fejlesztési célú hitelt mennyit vett fel a város az elmúlt esztendőben. 132,5 millió Ft-ot vett fel, amiből 20 millió Ft a korábbi földvásárlások éves törlesztése volt, 112,5 millió Ft-ot pedig a kórházrekonstrukcióra költött. A hitel tervezett összege Összesen 414 millió volt és majdnem elérte a 600 millió Ft-ot. A II. sz. tábla mutatja, hogy hiteltörlesztésünk 143 millió Ft volt, tehát 10,5 millió Ft-tal több hitelt törlesztett a város az elmúlt esztendőben, mint amennyit felvett. Ha ezt egy város meg tudja csinálni éves költségvetéssel, akkor ott csődről, csődhelyzetről nem szabad beszélni. Az elmúlt év bevételi főtáblája éves eredeti tervben nem érte el a 4,2 milliárd Ft-ot, a zárszámadásban ez a szám 5 milliárd 132 millió Ft-ot is meghaladja, itt 1 milliárd forintos növekedés van, ami az eredetihez képest közel 25%-os. Pótköltségvetést nem azért kell készíteni, mivel a helyzet nehéz, hanem azért, hogy legalizáljuk - 21 - azt a hibát, ami az eredeti tervezés során megtörtént, hogy 4,9 milliárd Ft a város idei költségvetése. A város idei költségvetése negyedmilliárd forinttal kevesebb, mint a tavalyi tény. Szerintem az idei költségvetési bevételi-kiadási főszám meg fogja haladni a 5,5-6 milliárd forintot. A II. sz. melléklet költségvetés kiadási tábla 2. sora a kamatfizetéseket takarja, az eredeti terv szerint be volt ütemezve 85 millió Ft kamatfizetésre. Ez a tavalyi gazdasági év lejárta előtt 1994. november 28-án csökkentésre került, ami nem érte el az 50 millió Ft-ot. A kamatfizetés alig haladja meg a 27 millió Ft-ot. Az eredeti beütemezett 85 millió Ft-nak ez mindössze a 31,8%-a. Ez döbbenetes tervezési hiba. Egy hónappal az év vége előtt nem lehet szinte 100%-ot tévedni, ezt nem tudom tévedésként felfogni. A 7/1995. (II. 28.) sz. rendelet módosításában, a 3 bekezdés utolsó mondata igy szól: "A rendelet 10. §-a az alábbiak szerint módosul. A közgyűlés a fejlesztési célú kiadások előirányzatának főösszegét, ezen belül a Polgármesteri Hivatal gép-műszer és irodabútor beszerzés 3 730 000 forinttal megemeli." óvom képviselőtársaimat ettől. Amikor a hivatal illetékesei a támogatásunkat kérték az átszervezéskor és a szervezeti egységek száma durván duplájára nőtt, akkor már megmondtam, hogy ez a Hivatal a továbbiakban csak sokkal rosszabbul és drágábban működhet. A város helyzete nehéz, de a csődtől azért még messze van. Költségvetést azért kell módosítani, mert bebizonyosodott 2 hónap alatt, hogy az a költségvetés rossz volt. Zsoldos Ferenc: Az SZMSZ 48. §-ának 2. pontja kimonda, hogy "a napirendi pont vitája során a képviselő általában egy alkalommal kap szót, melynek időtartama maximum 10 perc". Kérem ezt tartsuk be az érdemi munka érdekében. Marton István: E n egyrészt mint a bizottság elnöke, egyrész pedig mint képviselő szólaltam fel. Dr. Horváth György: Ismeretes, hogy jubileumi jutalmak fizetése folyamatban van. Az 5. § (2) bekezdését a következőképpen javasolom módosítani: "A céltartalék összege az 1994. évi intézményi pénzmaradványok felülvizsgálatával összefüggésben összesen 15 904 000 Ft összegben zárolásra kerül. A különbözetként mutatkozó 4 547 000 Ft összegből 1 449 000 Ft-ot átcsoportosít a jubileumi jutalom céljára elkülönített tartalékkeret kiegészítésére, a fennmaradó 3 098 000 Ft maradványt továbbra is a céltartalékba helyezve a költségvetési intézmények gazdálkodásával összefüggő esetleges évközi feszültségek rendezésére szolgál." Béres Márton: Az előterjesztés 12. oldalának 2. pontja a Pénzügyi Bizottság javaslatát tartalmazza a Kanizsa Újság indításával kapcsolatban. Elmondom, hogy ezt a Pénzügyi bizottsági javaslatot a Szociális és Egészségügyi Bizottság nem tárgyalta. Véleményem szerint a polgármester a 6. §-nak megfelelően 1995. május 31-ig terjessze ezt a javaslatot a testület elé. - 22 - Czobor Zoltán; 132 millió Ft-os fejlesztési hitelfelvétel mellett zártuk az elmúlt évet, melyből kb. 4 millió Ft meg is maradt. Ez a adat még jobb képet mutat, mint az elózó testület munkája kezdetén. Az átalakítás folyamata középen tart és vannak olyan területek, amelyeket ha az előző ciklusban átalakítottunk volna, akkor ma elónyösebb helyzetben lennénk. Emiatt nehéz helyzetben van a költségvetés és a mostani közgyűlésnek a megmaradt átalakítási folyamatokat meg kell oldania. Kérem, hogy csődhelyzetről ne beszéljünk a továbbiakban. Eddig is a költségvetésre az alultervezés volt jellemző és szeretném, ha ez a jövőben is Így lenne, bár a mértékét közelebb kellene hozni a realitáshoz, mert az utolsó hónapban nagy mértékű lett az alultervezés. A bizalomra is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, hiszen ezt a nagy mértékű alultervezést Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal sem ismertették. Módosító javaslatom a rendeletmódosítás 2. oldalának 6. §-val kapcsolatos. Ebben az szerepel, hogy "A Kanizsa Újság önkormányzati kft-vé történő átalakítását készítse elő és annak alapító okiratát május 31-ig terjessze a közgyűlés elé jóváhagyásra." Módosításom így szól: "Egyúttal kötelezi a polgármestert, hogy a Kanizsa Újság átalakítási lehetőségeit vizsgálja meg és arra vonatkozó javaslatát terjessze a közgyűlés elé." Ez magában foglalja az önkormányzati egyszemélyes kft-t is, de azt is, hogy esetleg bármilyen arányban külsők is beléphessenek vagy más gazdasági társasággá alakulhasson át. Kérem ennek elfogadását. Papp Ferenc: Az 1/4. sz. melléklet az intézmények bevételeit tartalmazza. Én nem alultervezésről beszélnék, hanem arról, hogy az intézmények túlteljesítették bevételi terveiket. Egy kulturális intézménynél az önkormányzati költségvetési támogatás mellett a bevételek döntő többségét a saját ár- és díjbevétel, valamint a sponzor-, reklámtámogatások és különböző helyi, országos és regionális pályázatokon elnyert pénzeszközök teszik ki. A kulturális intézmények terveinek túlteljesítése azért vált az elmúlt években rendszeressé, mert a csökkenő reálértékű önkormányzati támogatás mellett ha fenn akart maradni rákényszerült bevételi többletteljesítésre. Az idei évtől sajnos az országos alapítványok egyre kevesebb pályázati eszközt tesznek lehetővé és helyben is szűkülnek a lehetőségek. Kérem a Gazdasági Osztálytól, hogy ezeket a kezdeményezéseket, melyeket az önkormányzati művészeti és kulturális intézmények vezetői évek óta folytatnak, egy megfelelő érdekeltségi rendszer keretében valamilyen módon próbálja elismerni Ezt úgy képzelem el, hogy a következő években ezeket az összegeket ne bruttósítsák be és a tervezéskor már mint eleve adott lehetőség vezessék fel. Ha a Parlament elfogadja a szérzói honoráriumot és az előadói tiszteletdíjak után fizetendő 44%-os TB-járulékot, akkor a város 9 közművelődési intézménye, szervezete nehéz helyzetbe kerül. Számításaink szerint ez 1 millió Ft-os plusz terhet jelent a közművelődési-kulturális területen a hatályba lépéstől kezdve év végéig. Ezt nem lehet kigazdálkodni. - 23 - Kelemen Z. Pál: A zárszámadás szociálpolitikai részével a HUMÁN GESZ költségvetésében szereplő segélyek folyósításával, az előirányzattal és a teljesítéssel kívánok foglalkozni. 80 millió Ft volt az előirányzat és a teljesítés 127 923 eFt. Ez 60%-os alátervezettséget jelent. Abból adódik az alultervezés, hogy nem tervezték a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatását, a közgyógyellátás és a gyermeknevelési támogatást. Ez a három tétel önmagában több mint 20 millió Ft-ot jelentett, de a tervezett tételeknél is jelentős volt a túllépés. A rendkívüli nevelési segélyre 18 millió forintot terveztek, ezzel szemben 22 561 eFt volt a felhasználás, ami +25%-ot jelent. A munkanélküliek jövedelempótló támogatása is 64%-kal lett alátervezve. A jelenlegi zárszámadásból a következő tanulságokat kell levonni. 127 923 eFt volt a tavalyi teljesítés, az idei előirányzat 100 millió Ft. Böröcz Zoltán: Nem tudtam részt venni a Pénzügyi Bizottság e témával foglalkozó ülésén és nem volt anyagom. A jegyzőkönyvét viszont olvastam és abban foglaltakkal egyetértek. Czobor képviselő említette, hogy 132 millió Ft-os fejlesztési hitelfelvétel mellett zártuk az elmúlt évet, melyből kb. 4 millió Ft meg is maradt. Véleményem szerint ez a város jelenlegi helyzetére nincs befolyással és nem fejezi ki a jelenlegi helyzetet. Tarnóczky Attila: Az 1995. évi költségvetés módosításáshoz szeretnék hozzászólni. A javaslat 3. pontja úgy fogalmaz, hogy "A Polgármesteri Hivatal a közgyűlés által jóváhagyott szervezeti átalakításával összefüggésben szükségszerűvé vált az osztályok egy részének új helyre történő átköltöztetése. Az átköltöztetéssel összefüggő épületfelújítási, bútorozási, továbbá számítástechnikai feltételek biztosítása azonban 3 730 eFt pótigényt indokol." Számomra ez elfogadhatatlan. Valóban elfogadta a közgyűlés a hivatal átalakítását, de arról nem volt szó, hogy épületek átalakítására, új bútorozásra van szükség. Tipikus példa ez arra, hogy megint egy kész helyzet elé állítottak bennünket, amikor megtörtént kiadások kerülnek elénk szavazásra, miközben erről semmiféle információnk nem volt. Jelenleg százezreket próbálunk megspórolni, ez a tétel pedig milliókról szól. Az idei költségvetés elfogadásakor ennél jogosabb igények sem kerültek elfogadásra. Javaslatom a rendelettervezetből az ezzel foglalkozó 3. és 4. §-t vegyük ki. Próbálja a hivatal kigazdálkodni az eddig felmerült költségeket, amennyiben ha felmerülne elkerülhetetlen, ésszerű kiadás, akkor azt a későbbiekben hozzák a testület elé. Ha a szervezeti rend átalakítása előbb el lett fogadva, mint a költségvetés, akkor a költségvetésben e kihatásoknak szerepelnie kellett volna. Czobor Zoltán: A választási kampány véget ért és most már azzal kell foglalkozni, hogy £ következő 4 évben hogyan dolgozzunk. A hitel mértékét mutató szám valóban csak számok szintjén pozitív. Kérem a múltra vonatkozó vitát zárjuk le. - 24 - Dr. Henczi Edit; A Polgármesteri Hivatal átalakításával kapcsolatban felmerült költségek az Egészségügyi és Szociális Osztály önálló osztállyá szervezése és annak megfelelő szintű elhelyezése miatt jelentkeztek. Az osztály egy helyen való kialakítása a testület igénye volt. Az új helyen valamivel jobb a helyzet mint amilyen a hivatalban volt. Abban az épületben eddig a TEFO Gazdasági Csoportja és a Sportcsoport dolgozott, viszont ugyanazon körülmények között a Szociális és Egészségügyi Osztály dolgozói nem tudnak ügyfeleket fogadni. Az ügyvédek petícióval fordultak hozzám és a polgármesterhez, amikor megtudták, hogy melyik osztály költözik oda. Kifogásolták az ügyfélforgalom nagyságát és milyenségét. Megpróbáltunk olyan ügyfélfogadási rendet kialakítani, mely minden érdekelt számára elfogadható. Az ügyfélfogadó szoba átalakításával a napokat változtatva tudjuk fogadni az ügyfeleket, így nem a folyosón várakoznak az ügyfelek. A Sportcsoportnak és a TEFO-nak eddig nem volt számítógépes rendszere, viszont az Egészségügyi és Szociális Osztálynak igen és ezt át kellett telepíteni. A szociális alapon adott TB-kártyákat ki kell cserélni, ami 1000 feletti szám melynek kézi végrehajtása lehetetlen, ezért kellett vennünk egy ilyen programot. Megpróbáltunk takarékosak lenni. Annak idején a Polgármesteri Hivatal tárgyú eredetileg tervezett költségéből a polgármester űr felajánlott összeget más célra, és ha ezt most beszámítunk, akkor nem magas a plusz igény. Több feladatot, több ember tud csak ellátni, ehhez belső átcsoportosításra volt szükség. A Szociális és Egészségügyi Osztálynak egyre több ügyfele lesz, várhatóan az elkövetkező években és ehhez pedig elfogadható körülmények kellenek. Zsoldos Ferenc: Az 1995. évi költségvetési rendelet módosítására megfogalmazott javaslatokkal egy kivételével egyetértek. Nem értek egyet Tarnóczky képviselő azon javaslatával, hogy vegyük ki a 3. pontot, illetve úgy módosítsuk, hogy a Polgármesteri Hivatal belső gazdálkodásának terhére fogadjuk el az átszervezést. Olyan átszervezéssel még nem találkoztam - a törekvéssel egyetértek -, amely nem jár kiadásokkal. Nemcsak helyiségváltozásokról van szó, hanem feladatmódosításról is. Az átköltözéssel a feltételek ugyan javultak, de ez még távol van az ideálistól. A Polgármesteri Hivatal társbérletben használja a Városházát sok más intézménnyel (Városi Bíróság, Városi Ügyészség). A bíróság munkájának felfutásával újabb helyiségeket kénytelen átadni. Nyilvánvaló, hogy a hivatal és a bíróság megfelelő munkakörülményeinek biztosítása érdekében további átalakításokra, bővítésekre szükség lesz a jövőben, amely szintén többletkiadással jár majd. Kérem, hogy a javasolt módon hagyjuk jóvá ezt a pontot az előterjesztésben. A testület együttműködése, a város és a jövő érdekében kérem, hogy ne foglalkozzunk az elmúlt évekkel. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom nem azt az időszakot éljük, amikor a hivatal részének költöznie kellene nem kis költségekkel. Hangsúlyozom, hogy az eljárás módját kifogásolom, mert elénk lett terjesztve egy összeg megszavazásra, amely már el lett költve. - 25 - Ha a képviselők többségének az az álláspontja, hogy sürgős jobb körülmények közé költöztetni az osztályt 3 7 30 eFt-ért, akkor a testület elé kell hozni a döntést és kapjon erre egy felhatalmazást a polgármester úr. Kérdésem, hogy a kért összegből mennyi lett már elköltve, és ha lehet, akkor kérem ennek részletezését is. Tüttő István: A költségvetésnél mindig előjön az alultervezés. A költségvetésnek az egyensúlyát kell megteremteni, ezért komoly veszélynek van kitéve a költségvetés kiadási oldala, amely biztos, hogy alultervezett. A bevételi oldal is veszélynek van kitéve, ha elfogadják azt a módszert, hogy havonta 15-20%-kal is csökkenhet az igénybevehető forrásmennyiség az önkormányzatok számára. Van az értékelésben egy pont, amely az illetékek bevételével kapcsolatos. Véleményem szerint országosan került a döntés rosszul elhatározásra, mert az illetékekkel kapcsolatban az a hibás döntés, hogy az adás-vételi szerződés jogilag megtörténik, az átírások megtörténnek, pedig korábban amíg az illetéket nem fizette ki valaki, addig a jogviszony végleges lezárására nem került sor. A megyében fennálló többszáz milliós hiánynak szerintem egy szabályozási probléma az oka. Én is támogatom, hogy a múlttal ne foglalkozzunk. Úgy érzem, hogy a bizottságok, a hivatal szakemberei rendelkeznek olyan felkészültséggel, amellyel a vitás kérdéseket a város érdekének megfelelően meg tudják oldani. A szervezetátalakításra szükség volt, de sajnos ennyibe került. Suhai Sándor: Ha azt veszem, hogy 132 millió Ft a hitel, mégha 4 millióval csökkentem is és hozzáteszek 260 milliót, amit sikerült az IKI tavalyi bevételeiből megkapni, hogy ne legyen ez kiadás, azaz hitel, ha hozzáteszek 120 millió Ft pénzmaradványt, amit zároltunk és az intézmények nem költhettek el, plusz még azt a 30-40 millió Ft-ot, ami a részvények eladásából származik, ez akkor 540-550 millió Ft hiányt vagy vagyonfelélést jelentett az elmúlt évben. Két hetünk volt jogszabály szerint az IKI 2 60 millió Ft-jának a bevonására. Ha ezt nem tudtuk volna megtenni, akkor ennyivel több lett volna a hitelünk. Tegyük ehhez hozzá az eredetileg 400 milliósra tervezett (novemberben) hitelkeretlehe-tőséget, az már 1 milliárd Ft és 35% a kamat. Ezekből kiindulva joggal mondtuk, hogy ha ez így megy tovább, akkor a város csődhelyzetbe kerül. Czobor képviselőnek válaszolom, hogy az ünnepi közgyűlésen én megköszöntem az elmúlt négy évet az elmúlt önkormányzatnak és fejet hajtottam Dr. Kereskai István tevékenysége előtt. Kérem Czobor képviselőt, ne várjon ennél többet tőlem, én ezzel lezártam egy bizonyos korszakot. A jövőben igyekezni fogok, hogy ne visszautalással, viszonyítással keltsem azt a látszatot, hogy még kampányolunk. Megpróbálok Önökkel együtt a jövőért dolgozni. Marton István: Bizottságunk megtárgyalta és egyetértett az Oktatási és Kulturális Bizottság javaslatával, mert megvan a pénzügyi fedezete, de az utolsó mondatot, amit Horváth képviselő felolvasott, pontosítani kell és ketté kell venni a következők - 26 - szerint: "A különbözetként mutatkozó 4 547 eFt összegből 1 449 eFt-ot átcsoportosít a jubileumi jutalom céljára elkülönített tartalékkeret kiegészítésére. A fennmaradó 3 098 eFt továbbra is céltartalékban marad, a költségvetési intézmények gazdálkodásával összefüggő esetleges évközi feszültségek rendezésére." A Kanizsa Újsággal kapcsolatban úgy gondoltam, hogy már az elején lezártuk, mert még nem egy teljes mértékig kiforrott folyamat, két nap múlva bizottsági ülésen vizsgáljuk és ide fog kerülni a testület elé. Béres és Czobor képviselő pontosításait el tudom fogadni, mert tágítja a mozgásterét a közgyűlésnek. A zárszámadással kapcsolatban számomra elfogadhatatlan, hogy 1 hónap 3 nap alatt több mint 400 milliós növekmény legyen. Tüttő István alpolgármester elmondta, hogy 200 millió Ft-tal kevesebb hitelt kellett felvenni. Én ezt az előző költségvetés jóváhagyásaként úgy zártam le, hogy most mindegy, mert a város 1994-ben nincs olyan jó helyzetben, mint amilyen volt 1991-92-ben, mert legfeljebb ennyivel kevesebb hitelt kell felvenni. Feleslegesen nem kell senkit sem riogatni a városban. Az IKI-vel kapcsolatban a bevételi oldal úgy alakult, hogy háromszorosa lett az eredetileg alultervezettnek, ez előrelátható volt. Dr. Henczi Edit: Az építési költség a Király u. 47-ben 1,5 mFt, és az Ady E. u. 30-ban 710 eFt volt. Számítástechnikai költség a Szociális és Egészségügyi Osztály tekintetében 2,1 mFt, mely egy új programot is tartalmazott, bútorbeszerzésre kb. 400eFt-ot, az építményadó bevezetésével szükséges gépbeszerzés költsége 1,5 mFt, összesen: 6,2 mFt. A tervben erre a célra 2,5 mFt szerepelt, ezért szükséges még 3,7 mFt. Cserti Tibor: Úgy érzem, hogy nem kerültünk időzavarba az 19 94. évi zárszámadás elkészítésekor, mivel az anyag a bizottságok rendelkezésére állt. A költségvetési tervezés és gazdálkodás jogszabályoknak megfelelően az államháztartási törvény rendszeréhez igazodik. Az állami költségvetés tartalmazza a helyi önkormányzatok feladatellátásához szükséges központi előirányzatokat. Ezeket az előirányzatokat az önkormányzatok nem tervezhetik, nem kalkulálhatnak vele, illetve nem pályázhatnak ezekre a pénzeszközökre. Ez pótelőirányzatként központi módosításként kerül az önkormányzatoknak leutalásra. A beszámoló elemzi, hogy az eredeti előirányzathoz képest milyen címen mekkora összeget kaptunk a költségvetés kiegészítésére. Véleményem szerint ez a rendszer a jövőre sem fog megváltozni. 1992. évet kivéve a város minden évben több hitelt vett fel, mint amennyit törleszteni tudott. Ez a tendencia a továbbiakban is folytatódik. A költségvetés folyó bevételei a képződő és rendszeres kiadásokat nem fedezik. 1994. évi zárszámadásban 3 milliárd 436 millió Ft a bevétel, a működési kiadás 3 milliárd 964 millió Ft, és a két összeg különbözete 528 mFt, és ez szakmailag elfogadhatatlan. A közgyűlés által 1994-ben szabályozott 30%-os visszapótlást is figyelembe véve, ez a szám 420,6 mFt-ra csökkenthető. A megyei jogú városok gazdasági helyzetét összehasonlítva a bölcsödéknél a legkevesebb - 27 - önkormányzati támogatás 214 eFt egy főre. Ez az összeg nálunk 278 eFt. Óvoda esetében 40 eFt, nálunk 70 eFt az átlag, általános iskolánál a kiegészítés mértéke 35-40 eFt/fó, városunkban 46 eFt. Tekintettel az előbb említettekre nagyon fontos, hogy a racionalizálási munkát tovább folytassuk. A fenntartási költségekből az állam vállal 43%-ot, az önkormányzat 39%-ot, 18%-ot fizetnek a szolgáltatást igénybe vevők. Felül kell vizsgálni a város által nyújtott szolgáltatásokat, a természetben nyújtott szolgáltatások hatékonysága megkérdőjelezhető. Lakásépítési többlettámogatás bevonása finanszírozása előrelátásához jósnak kellett volna lenni. A Kanizsa Újság átalakítására tett javaslatot a bizottságoknak kell megtárgyalni. Legtöbb megyei jogú város a médiákat nem támogatja, vagy csak eszmei összeggel. Az önkormányzati megszorítások rákényszerítik az intézményeket, hogy többletbevétel megszerzésével próbálkozzanak és az államháztartási törvény szerint az intézményvezetők a befolyt többletet saját hatáskörükben a kiadások fedezésére fordíthatják. Az érdekeltségi rendszernek a továbbfejlesztése bizottsági tárgyalást igényel, mivel a többletmunkát és ezáltal a többletbevétel keletkezését támogatni kell* Az államháztartási törvény szerint tárgyi beszerzésnél a közgyűlésnek keli jóváhagyni a célt is. A város a felújításoknak, beruházásoknak nagy részét átcsúsztatta 1995/9 6. évre, a teljesítés 76,9% volt 1994-ben és ez további terheket jelent a városnak. Suhai Sándor: Aki az 1994. évi költségvetési gazdálkodásról szóló rendeletet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 10/1995. riV.25.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 10/1995. (IV.25.) számú rendelete az 1994. évi költségvetési gazdálkodásról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy 1.449eFt átcsoportosításra kerüljön jubileumi jutalom céljára és a 4.547eFt-ból a maradék marad a céltartalékban, mely további feszültségek megoldására használható fel, kérem szavazzanak. A közgyűlés 24 szavazattal/ egyhangúlag a javaslatot elfogadja Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a polgármester vizsgálja meg a Kanizsa Újság átalakításával kapcsolatos lehetőségeket, és az ezzel kapcsolatos véleményét terjessze a közgyűlés elé, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. - 28 - Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a rendelettervezet 3. §-a kerüljön ki a rendeletből, kérem szavazzon. a közgyűlés 9 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki a módosításokkal együtt a rendeletet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a következő rendeletet alkotja. 11/1995. (IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 11/1995. (IV.25.) számú rendelete a 7/1995. (11.28.) számú rendeletének módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 4.) Nagykanizsa Általános Rendezési Terv módosítása (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba, a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke Dr. Fodor Csaba: Kérem a közgyűlést, hogy az ÁRT-t az ülés előtt kiosztott 4. sz. mellékletben foglalt módosításokkal együtt fogadja el. Suhai Sándor: Tarnóczky Attila képviselő az ÁRT-vel kapcsolatos javaslatait írásban benyújtotta. Karmazin József: Tarnóczky Attila által előterjesztett javaslatot válasszuk ketté. A javaslat első három pontja a helyi védelemmel kapcsolatos rendelettel összefüggően épületre és utcákra vonatkozik, a 4-es és 5-ös pont pedig általános érvényű alapelveket tartalmaz. A közgyűlés 1992-ben megalkotta az építészeti értékek helyi védelméről szóló rendeletet. Javaslom, hogy az épületre vonatkozó módosító indítványt a bizottságok tárgyalják meg és a helyi védelemről szóló rendelet kerüljön ezekkel módosításra a javaslatok elfogadása esetén. Az ART mellékletét képezi az építészeti értékek helyi védelméről szóló rendelet és értelemszerűen így módosítása autómatikusan ide beépül. A javaslat 4-es 5-ös pontját célszerű lenne most tárgyalni az ÁRT szabályozási előírások részeként. Tarnóczky Attila: El tudom fogadni, hogy javaslataimat külön tárgyaljuk, azonban az első három pont megtárgyalására a következő ülésen sort kell keríteni. Dr. Fodor Csaba: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság következő ülésén megtárgyalja a javaslatot és az előterjesztést - 29 - a soron következő közgyűlésen előterjeszti. E kérdésről a Jogi, Ügyrendi és Közrendi Bizottságnak is véleményt kell alkotni. Palotás Tibor: Lehetőség van-e arra, hogy az ÁRT-nek melléklete legyen egy általunk alkotott rendelet? Lehetséges-e az, hogy az ÁRT-nek bizonyos részeit ne a mai napon fogadjuk el, vagy pedig a teljes rendeletről döntenünk kell? Zsoldos Ferenc: A Gábor Áron Laktanya megérdemelné, hogy védettség alá kerüljön, mivel a város egyik legnagyszerűbb épülete. Szeretném tudni, hogy kiterjeszthető-e a védelem a laktanyára, tekintettel arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium tulajdona. Magyar József: A Vasútállomásnál a parkolási gondok megoldására átkerülő út megépítésére lenne szükséges. Az ART-ben található, hogy ennek az útnak egy része megépül. De ezt az utat tovább kellene folytatni a pálya hosszába. A pálya mögött kellene egy átkötést készíteni vissza a Vasútállomás felé, így körforgalom alakulhatna ki. Ennek következtében felszabadulhatna 30-40 parkolóhely, amelyeket az autóbuszok vesznek igénybe ahhoz, hogy meg tudjanak fordulni. Tarnóczky Attila: Javaslatom 4. pontja a helyi védelem szabályait szigorítja, egészüljön ki a rendelet az alábbiakkal: "A helyi, védelem alá tartozó épületek homlokzatát átalakítani csak valamilyen régebbi állapot helyreállítása esetén szabad. A homlokzat nyílásait, vagy nyílászáró szerkezeteit csak az eredetinek megfelelően lehet felújítani. Az épületek még meglévő eredeti kapuit - ha az műszakilag egyáltalán lehetséges - meg kell tartani." Következő kiegészítésem az lenne, hogy "a város ipartörténeti, városüzemeltetési és egyéb emlékeinek védelméről rendelettel kell gondoskodni." Itt régi trafóházakra, szintjegyekre, a víz-és csatornahálózat tájékoztató tábláira, utcanév táblákra gondolok. Suhai Sándor: Támogatom ezt az elképzelést, azonban ha nem tudunk pénzforrást előteremteni, akkor mindenféle bontásra érett házat konzerválunk, hiszen nem tudjuk támogatásban részesíteni, aki a felújítást elvégeztetné ezeken a védelem alatt álló épületeken. Krémer József: Javaslom az ÁRT elfogadását, mivel megfelelőnek tartom a munkát. Tarnóczky Attila javaslatának 4. pontját túl szigorúnak tartom, mindig a konkrét épületet kell figyelembe venni. A javaslatának 5. pontját viszont támogatom. Tarnóczky Attila: Az igaz, hogy ha nincs pénz, akkor ezeket az épületeket nem lehet felújítani, de előfordulhat, hogy mire pénzünk lenne, arra már nem lesz mit felújítani. Palotás Tibor: Javaslom, hogy Tarnóczky Attila módosító indítványait fogadjuk el és az építészeti értékek védelméről szóló rendelet legyen a mindenkori ÁRT melléklete. - 30 - Kérem, fogalmazódjék meg az is, hogy a módosításnak megfelelő tervi munkarészek is elkészüljenek, a 4. számú melléklet alapján. Szeretnék még megemlíteni egy kisebbségi véleményt, amely a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságban a temető bővítésével alakult ki. A korábbi Városfejlesztési Bizottság szakértőinek az volt a véleménye, hogy a temető bővítése a mainak a "megtükrözésével" készüljön el. S. Zlamál Ilona, a tervező viszont azt állította, hogy 6 nem így tervezte a bővítést, mert véleménye szerint a temető bejárata, kerítésfala, a kripták olyan építészeti egységet képviselnek, amelyet nem kívánt megbontani. Kifejezetten a korábbi közgyűlés döntésének értelmében tervezte azt a változatot, amely itt a tervlapon szerepel. A déli elkerülő útnak a nyomvonalával viszont a korábbi Városfejlesztési Bizottság más instrukciókkal látta el a budapesti tervezőket, mint amilyeneket felrajzoltak. A részletes véleményezés során így új helyzet állt elő, én is benyújtok egy módosító javaslatot a délkeleti út terveivel és nyomvonalvezetésével kapcsolatban, azért, hogy a Hevesi út és a Levente utca ne legyen átmenő forgalmi út. Ha megépül a vasúti híd, akkor se egy elkerülő forgalmat vezessen le, így elérhető, hogy az Erdész utcára, amely szűk keresztmetszetű ne vezessünk forgalmat. Függetlenül attól, hogy a tervezők viszonylag jó körforgalmi csomópontot rajzoltak, mégis az út nyomvonalvezetése azt a helyzetet teremthetné elő, hogy a várost a teherforgalommal nem tudjuk kikerülni. A Közúti Igazgatóság illetékes osztályvezetője nem ismervén a mi korábbi terveinket az ÁRT tervlapokon feltüntetett tervvariánsokat is el tudná képzelni. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy az ÁRT-t fogadjuk el, de részleteit a későbbiekben vizsgáljuk tovább. Karmazin József: Palotás képviselő első kérdésére válaszolva elmondom, hogy ha a helyi rendelet módosul, akkor az autómatikusan mellékletnek kezelendő, nem kell külön általános rendezési tervet módosítani. Másik kérdésével kapcsolatban szerintem célszerű szűkíteni azoknak a problémáknak a körét, amelyek nyitottak, ha az alternatívák benne vannak, akkor a későbbiekben rugalmasan lehet eljárni egy-egy tervi változat konkretizálása során. Például a délkeleti városrész részletes rendezési terve elkészítése után a javasolt közlekedési problémákat is meg lehet oldani. Zsoldos képviselő kérdésére válaszolom, hogy nincs akadálya a helyi védelem kiterjesztésének, ez nem kötődik sem tulajdonoshoz, sem kezelőhöz. Magyar képviselő egy elkerülő út lehetőségét vázolta a vasúti pályaudvar környékén, ebben a kérdésben a közlekedéstervezők segítségét kérem. Palotás képviselőnek az a felvetését, hogy a 4. számú melléklet szerint a terv kerüljön kiegészítésre, a határozati javaslat d. ) pontja pontosan megfogalmazza. Ugyancsak szerepelnek az anyagban a temetőbővítésre és a Levente utca forgalmi szerepére vonatkozó elképzelések. Sylvester Edina: Tarnóczky képviselő a 3., 4., és 5. melléklettel kapcsolatos gondolatai és konkrétumai elfogadhatóak. Az épületekkel kapcsolatban felmerül a kérdés melyik korszak a legdöntőbb az épület szerkezetében, ezt egy bizottság döntse el. Gyakorlatilag ez nem csak a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, hanem városvédő vagy városszépítő körnek is társadalmi - 31 - feladata. Helyesnek tartom, hogy az épületeken és épületegyütteseken klvfil a tárgyi kultúrára is kitér a tervezet, ez gyakorlatilag azonban nem ÁRT-téma, egy másik rendeletben szerencsésebb volna elhelyezni. Jó lenne, ha ezentúl társadalmi jellegű ösztönzórendszert lehetne kiépíteni városon belül, hogy ezek a kérdések megvalósuljanak. A zöldfelületi elemek, illetve elemegyüttesek tárgyalásánál az ÁRT külön kitér egy rehabilitáció felújítási színtű rendszerre. A rehabilitációs rendszerben szerepelnek a Bajza és a Batthyany utca kivételével az említett elemegyüttesek. Ha szakági kérésük van, akkor a választ telefaxon közlöm a főépítésszel. Palotás képviselőnek válaszolom, hogy az ÁRT elfogadása kis részletek nélkül műfaji, anomáliának tűnik. Az ÁRT egy város struktúráját, illetve fejlesztési alapjait, a városhoz kapcsolódó "gyűrűt" is vizsgálja, amit kifejezetten a belterületi fejlesztések szempontjából elemzett, a közlekedési koncepció, környezetminőség, a helyi adottságok figyelembevételével. Erre vonatkozóan egy kilenc emeletes kódrendszer jött létre, húsz különböző minősítéssel, ennek variációi nagyon sokfélék. Ez bizonyos minőségi rendszerhez kapcsolódik, ami azt jelenti, hogy elsősorban nem funkcionális fejlesztésben, hanem minőségi rendszerekben fejeződik ki, amely az adottságokra épül. Ha ezeket a kódrendszereket összevonjuk, az a fejlesztés, amit ezen belül egy funkcionális menü majd differenciálni fog. Éppen ezért a rendszer rugalmas, az alternatívák megjelölésével együtt évről-évre karbantartható. Csak a minőségi paraméterrendszer nem változtatható, amit a városnak a fejlődéshez meg kell tartania. Az ábrázolás egy hosszútávú kitekintés, tartalmaz átmeneti jellegű kódrendszereket, hiszen egy lépésben nem lehet mindent megoldani. A végleges minőség romlását nem szabad feltételezni. Palotás képviselőnek egyes részletek nem elfogadását nem értem, azonkívül a temetővel kapcsolatban meg kell vizsgálni az alternatívákat. További részletezést az RRT fog elvégezni, a helyi rendeletalkotás még tovább részletezhet. A temető kérdéskör egyértelműen közlekedési kérdéssé szűkül. A nyolcvanas évek elején egy általános rendezési tervben az új temetőt a Csónakázó-tótól nyugatra lévő területrészre tervezték. Helyeslem ennek elvetését, mivel a Csónakázó-tó mellett lévő terület zöldfelület. A temetőbővítés lehetőségét a jelenlegi temetőterülettől keletre, a vasút menti kegyeleti parkon át, a Sétakert zöldterületi továbbvitelével, szélesebb sáv kiegészítésével indokolt fenntartani. Ezáltal megteremthető a délkeleti ligeti családi házas terület együttélése a Kossuth téren át a városközpontig. Már a programkészítés stádiumában felmerült az, hogy lakóterület és a temető közelsége az OÉSZ- szabályozás érdekében is bizonyos védőtávolságot igényel. Területnyerés céljából a temető mellett új temető jöhetne létre, /.részben a lakóterület felé egy más típusú temetkezési móddal, amely nem hagyományos, és nem környezetszennyező. Kiemelendő a temető hidrogeológiai adottság vizsgálata. Éppen ezért a Szabad-hegynek a Bakónaki-patak irányába tolódott belterületbe vonását kell tovább vizsgálni, mert az ÁRT további RRT-t ír ki a hidrogeológiai védőterületek miatt. A védósávokat az ÁRT egyenlőre szabadon hagyja, ezt alátámasztja az ÖKO-Rt. által elkészített környezeti állapot- - 32 - kataszter. A VÍZIG által utólagosan megküldött szakvélemény a Principális-csatorna és mellékágai kiöntési területeit mutatja. Fontosnak tartom még kiemelni részben az észak-déli átszellőzési tengely szabadonhagyását, részben a magas talajvíz-állás figyelembevételét. Felhívom a figyelmet arra, hogy minden egyes olyan terület határon kívül van, és telekkiosztásra alkalmas, az ÁRT-ben jelölt NÁ jelű területek. Minden további területfelhasználás esetén részletes környezeti hatásvizsgálat és egy ÖKO-vizsgálat szükséges. Szeretnék utalni a hulladéklerakó-telep és dögkút kérdésére. A KTM-ben tavaly lezajlott egyeztetés és tervelfogadás alkalmával kiemelték, hogy a külterülettel együtt kell az ÁRT-t elkészíteni. Ez egy formabontó ÁRT, mert a belterületet egy gyűrűvel együtt vizsgálta, a külterületi tervezés természetesen nem maradhat el, de ez a belterület menti zóna kizárja az településegészségügyi normák betartását. A hulladék elhelyezését szerintem regionális tervezés keretében kell kezelni. Szálka Miklós: Magyar József képviselőnek válaszolom, hogy a körbejáratásra van lehetőség, ha valaki ezt az útépítést finanszírozza, és a terület közlekedési szempontból rendelkezésre áll. Palotás képviselőt felvetésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy mind a két változatot tartalmazza a terv, az előbbire egy tanulmányterv fog egy héten belül rendelkezésre állni, míg a másik nyomvonalnál a műszaki megvalósíthatóságnak a feltételeit nehezebben lehet megvalósítani. Ezen kívül a forgalmi igény sokkal inkább indokolt a Hevesi Sándor utca vonalában, mert ellenkező esetben a Csengery utcán marad a forgalom, holott az ÁRT szerkezeti kérdéseiben a legfontosabb, hogy a belvárost, a főút térségét mentesítsük a felesleges keresztező forgalomtól. Arra szeretném kérni a testületet, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzon a közlekedés terén, amely nemcsak nagy anyagi eszközöket vesz igénybe, hanem inkább a parkolásügyet, a tömegközlekedés előnyben részesítését, a kerékpárközlekedést, a súlykorlátozás bevezetését helyezi előtérbe. Palotás Tibor: A sánci városrészben a felüljárót, és a belső tömbbe tervezett útat nem most fogjuk megépíteni, de tervünk a 61-es út összekötése a déli elkerülő úttal, és a Csengery útat a téglagyári területtel is, így kitiltanánk a teherforgalmat a Csengery utca belvárosi szakaszáról. Szeretném, ha a jelenlegi terv a temető szimmetrikus bővítését ne mondja ki, ugyanis a beépítési tervet csak ezután a közgyűlés után kellett volna elkészíteni, amikor már határozottak az elképzeléseink. Most egy olyan terv készül, amelyben azt vesszük tudomásul, hogy a temető bővítése a jelenlegi temető mellett lesz, ezzel csökkentjük azt a kertvárosi területrészt, amit egyébként meg lehetett volna menteni. Belátom, hogy ennek megváltoztatására most nincs lehetőség. Suhai Sándor: Szeretném elmondani, hogy Palotás képviselő temetőfejlesztési elképzelése alternatívaként szerepel, az elkerülőszakaszra vonatkozó terveivel érdemes foglalkozni, ez azonban már a szakemberek részletes vitája, aminek már egy - 33 - korábbi szakaszban kellett volna megtörténnie. Aki a 4. számú melléklet szerinti módosításokkal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta. Suhai Sándor: Kérdezem a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökét, Dr. Fodor Csabát, egyért-e Tarnócky képviseló javaslatával, a 4. és 5. pontjának a módosításával? Dr. Fodor Csaba: A módosítás 4. és 5. pontjával egyetértek. Suhai Sándor: Kérem, aki egyetért a módosítás 4. pontjával, szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal, és 4 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a módosítás 5. pontjával, kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Magyar József: Javasoltam, hogy az állomás környékén kialakult parkolási helyzet javítása érdekében az hosszabbítsuk meg az űtat, ennek lehetőségét teremtse meg az ÁRT. Kérem a polgármestert, hogy tegye fel szavazásra ezt a javaslatot is. Suhai Sándor: Kérdezem a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Elnökét, Dr. Fodor Csabát, egyetért-e a módosítással. Dr. Fodor Csaba: Igen, egyetértek. Suhai Sándor: Aki egyetért Magyar képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a módosító javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért az így módosított rendelettel, kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 12/1995. (IV. 25.) szám rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12/1995. (IV.25.) számú rendelete a Nagykanizsa - 34 - Általános Rendezési Terve Szabályozási előírásáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Suhai Sándor: Aki egyetért a Nagykanizsa Általános Rendezési Tervének módosításához kapcsolódó szabályozási terv és előírások rendeleti jóváhagyásához kapcsolódó határozati javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az alábbi határozatot hozza: 63/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Altalános Rendezési Terv módosításához kapcsolódó szabályozási terv és eló-írások rendeleti jóváhagyásához, kapcsolódó feladatként: a.) Utasítja a Polgármestert, hogy a Területrendezési és Építészeti Tervtanács javaslatain alapuló minisztériumi előírás szerint gondoskodjon arról, hogy a Nagykanizsa Általános Rendezési terv elengedhetetlen részeként elkészüljön a Külterületi Szabályozás. Egyidejűleg az e feladatra hozott 7/1994. sz. határozat c.) pontja hatályát veszti. Határidő: 1995. november 30. Felelős: Suhai Sándor polgármester b.) Utasítja a Polgármestert, hogy a szabályozási előírásokban felsorolt, rendeletben megfogalmazott, továbbiakban szükséges részletes rendezési tervek készítésének sorrendjét és ütemét a Közgyűlés által meghatározott középtávú városfejlesztési-, tervezési koncepció keretében dolgozza ki. A feladatok éves üteme figyelembevételével kell gondoskodni arról, hogy a tervek készítésének feltételei az éves, költségvetési előkészítések során érvényesítésre kerüljenek. Határidő; 1995. június 30. és évente a költségvetés jóváhagyásakor Felelős; Suhai Sándor polgármester Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök - 35 - c.) A várható jogszabályi változások-, a településtervezés törvényi módosítása az általános terv szakmai megala-pozása - és a tervezés időigénye indokolja, hogy az 1982. évi jóváhagyást követő felülvizsgálatok és módosítások után a következő népszámlálási statisztikai adatokra épülve készüljön majd a városra új Általános Rendezési Terv. Az eredetileg 1995-ig szóló hosszú- és 2010-ig szóló nagytáv-latú terv - mely 1,5 és 30 éves időtávlatokat prognosztizál -, olyan középtávú gazdasági koncepcióra kell, hogy épüljön -, mely egyben a következő közgyűlési ciklus munkáját is megalapozó program kell, hogy legyen. Mindezek ütemezését a Közgyűlés által előírt Városfejlesz-tési-, tervezési koncepcióban kell megjeleníteni. Határidő; 1995. június 30. Felelős: Suhai Sándor polgármester d.) Utasítja a Polgármestert, hogy a szabályozási terv és - előírások 4. sz. mellékletében rögzített változatok, módosítási javaslatok átvezetéséről gondoskodjon, egyide-jűleg vizsgálva a hatályban maradó tervek és az Altalános Rendezési Terv felülvizsgálat összhangját. Határidő: 1995. június 30. Felelős: Suhai Sándor polgármester 5.) Előterjesztés a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói állásának betöltésére (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Suhai Sándor: Mivel személyi kérdésről van szó, ezért megkérdezem az érintetteket, hogy zárt ülést kérnek-e, vagy nyílt ülést? Papp Ferenc: Nyílt ülést szeretnék. Horváth Gábor: Én is nyílt ülést szeretnék. Dr. Horváth György: Egyetlen módosítást szeretnék tenni, az előterjesztés utolsó mondatában mint a bizottság elnöke, 2 3.375 forintos vezetői pótlékot javaslok. Dr. Czoma László: A Zala Megyei Kui a Hevesi Sándor Művelődési Kc betöltésére kirendelt és felkéri elnökeként szeretném kiemelni t dc-i közművelődési intézményről van szí kulturális arculatát. Hosszú vita álláspontja, hogy két értékes pá döntöttünk egyhangúlag, hogy Papp előnyben, nemcsak vezetői tapaszt biztos, megfontolt haladás hív*- . kicsit talán "vibráló" pályázatévá Horváth Gábor: Én valóban gondolkodom, szerettem volna, ha szellemi műhellyé válik, ha mfivéb/. tudom, hogy miből lehetne ezt m vállalkozókra gondolok - számolt, támogatással, másfajta érdekei összetételben, és mecenatúrái: komoly műszaki fejlesztésben. í hogy a város intézményében az a f: amelynek alapvető kritériumai során én etikailag nem vált kétségtelen, hogy néhány gondo amelynek örülök, ugyanakkor valamilyen szinten a sajátom, költségvetését, az a tízmill önkormányzat garanciát ad arr ez visszaforgatható. Felhívom megnyílt volna, amely a várof le rendezvény egyik helyisége, aho) U alatti beépítéssel, ahol eg gyakorlatilag megoldódott vol funkciója. Nem tartom jónak, hog úgy gondolom, hogy ilyen eset ■■>< fogalmazódhat meg, ha az intézmény c különben nem. Szeretném elmon sem a szakmai bizottságtól vé hogy a Oktatási-, Kulturálir eldöntötte, hogy Papp Ferenc p< ■ átalakítás egy hosszútávú kon • f El kell gondolkodni azon is, 1, > egyesületi formában működtetjük a Papp Ferenc: Nagyon nehéz he programomnak kellene megfelel felsorolt megjegyzésekre reat, véleményem, hogy legjobb ese''tt az intézmény megújúlásával k< intézmény az elmúlt tizenhár megújúlt, és a legutolsó nu hónapokban is tart. Egy közművelődési hálózat ország szűkebb régiónkba is zárják b> - 37 - művelődési központok tevékenységét, akkor az már önmagában is nagyszerű, hogy a HSMK az elmúlt néhány évben is képes volt megújúlni. Erre szakmai garanciák vannak, másrészt működik a városban az a kapcsolatrendszer, amely a vállalkozókat, vállalatokat vonja be. Az önkormányzati támogatás a bérre és a társadalombiztosítási járulékra elég. Az az összeg, amiból gazdálkodunk az részben az ár-, és díjbevételből, részben azokból a kapcsolatokból, amelyet az üzemekkel és vállalatokkal kialakítottam, származnak. A város körülbelül 50-60 vállalatával, vállalkozójával van olyan kapcsolatom, mely vagy a ház egész tevékenységének támogatására - 10.000 forinttól 300.000 forint nagyságrendig - vagy egy-egy kulturális programsorozatnak támogatására irányul. Azokat az értékeket, (művészeti csoportokat, együtteseket), melyek az elmúlt években képződtek meg kell tartani, másrészt pedig fokozatosan az anyagi lehetőségek függvényében továbbfejlesztésre van szükség ezen a téren. A városban 9 közművelődési intézmény van, én nem akarom valamennyit az épület falai közé integrálni. Az az elvem, hogy azok az együttesek és csoportok, amelyek a kisebb intézményekben működnek, maradjanak ott, kapjanak ott lehetőséget. Nem célom az intézmény kereteinek a bővítése. Az évi 35-40 szakkörnél, klubnál, tanfolyamnál több a falakon belül nem fér el. Azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek rendelkezésre állnak maximálisan kimerítettük, a jövőben is azt tervezem. Gyakran a pályázat elnyeréséhez a garanciát a HSMK neve, illetve az intézmény vezetőjének megítélése adta. Úgy gondolom, hogy a továbblépésnél azokat az elveket kell követni, amelyeket a pályázatomban megfogalmaztam. Az intézménynek sikerült olyan civil szervezetekkel kapcsolatot fenntartani, amelyek nemcsak a kultúra területén működnek. Szerintem amikor az intézmény 500 méteres vonzáskörzetében 16 szórakozóhely van, akkor itt az intézményen belül nagyon nehéz a meglévők mellett kávézót és egyéb más szervezetet üzemeltetni. Dr. Horváth György: Az szakmai szakértői bizottság véleménye a a hivatali titoktartás kötelezettsége alá esik, és az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság is ehhez tartotta magát, és kialakított egy olyan elvi állásfoglalást, mely szerint a pályázókat nem hívja meg a bizottság ülésére. A későbbiekben is ezt az elvet kívánjuk követni. Tarnóczky Attila: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság javaslata szerint, - miközben a leendő igazgató alapbérét a közalkalmazotti törvény által meghatározott módon kell megállapítani, vezetői pótléka 23,375 forint lenne, - 6.000 forinttal meg kell emelni az igazgató alapbéét. Úgy érzékelem a jelenlegi közhangulatból,''hogy a leendő igazgató Horváth Gábor lesz, ezért az a kérdésem, hogy milyen alapon lehet egy eddig az intézményben nem dolgozott igazgatónak 6.000 forint béremelést megszavazni, illetve a béremelést nem Horváth Gábornak címezték? Egyben javaslatom is, hogy a határozati javaslatból a béremelés kerüljön ki. Szerintem a közalkalmazotti bértáblázat szerinti bért kell megállapítani. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság eljárását nem tudom helyeselni, még ha bizottsági - 38 - megállapodás támasztja is alá, úgy gondolom a személyes meghallgatás szükségszerű. Ha az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság a szakmai szakértői bizottság véleménye alapján szavazott, akkor nem értem a "tehermentesítő" szerepét, javaslom, vizsgálja felül az állásfoglalását. A hivatali titoktartás kötelezettsége nem hiszem, hogy a képviselőtestületre vonatkozik, hiszen az minket is kötelez. Mindkét pályázónak felhívnám a figyelmét, hogy a HSMK állagának megóvása érdekében tenni kell, hiszen itt nem történt még felújítás. Béres Márton: Ami a hivatali titoktartást illeti, úgy gondolom, hogy a képviselőtestületnek lehetőséget kell adni a pályázatok megismerésére. Szeretném megkérdezni a pályázóktól, hogy ismerik-e egymás pályázatát? Horváth Gábor: Nem ismerem. Papp Ferenc: Én sem ismerem. Broczkóné Dr. Bárányi Enikő: A szakmai szakértői bizottság döntése során nem válik világossá számomra, hogy a döntést megelőző vita miért volt kínos és hosszú, ugyanakkor ez a szavazati arányokban nem fejeződik ki. Nem értem, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság ülése miért volt zártkörű, miért nem hívták meg a pályázókat. Ha ezt a gyakorlatot folytatja a bizottság, akkor eljutunk odáig, hogy pályázatokat fogunk csak elbírálni, és ezzel kizárjuk a külső, esetleg tehetségebb pályázókat, vagy egy segítséggel elkészített pályázatot el fogunk fogadni, és nem tudjuk, hogy milyen szubjektum áll mögötte. Tüttő István: Számomra nem okoz zavart a bérmegállapítás, amely Tarnóczky képviselőben kételyeket támaszt, szerintem ez értelmezés kérdése. Úgy gondolom, hogy a szorzószámok segítségével kiszámított bér értékét kell 6.000 forinttal megemelni. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság ülésének zártsága a testületre nem vonatkozott. Böröcz Zoltán: Szeretném emlékeztetni a testületet arra, hogy az önkormányzat működése során - 1990. óta - voltak olyan döntések, amelyek a szakmai szakértői bizottság és az adott intézményben dolgozók közel egységes álláspontja ellenére egy bizottság más véleményt alakított ki és tett javaslatot a közgyűlésnek, melynek eredménye döntésképtelen állapot lett. Ha egy bizottság szükségesnek véli a szakmai szakértői bizottság bevonását, akkor kötelessége a szakmai álláspontot elfogadni. Az ilyen döntés nem elfogadása szerintem etikai kérdés. Zsoldos Ferenc: Az Oktatási-, Kulturális-, és Sportbizottság egyhangúan döntött úgy, hogy az objektivitás érdekében, a szubjektív tényezők kizárásával zárt ülést rendel el. Ezen az ülésen azonban csak a bizottság tagjai vettek részt, Papp Ferenc kizárásával. A szakmai szakértői bizottság döntését szerintem - 39 - figyelembe kell vennünk/ ugyanakkor a mi bizottságunkban is hosszas vita után alakult ki az egységes álláspont, ilyen értelemben nem követtünk el hibát. Szerintem ezt a döntési módozatot a jövőben is célszerű megtartani, mert szabadabban lehet véleményt mondani, és a döntés kialakításában nyíltan és ószinte vitában lehet részt venni. Én is aggódom a HSMK épületéért, de nem látom olyan tragikusnak a helyzetet, mivel voltak felújítások az elmúlt időszakban, pl. tetőszigetelés, a kiállítőterem, a mellékhelyiségek felújítása. Ez csak anyagi lehetőségek függvénye. Mindezek alapján objektívnek érzem mind a szakmai szakértői bizottság, mind az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság munkáját, illetve javaslatát. Ferenczy Zoltán: A tizenegy bizottsági tagból tíz fő vett részt az ülésen, a szavazás egyértelmű volt, ami az előtte folytatott viták során alakult ki. A szakmai szakértői bizottság véleményét én nem vonom kétségbe. Én is Papp Ferenc mellett tettem le a voksomat, mert nem látok olyan hátráltató tényezőt, amely ót akadályozná feladata ellátásában. Dr. Csákai Iván: Papp Ferenctől kérdezem, hogy melyik bizottság tagja? Papp Ferenc: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság tagja vagyok. Dr. Csákai Iván: Szerintem, ha a bizottság munkájában zárt ülést rendelünk el, akkor nem szakmai, hanem politikai döntést hozunk. A szakmai szakértői bizottság véleményét figyelembevéve én azt a következtetést vontam le, hogy nem kell változtatni, maradjon a régi, de az új pályázó elképzelései jobbak. Suhai Sándor: A zárt ülés nem feltétlenül politikai döntés miatt születik, személyi kérdésben lehetőség van elrendelésére. Marton István: Úgy érzem, bírálnom kell az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságot, mert ha általános elvet állítanak fel, akkor is kivételt kellett volna tenni ebben az ügyben, mert ez a vezetőválasztás már két éve húzódik. Úgy érzem, hogy a bizottság "előkelő idegenként" viselkedett ebben az ügyben. Szerintem a pályázók ismerik egymás munkáját, ha minden részletében nem is. Az előző szakmai szakértői bizottságnak más volt a véleménye, mint a jelenleginek, szerintem az objektívebb volt. Szerintem ma itt érzelmi és politikai alapon születik döntés. Megkérdőjelezem a HSMK eddigi megújulásait, az a véleményem, hogy Papp Ferenc megválasztása esetén a változás kizárt, Horváth Gábor megválasztása esetén az intézményben meglévő jelentős értékek meglennének őrizve, viszont a szükséges megújulást az 6 személye sokkal inkább biztosítaná. Szerintem a 6.000 forintos béremelés nem indokolt. Tarnóczky Attila: A zárt ülés tényét azért nem tudom elfogadni, mert gyakorlatilag az érintettek számára volt zárt. Szerintem az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságnak a szerepe leszűkúlt, - 40 - "postás szerepet" tölt be. A szakértői bizottság mindkét pályázót alkalmasnak ítélte, indokai alapján Papp Ferencet javasolta, ez az eljárás Horváth Gábor számára szerintem sértó. Béres Márton; Kikérem Marton képviselő vádját, melyszerint a közgyűlésen politikai döntésre kerül sor. Szerintem a pályázók ismerik egymás pályázatát, mivel az egyik felszólaló egy intézmény munkáját bírálta a változtatás igényével, a másik pályázó vetélytársa programját bírálta. Hiányolom a szakszervezet, illetve a munkahelyi közösség véleményét. Suhai Sándor: Most nem arról kell döntenünk, hogy alkalmas-e a jelölt, hanem arról, hogy melyik pályázót kívánják a Hevesi Sándor Művelődési Központ élére megválasztani. Zsoldos Ferenc: Nem fogadom el azt a megjegyzést, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság "postásszerepet" tölt be. A "tartózkodás" magasabb száma nem sértő egyetlen félre sem, mert azt fejezi ki, hogy a bizottság mindkét felet értékelhetőnek tartja, ezért volt nehéz a döntés. Horváth Gáborra nézve ez nem megalázó, hanem elismerő jelentőséget tartalmaz. A bizottságok munkáját lehet bírálni, de azt elvárom, hogy megfelelő módon tegyék ezt. Kelemen Z. Pál: Szerintem a pályázatról, a pályázókról kellene vitakoznunk, és nem a bizottság munkájáról, javaslom a vita lezárását. Czoma László: Dr. Bárányi Enikőnek válaszolom, hogy a kínos vitát a szakmai szakértői bizottság döntése során az okozta, hogy elvekről, módszertanról vitatkoztunk. Ha Horváth Gábor pályázatát elvonatkoztattuk volna a HSMK-tól, akkor 6 nagyobb eséllyel indult volna a bizottságnál, de mivel egy konkrét intézménynek a távlatokat kijelölő útjáról volt szó, másképp kellett ehhez a döntéshez viszonyulni. Horváth Gábor javaslatairól kiderült, hogy az 6 elképzeléseiből a HSMK már évek óta jó gyakorlatot folytat. A nagy vita abból állt, hogy Horváth Gábor terveihez nem látott kellő pénzügyi garanciát. Nem szabad egy intézménynek mindent felvállalnia, hanem segítse a többi intézményt. Megítélésem szerint az üzenetnek nem az a tartalma, amit Dr. Csákai Iván képviselő kiérzett, hanem az, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy jó gondolatokat hagyjunk elveszni. Marton István képviselőnek válaszolom, hogy a második fordulóban nyilvános volt a pályázat. Béres Márton képviselő kérdésére reagálva elmondom, hogy az intézmény dolgozóinak a többsége is Papp Ferencet támogatja. Tarnőczky Attilának válaszolom, hogy én nem érzem azt sértőnek, ha egy bizottság, állástfoglal, ez egy kifogásolható döntés. Suhai Sándor: Felteszem szavazásra Kelemen Z. Pál ügyrendi javaslatát, mely szerint zárjuk le a vitát. A közgyűlés 11 szavazattal, 9 ellenszavazattal, és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. - 41 - Magyar József: Én Horváth Gáborra szavazok, mert bátrabb, vállalkozóbb. Szerintem a közgyűlésen nem tudunk objektíven dönteni, csak szubjektíven. Szeretném emlékeztetni a képviselőket arra, hogy három jelentkező volt, abból egy visszalépett. Horváth Gábor azt mondta, hogy 6 addig fel nem adja, amíg döntés nem születik. Módosítani kellene a pályázati rendszerünket úgy, hogy több objektivitás legyen benne. Czoma László sem tud objektív lenni, mert kötődik Zalához. Tüttó István: Nem szerencsés az a gyakorlat, hogy nem hallgatjuk meg a pályázókat, mivel így nem lehet közvetlenül érzékelni, hogy milyen ember a pályázó. A meghallgatás után is rendelkezésre áll a szabad vita lehetősége. Dr. Horváth György: Valószínű, hogy Béres Márton képviselő félreértette a titoktartás kérdését, hiszen az anyagot minden képviselő megkapta. Dr. Bárányi Enikő képviselőnek válaszolom, hogy a pályázókat ismerjük. A zárt ülést kell elrendelni, ha a napirend nem publikus, és a személyi kérdés is ezt indokolja. Szeretném felhívni a figyelmet az önkormányzat által létrehozott bizottságokkal kapcsolatban, hogy nem a pályázókat minősítjük, hanem a pályázatokat. Vissza kell utasítanom a politikai döntést, mert a szavazati arányok nem erre utalnak. Mi ezt a módszert kívánjuk alkalmazni a jövőben is, természetesen a javaslatok megfontolása mellett. Dr. Henczi Edit: A bizottságok ugyanolyan feltételek mellett rendelnek el zárt ülést, mint az önkormányzat. Ezt minden esetben konkrétan kell értelmezni, azzal kapcsolatban, hogy a zárt ülésen ki vehet részt, szintén állást kell foglalni, mert arról képviselőt nem lehet kizárni. A zárt ülés csak a kívülállók vonatkozásában zárt. Ferenczy Zoltán: Szeretném eloszlatni a tévhitet a zárt üléssel kapcsolatban, ugyanis kívülállók nem voltak ott a megbeszélésen. A zárt ülésre azért volt szükség, hogy a jelöltek egyenlő eséllyel induljanak. Tarnóczky képviselő megkérdőjelezte az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság munkáját, ezt sértőnek találom, mert az előzőek alapján nem szakmai szempontok alapján döntöttünk, mert ezt megtette a szakmai szakértői bizottság. Ezt a döntést egyáltalán nem tartom politikai döntésnek. Tarnóczky Attila: Az írásos előterjesztés azt tartalmazza, hogy Horváth Gábor alkalmatlan az igazgatói állás betöltésére. Ha a vitának más tartalma volt, akkor olyan előterjesztést kellett volna ideterjeszteni, amely az ott elhangzottakat tartalmazza Balogh György: Én úgy gondolom, hogy egy kiváló előterjesztés került a közgyűlés elé. Azért nem hallgattuk meg a jelölteket, mivel ismerjük személyüket, valamint az általuk elkészített pályamunkákat. Elénk került egy szakmai vélemény és úgy döntött a bizottság, hogy a vitát zárt körben folytatjuk le. A bizottság nem a pályázók alkalmasságát, vagy alkalmatlanságát mondta ki, - 42 - hanem a véleményét arról, hogy kit ajánl vezetőnek és ezt tükrözi az előterjesztés is. Broczkóné Dr. Bárányi Enikő: Sohasem pályázatot kell elbírálni, hanem a pályázót. Lehet valaki elméletileg nagyon jól képzett pedagógus, de nem biztos, hogy a tudását megfelelően át tudja ültetni a gyakorlatba. Pályázók meghallgatása a közgyűlésen ne árharc legyen, hanem a beadott pályamunka ismertetése és eztkövetően a képviselők tegyék fel a leendő feladat ellátásával kapcsolatos kérdéseit. Suhai Sándor: A városnak arra kell törekedni, hogy akárki kerül a HSMK igazgatói székébe a másik személynek szerepet kell juttatni a város kulturális életében. Dr. Henczi Edit: Az SZMSZ 42. §-a szerint a döntéshozatalból kizárt akit az ügy személyesen érint. Papp Ferenc képviselő eddig nem tette meg a bejelentést, ezért kellett ez ügyben szólnom. Suhai Sándor: Javaslom, ha az egy fordulóban mind a két személy megkapja a szükséges 14 szavazatot - mivel minősített többség szükséges a kinevezéshez - akkor tartsunk egy II. fordulót. Aki több szavazatot kap, az legyen kinevezve. Balogh György: Javaslom, hogy egy fordulóban szavazzunk és ha a 14 szavazatot mind a ketten elérik, akkor a több szavazatot kapott személy lesz az igazgató. Zsoldos Ferenc: Nem döntöttünk a pótlék mértékéről, először erről döntsünk. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a HSMK igazgatójának kinevezéséről I. fordulóban szavazzunk és aki a több szavazatot kapja, az nyerje el az állást, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Én nem a vezetői pótlékot akarom elvenni, azzal egyetértek, hanem a 6.000 Ft-os fizetésemelést nem tudom elfogadni. Suhai Sándor: Aki egyet ért azzal, hogy a Hevesi Sándor Művelődési Ház vezetői pótlékát 23.375.- Ft-ban állapítsuk meg, kérem szavazzunk. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a kinevezett igazgató alapbérét ne emeljük meg 6.000Ft-tal, kérem szavazzon. - 43 - A közgyűlés 15 szavazattal, 10 ellenszavazattal, a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor; Aki egyetért azzal, hogy Horváth Gábor legyen a HSMK igazgatója, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 4 tartózkodással nem fogadta el. Suhai Sándor: Aki egyet ért azzal, hogy Papp Ferenc legyen a HSMK igazgatója, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a következő határozatot hozza: (Papp Ferenc pályázó a szavazásban nem vett részt.) 64/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. április 25-től 2000 április 25-ig, ötéves határozott időtartamra a Hevesi Sándor Művelődési Központ Igazgatójának megbízza Papp Ferencet. Alapbérét 46.000 Ft-ban, vezetői pótlékát 23.375 Ft-ban állapítja meg. Határidő: 1995. április 25. Felelős: Suhai Sándor polgármester 6.) Javaslat a Közgyűlés 48/1995. számú határozatának módosítására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Dr. Horváth György: A közgyűlés 48/1995. számú határozatával megállapította az indítható általános iskolai osztályok számát. A Petőfi Sándor Általános Iskolába beiratkozott 8 fő iskolaérett, plusz 3 kislétszámú osztályba javasolt tanulók. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság javasolja, hogy a Petőfi Sándor Általános Iskola ne indítson első osztályt és a Templom téri Általános Iskola kettő első osztályt indítson. Benedek Miklós: Ha iskolánk nem indíthat első osztályt, akkor az iskola folytonossága kérdésessé válik. Iskolánk jövőre ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Nem hiszem, hogy a városnak túl sok pénzmegtakarítást jelentene ez a döntés. Broczkóné Dr. Bárányi Enikő: Javaslom, hogy ne fogadjuk el a 48/1995. számú határozat módosítását és a Petőfi Általános Iskolában induljon egy kisebb csoportlétszámú osztály. Azzal - 44 - egyetértek, hogy a Templom téri Általános Iskolában beiratkozott 40 tanuló egy osztályban nem helyezhető el. Czobor Zoltán: Szeretném tudni, hogy vezethet-e az iskola megszűnéséhez, ha most nem indítunk első osztályt a Petőfi iskolában. Dr. Horváth György: A kérdésre csak akkor tudunk válaszolni, ha az iskola struktúrája meglesz. A Művelődési Osztállyal együtt ezzel kapcsolatosan elkészítünk 1 hónapon belül egy koncepciót. Broczkóné Dr. Bárányi Enikő: Ha egy ilyen régi iskolában nem indítunk első osztályt, ez egyet jelent az iskola felszámolásával. Az iskola speciális oktatási feladatokat látott el a gyermekek felzárkóztatásában, ezért mindenképpen indokolt első osztály indítása. Tarnóczky Attila: Ha nem indítunk első osztályt az iskolában, jövőre a szülők nem fogják a gyermekeiket ide beíratni. Információm szerint 3 kollegát kellene elbocsájtani ha nem indul egy osztály. Módosító javaslatom, hogy az eredeti közgyűlési előterjesztést annyiban változtassuk meg, hogy minden marad változatlanul, és hogy a Templom téri iskola plusz egy első osztályt indíthat. A Péterffy iskolából el kell venni egy kislétszámú létszámú osztályt, tehát itt is változtatnunk kell. Szeretném tudni, hogy több ilyen kislétszámú osztály lesz? Dusnoki Ágnes: A kislétszámú osztály azt jelenti, hogy a törvényben előírt minimum 20 létszám alatti létszámmal működő osztály. Mi kislétszámú osztálynak nevezzük a speciális fejlesztésre szoruló gyermekekből álló osztályt, mely létszáma a törvény szerint 16 fő. Ide olyan gyermekek kerülnek be, akiket a Nevelési Tanácsadó valamilyen fejlődési lemaradás, vagy későbbérés miatt ide javasol. A Nevelési Tanácsadó 123 gyermeket vizsgált meg és 18 gyermeket választott ki, ez a 18 gyerek két iskola között választhatott. A központibb elhelyezkedés miatt a Péterffy Általános Iskolába 7-en iratkoztak be. A 8+3 fő nem fogyatékos gyermekekből áll, hanem valamilyen szempontból hátrányba került gyermekekből. Ezek a gyermekek beiratkozhatnak egy normál általános iskolába is és az igazgató dönt arról, hogy a nevelési tanácsadó véleményével felveszi-e a gyermeket az iskolába. Azok az iskolák, amelyeknek létszám gondjaik vannak, felveszik az ilyen gyermekeket, mi ezt a gyakorlatot szakmailag nem tudjuk elfogadni. Mi azt szeretnénk, hogy ha a Petőfi Iskolába beiratkozott 3 gyerek is oda menne, ahol a fejlesztés folyik. Ha a Petőfi iskola megtartja ezt a 3 gyermeket, akkor is csak 11 fő iratkozott be és nem biztos, hogy ebből a 11 főből lesz a továbbiakban 15, vagy 20 fő. Lehet, mivel a Zemplén iskola a döntésre várva még nem kezdte meg az átirányítást. Állíthatom, ha egy iskolában nem indítanak első osztályt, azzal felgyorsítjuk az iskola megszüntetését. - 45 - Broczkóné Dr. Bárányi Enikő: Javaslom, hogy zárjuk le a vitát és szavazzunk. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 1 tartókodással a javaslatot nem fogadta el. Czobor Zoltán: Ha ezt az iskolát megakarjuk szüntetni, akkor ki kell dolgozni az ezzel kapcsolatos elképzelést, de ne olyan módon akarjunk iskolát megszüntetni, hogy nem indítunk első osztályt. Cserti Tibor: A javaslat szerint újabb kislétszámú osztály indulna, ami tartós kötelezettségvállalással járna, tehát nemcsak az ezévi költségvetést érintené. Kovács Tamás: El kellene döntenünk, hogy a város akarja-e a beiratkozásokat befolyásolni az osztályok számának megállapításával, vagy pedig minden induló osztályt finanszírozunk. Javaslom, hogy ne változtassunk az eredeti döntésen. Röst János: Van-e arra lehetőség, hogy a Péterffy iskolában indítandó fejlesztő osztályt át lehet-e irányítani a Petőfi iskolába. Ha igen, akkor ezt javaslom. Dusnoki Ágnes: Papíron minden lehetséges, de arra nem gondolunk, hogy itt gyerekekről és szülőkről van szó. A 16 főből beiratkozott a Hevesi iskolába 2 fő, a Péterffy iskolába 7 fő, és a Petőfi iskolába 3 fő, a Zemplén iskolába 3 fő. A Hevesi iskola a két gyermeket már átirányította a Péterffybe, most 9 szülőt kellene kiértesíteni a holnapi nappal, hogy nem a Hevesi iskolába fog járni a gyerek hanem a Péterffybe, és nem a Péterffybe fog járni, hanem a Petőfibe. Szakmailag nem elfogadható, hogy ez a fejlesztő osztály egy sorozatos iskolában működjön. Ez csak párhuzamos osztálynál, vagy ideális esetben három sorozatos osztálynál lehetséges, mivel előfordulhat, hogy a gyermekek olyan mértékben fejlődnek, hogy félév vagy egy év után átmehetnének egy normál osztályba. Itt nincs szó plusz kötelezettségvállalásról, hanem arról, hogy a tervezett 8 tanulócsoport helyett 7 fog megszűnni. Mi a javaslatunkat azért terjesztettük a közgyűlés elé, mivel ilyen a gazdasági helyzetünk. Zsoldos Ferenc: Javaslom, hogy ne változtassunk az eredeti döntésünkön, azonban a racionalizálást el kell kezdenünk, és annál az iskolánál, amelyet a demográfiai hullám levezetésére hoztunk létre. Suhai Sándor: Egyetértek azzal, hogy induljon a Petőfi iskolában egy osztály. Nem tartom célszerűnek azt, hogy ezzel a kérdéssel a testület foglalkozik. A testület határozza meg, hogy hány első osztály indulhat a városban, és azt már a Művelődési Osztály és - 46 - a bizottság határozza meg, hogy hány osztály indulhat egy-egy iskolában. Dr. Fodor Csaba: Javaslom, hogy zárjuk le a vitát, és szavazzunk a javaslatról. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A képviselő asszony javaslata szerint a Petőfi iskola indítson kislétszámmal egy első osztályt, és Kiskanizsán két osztály induljon a Templom téri iskolában, és egy osztály induljon a Nagyrác utcai iskolában is. Balogh György: Most arról kellene szavaznunk, hogy a közgyűlés engedélyezi-e több osztály indítását mint amennyit már megszavaztunk. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a Petőfi iskolában egy kislétszámú első osztály induljon, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el. Suhai Sándor: Balogh képviselő módosító javaslata az volt, először határozzuk meg, akarjuk-e emelni vagy sem az induló osztályok számát. Balogh György: Nem módosító javaslatnak szántam, csak úgy gondoltam, hogy először ezt kell tisztáznunk, hogy tovább tudjunk lépni. Suhai Sándor: Akkor marad a bizottság módosító javaslata, mely szerint a Petőfi Sándor Általános Iskolában nem indul első osztály, és a Templom téri Általános Iskolában két első osztály indul. Aki ezzel egyetért, kérem szavazza meg. A közgyűlés 10 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Marad az eredeti előterjesztés, ami azt jelenti, hogy a Nagyrác úti és a Templom téri iskolában is egy, valamint a Petőfi iskolában is egy él só osztály indul. Broczkóné Dr.Bárányi Enikő: A Petőfi uti ún. kislétszámú osztállyal teljes mértékben egyetértek, mert azoknak a gyermekeknek a tisztességes felzárkóztatását, a társadalomba való vissza-vezetését érjük el. Ugyanakkor a határozati javaslat 2. pontja egy egészen más, képviselői és etikai kérdést, problémát - 47 - vet fel. Ez a képviselőtestület megszavazott egy bizonyos osztálylétszámot, amellyel lehet indítani az elsó osztályokat. Nem tehetünk arról, hogy az előzetes felmérések és az előterjesztések nem igazán hűen tükrözik a számadatokat. A Templom téri iskolába nem azért van 40 gyerek beíratva mert körbejárták a különböző településrészeket, hogy vigyék oda a gyerekeket, hanem beírattak oda 40 kiskanizsait. Negatív, megkülönböztető döntést hozott a testület a kiskanizsai családok gyermekeire azzal, hogy ott csak egy első osztályt lehet indítani. Ezért kértem, hogy az első pontot szavazzuk meg és a második pont maradjon, mert nem lehet a dolgokat mereven szétválasztani, vagy más esetben összehozni, mert egy torzszülött lesz belőle. Suhai Sándor: Úgy tettem fel szavazásra, a javaslatot, ahogy a Képviselő nő kérte. Valóban nagyon kellemetlen helyzetben van Kiskanizsán a Templom téri iskola, ahol 40 gyerek van beírva és egy osztályra kap engedélyt. Megoldási lehetőség az lehet, ha a két iskola körzethatárán lévő gyerekeket a Nagyrác iskolába irányítják, ahol kisebb a létszám. Van lehetőség a bajcsai gyerekeket a városba irányítani és a Petőfi iskolába beíratni, és máris 6-7 gyerekkel kevesebb lesz Kiskanizsán. Tarnóczky Attila: Javasoltam, hogy a Templom téri általános iskolában induljon az eredeti javaslat helyett két osztály, erről nem szavazott a testület. Suhai Sándor: Kérdezem a közgyűlést, hogy a korábban meghatározott tanulócsoportok számát meg akarja-e emelni, vagy sem. Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy Kiskanizsán meg kell emelni eggyel az induló első osztályok számát, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 65/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 48/1995. számú határozatát, - melyben az 1995./96. tanévben az általános iskolákban induló első osztályok számát határozta meg - hatályban tartja. Suhai Sándor: Ez azt jelenti, hogy a Petőfi iskolában marad egy első osztály, Kiskanizsán a Templom téri iskolában viszont csak egy első osztály indulhat. Kérem a Művelődési Osztályt, dolgozza ki annak formáját, hogy a gyerekeket megfelelő körülmények között tudjuk elhelyezni a többi iskolában, és a Templom téri iskolában ne legyen 40 első osztályos gyermek. - 48 - 7. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város jegyzői munkakörének betöltésére (írásban) Előadó; Balogh György, az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke Balogh György: Ismertetem a beadott pályázatról a bizottság véleményét. Dr. Tóth Gábor László egri lakostól egy pályázat érkezett, mely megfelelt az érvényességi feltételeknek. A bizottság a benyújtott pályázat alapján nem tudott meggyőződni a pályázó alkalmasságáról, ezért javasolja, hogy a közgyűlés a pályázatot tekintse eredménytelennek. Egyúttal javasolja a bizottság a közgyűlésnek, hogy a pályázatot hosszabb pályázati határidővel ismételten írja ki, és tegye közzé egy országos napilapban és a szakközlönyben. A pályázati feltételeket a határozati javaslatban fogalmazzuk meg. Dr. Kerekes József: A pályázati feltételeknél a szakmai helyett jegyzői, megyei jogú városi államigazgatási gyakorlatot írjunk elő. Czobor Zoltán: Engedjék meg, hogy e napirend keretében az előző közgyűlés SZDSZ-es csoportja és jelenlegi csoportja, illetve Dr. Kereskai István volt polgármester nevében is nagy tisztelettel megköszönjem Dr. Henczi Edit jegyzónő többéves munkáját. Nagyon sajnáljuk, hogy a továbbiakban jegyzői minőségben nem dolgozhatunk együtt vele. Sok sikert kívánok a továbbiakban. Balogh György: Nem értek egyet Kerekes képviselő javaslatával, mert ha jegyzői gyakorlatra szűkítenénk a kiírást, akkor végképp kevés esélyünk lenne, hogy pályázatok érkezzenek. Suhai Sándor: Egyetértek Balogh képviselő véleményével, mert az első pályázati kiírás is azt tükrözte, hogy nem olyan egyszerű jegyzőt találni, nem nagyon válogathatunk, különösen nem a 83.000 Ft-os munkabérrel. Ha még jegyzői gyakorlatot is kikötünk, akkor szinte reménytelenné válik, hogy jegyzőt találjunk. Aki egyetért Dr. Kerekes József képviselő javaslatával, hogy szigorítsuk a kiírást, szavazzon igennel. A közgyűlés 1 szavazattal, 23 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Kérdezem, egyetért-e a testület az eredeti előterjesztéssel? A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 66/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a jegyzői munkakörre kiírt pályázatot - 49 - eredménytelennek minősíti, Dr. Tóth Gábor László pályázatát nem fogadja el. Elrendeli a pályázat ismételt kiírását a következők szerint: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet a megüresedett jegyzői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: - állam- és jogtudományi doktori képesítés, - legalább két év szakmai gyakorlat, - erkölcsi feddhetetlenség. Bérezés a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján, megegyezés szerint személyi illetmény is megállapítható. A pályázat benyújtásának határideje: 1995. július 31. A pályázathoz mellékelni kell: - önéletrajz, - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, - képesítést igazoló okiratok másolata. A pályázatot a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteréhez kell benyújtani (Nagykanizsa, Erzsébet tér 7., telefon: 93/311-040.) A pályázatok véleményezése és a döntés előkészítése az Ügyrendi-, Jogi- és Közrendi Bizottság feladata. Határidő: 1995. május 10. 1995. augusztus 31. Felelős: Suhai Sándor polgármester Balogh György Ügyrendi-, Jogi- és Közrendi Bizottság elnöke 8.) Javaslat aljegyző kinevezésére (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: Nagyon fontos, hogy ma a testület aljegyzőt válasszon. Én Dr. Lukácsa Erzsébetet javaslom aljegyzőnek kinevezni határozatlan időre, munkabérét 83.000 Ft-ban javaslom megállapítani. - 50 - Suhai Sándor: Amennyiben aljegyzője lesz a polgármesteri hivatalnak, nincs szükség megbizott jegyzőre, mert a helyettesítés munkaköri kötelessége. Tételezzük fel, hogy hamarosan lesz jegyzője a hivatalnak, akkor viszont az új jegyző az aljegyzőtől sok mindent megtanulhat, átvehet, addig is biztosított a folyamatosság. Kovács Tamás: Kérdésem, nem csorbítjuk-e a majdani jegyző hatáskörét azzal, hogy aljegyzőt nevezünk ki. Változtathatunk-e úgy a határozati javaslaton, hogy határozott időre nevezzük ki az aljegyzőt, mégpedig a jegyző kinevezését követő 3. hónap végéig. Dr. Henczi Edit: Akkor az nem kinevezés, hanem megbízás. Suhai Sándor: Ha a polgármesterrel valami történik, akkor új polgármestert kell választani és nem az alpolgármestert kell leváltani. Dr.Henczi Edit: Az aljegyző esetében a kinevezés, felmentés, fegyelmi jogkör gyakorlója a közgyűlés, az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. Ilyen értelemben a jegyző befolyásolhatja közvetlen munkatársának az együttműködését, amennyiben nem tud vele együtt dolgozni, javaslatot tehet a testületnek. Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza. 67/1995. számú határozat A Közgyűlés Dr. Lukácsa Erzsébetet 1995. május 1-től határozatlan időtartamra aljegyzővé kinevezi. Munkabérét 83.000 Ft, azaz Nyolcvanháromezer forintban állapítja meg. A Közgyűlés utasítja a jegyzőt, hogy a kinevezéssel kapcsolatos szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1995. április 30. Felelős: Dr. Henczi Edit jegyző Suhai Sándor: A Közgyűlés folytatólagos ülése 1995. május 02-án, 14.00 órakor lesz, ahol a mai napon meg nem tárgyalt napirendi pontokat fogjuk tárgyalni. A polgármester 22.40 órakor, az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) jegyző / sbdfr'' Iq
